Rácáfoltak az eredmények a tavaly nyári biztosítói jóslatokra. A nyilatkozó társaságok akkor nem látták akadályát annak, hogy sikertermékük, a befektetést az életbiztosítással kombináló úgynevezett „unit-linked” konstrukció, azon belül is az egyszeri befizetéssel életre hívott verzió egyenesen mennybe menjen. Úgy vélték, továbbra is ez a termék lesz az ász. Habár elismerték, hogy az egyszeri díjas konstrukció jövője kevésbé prognosztizálható, mint a rendszeres díjas életbiztosításoké, véleményük szerintük nem mutatkozott olyan fejlemény, amely szárnyát szeghetné a gyors gyarapodásnak. Az persze egyáltalán nem meglepő, hogy mégis akadt ilyen. A tőzsde gyengélkedése untig elég volt ahhoz, hogy mára egyes biztosítók ne csupán a várt növekedésüket sirassák, hanem visszakívánják pőrén a tavalyi eredményüket. S mindezt immár nem is tagadhatják, nem úgy mint ahogyan azt az első negyedév végén még próbálták palástolni (Figyelő, 2001/16. szám).
Félévi traktaTELJES PIAC.
A szektor alig 9 százalékkal múlta felül tavalyi első félévi díjbevételét. Az idén eddig 203,4 milliárd folyt be a biztosítók kasszájába.
ÉLETBIZTOSÍTÁS. A tavalyi 83,7 milliárd forinttal szemben az idén csupán 82,1 milliárdos díjbevétel sikeredett. A visszaesésben főleg az egyszeri díjas unit-linked termékek gyengélkedése játszott szerepet, amelyek révén 2000 első hat hónapjában 24,5 milliárd forint folyt be, az idén viszont 10 milliárddal kevesebb. Unit-linked gyarapodásról igazából csak az Union Biztosító számolt be, amely – igaz, alacsony bázisról – tavaly júniushoz képest 130 százalékkal tudta növelni a bevételét. Stagnált a piacvezető ING N-N díjbevétele. A nagy vesztes az ABN Amro Mébit, mely 24,4 százalékkal kevesebb díjat gyűjtött az idén, mint 2000 első félévében, egyszeri díjból pedig éppen csak a tavalyi egész éves egytizedét.
NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁS. Továbbra is stabil növekedést mutat, az idei 121,3 milliárdos bevétel 16 százalékkal több, mint az egy évvel ezelőtti. Jó ütemben nő az Argosz, az AXA Colonia, a QBE-Atlasz, s kifejezetten gyorsan gyarapodik a Köbe non-profit biztosító egyesület is. Jól lavírozva e területre fókuszált az idén a Winterthur, amely tavaly még egyszeri díjas unit-linked termékből szerezte bevétele túlnyomó részét. Nem veszélyezteti semmi az Allianz Hungária piacvezető pozícióját, amely az első félévben megtermelte tavalyi teljes bevételének közel 60 százalékát.
JÁTÉK A SZÁMOKKAL. E termék – tehát az egyszeri díjas unit-linked konstrukció – láthatólag a teljes életbiztosítási piac növekedését megakasztotta, hiszen nem csupán e szegmens, hanem az összbevételi eredmény is elmarad az egy évvel ezelőttitől (jóllehet az idén eggyel több társaság vetekszik az ügyfelek kegyeiért). Így immár általában sem igaz az a növekedési potenciál, amivel – úgy jósolták – két év alatt beérheti ez az ágazat a jóval magasabb bázisról óvatosabban gyarapodó nem-életbiztosításokét. Kútba estek azok a szakértői becslések is, miszerint az következő 3-5 év mindegyikében képes lesz a piac 25-30 százalékkal bővülni.
Mindenesetre ez az alkalom, amikor nyilván szívesebben vennék elő a társaságok az OECD-országok eddig hanyagolt módszerét, amely szerint az összdíjbevételbe az egyszeri díjas termékeknek csupán a 10 százalékát számítják bele. Ha így tekintenénk a tavalyi eredményt, akkor a mostani is kevésbé lenne siralmas, hiszen úgy tizedére apadna az a tízmilliárd forintos hiány is, amennyivel kevesebb a tavalyinál az egyszeri díjas bevétel. Így csökkenés helyett 12 százalékos növekedést bűvészkedhetnénk elő. Mindezt pedig nyilvánvalóan a folyamatos díjas klasszikus termékeknek köszönhetően, amelyre megint kezdenek esküdni a biztosítók. A biztosításoknak e rendre, ám viszonylag szolidan növekvő köre a társaságok szerint azért érdemelheti most ki az ügyfelek figyelmét, mert azok egyre tudatosabb fogyasztóvá válnak. A fáma tavaly ugyan még arról szólt, hogy a lakossági ügyfélkör attól nő fel, hogy egy elsősorban befektetési terméket is mer venni biztosítótól, olyat, ami vékonyka életbiztosítással van csupán felszerelve. Tény azonban, hogy nem csak biztosításként alaposabbak a klasszikus termékek, hanem a folyamatos díjfizetés révén a biztosítási funkcióhoz is jobban passzolnak. És persze az sem elhanyagolható, hogy a társaságok számára nagyobb nyereséggel kecsegtetnek. Összességében az ügyfél mégiscsak tudatlan – szól egy újabb magyarázat -, de legalábbis rossz kisbefektetői attitűd vezérli. Ha nem így volna, most, mélyponton szállnának tömegesen be az egyszeri díjas unit-linked termékbe.
LISTA-MUSTRA. Egyértelműen elmaradt a tavalyi bevételétől az ÁB-Aegon, az ABN Amro, és hajszálnyira az Ahico is. Ha pusztán az életbiztosítástól függene a sorsa, így járt volna a tavalyi díjnyertes egyszeri díjas társaság, az OTP-Garancia is. Az egyszeri bevétele ugyanis az első félév során a tavalyi egész évinek csupán az egyharmadát tette ki. Az akkori adat egyébként 16,8 milliárd forintról szólt, ami majdnem kétszer annyi, mint a második legtöbb egyszeri bevételt gyűjtő ÁB-Aegon eredménye. Ez utóbbi társaság e tekintetben egyébként még rosszabbul járt, az idén a tavalyi teljes egyszeri díjas bevételének csupán a 27 százalékához jutott. Mindeközben a folyamatos díjas szerződéseknél sem tudta megugorni a tavalyi összbevétel felét, a nem-élet ágban pedig éppen csak egy tavalyi féleredményre volt képes. Megjegyzendő, hogy az elmúlt évi 8-9 milliárdos egyszeri díjat kaszszírozó Generali-Providencia és ING N-N is csupán 1,2-1,5 milliárdot tudott az első félévben e műfajban magához vonzani.
Ennél sokkal finomabb összehasonlításra nincs mód, pedig sejthető, hogy van még cég, amely fennakadt a növekedés rostáján. Csakhogy a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által közölt adatok éppen csak ennyi következtetés levonásához adnak elegendő támpontot, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egy évvel ezelőtti adat nem áll rendelkezésre. A faramuci helyzet oka az, hogy a Mabisz akkor még nem közölt negyedéves – és így féléves – adatokat, a felügyelet pedig már nem. Ez utóbbi ugyanis beszüntette e szolgáltatását, mióta tavaly tavasszal a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletévé avanzsált. A decemberi számokkal történő összevetés azért mutat valamit (lásd táblázatunkat).
A fentieken kívül még egy érdekes eset rajzolódik ki, ez pedig a Winterthuré. A cég tavaly masszív tagja volt az egyszeri díjas biztosítók táborának, bevételének háromnegyedét ilyen termékéből nyerte. Egy így kalkulálandó rangsorban az OTP-Garancia után rögtön a második helyen állna. Félévi adatainak tanúsága szerint azonban stratégiát váltott, és jó orral fordult a nem-életbiztosítások piaca felé. Ebben az ágban a bevételei máris meghaladják a teljes tavalyit, miközben életbiztosításban jócskán elmarad attól. A két ellentétes folyamat összességében a piaci átlagot négyszeresen felülmúló, 36 százalékos növekedést ad ki.
