Diplomahalmozó Dávid elemző közgazdászként dolgozik egy költségvetési intézményben, s mivel van elég szabadideje, okleveles könyvvizsgáló tanfolyamra is beiratkozott. Gépelő Gizellát az Áruforgalmazó Kft. beíratta egy Word/Excel számítástechnikai tanfolyamra. Jogász Jánost csak akkor alkalmazza hosszabb távon egy neves bank, ha megszerzi a banki szakjogászi képesítést is. Egyértelmű törvényi rendelkezések híján sokszor okozott fejtörést az utóbbi években a cégek, intézmények könyvelőinek, hogy az ilyen típuseseteket az adórendszerben hogyan kell kezelni.
VITAPONTOK. Már a társasági adóra vonatkozóan is nehéznek bizonyult annak eldöntése, hogy elismert költségnek számít-e az adóalapnál a tanfolyam, a képzés költsége. Másrészt azt kellett tisztázni a személyi jövedelemadót illetően, hogy természetbeni juttatásban részesül-e a magánszemély, ha a munkaadója fizeti ki helyette a képzés költségét.
Ez év elejéig az adótörvények az oktatási, képzési költségek adórendszerbeni kezelésével kapcsolatban nem tartalmaztak konkrét szabályokat. Így aztán nem véletlen, hogy – mint Gódor Sándornétól, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) osztályvezetőjétől megtudtuk – rengeteg kérdés érkezett az adóhatósághoz ez ügyben. A jogbizonytalanság megszüntetése érdekében 2001 januárjától viszont már az szja-törvényben és a társaságiadó-törvényben is igyekeztek szabályozni a jogalkotók az oktatási költségek elszámolását. A problémát csak az okozza, hogy az erről szóló szabályozás – mindkét törvényben egyetlen alpont – igencsak összetett mondat formájában került be a jogszabályokba.
FELTÉTELEK. “Több feltételnek egyidejűleg kell teljesülni ahhoz, hogy az szja-ban az oktatás költsége ne számítson adóköteles természetbeni juttatásnak” – hangsúlyozza kérdésünkre Gódor Sándorné. Alapfeltétel, hogy oktatásban részt vevő csak a cég alkalmazottja, vagy – például bt.-k, kft.-k esetében – személyesen közreműködő magánszemély-tag lehet. Tehát például a megbízásos jogviszonyban lévők számára nyújtott képzés már nem lehet adómentes, mint ahogy a bt.-beli “csendestárs” oktatása sem. Feltétel továbbá, hogy a képzés a kifizető létesítő okiratában meghatározott tevékenységhez szükséges ismeretek megszerzését célozza, s a magánszemély a munka törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződést kössön a céggel. S bár a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjaira nem vonatkozik a munka törvénykönyve, az ott meghatározott tanulmányi szerződés megkötésére a tag és a társaság között ez esetben is feltétlenül szükség van az adómentességhez.
Adómentes az alkalmazott, vagy a személyesen közreműködő tag képzési költsége akkor is, ha az a kifizető tevékenységének folytatásához szükséges szakismeretek megszerzését célozza. S hogy ide mi tartozik, az mindig a konkrét esettől függ. Egy könyvelő cégnél a következő évi adóváltozásokról tartott kétnapos konferencia költsége mindenképpen ebbe a körbe való, mint ahogy egy itt dolgozó alkalmazott számítástechnikai tanfolyamon való részvételi költsége is. “Viszont amennyiben egy adótanácsadóként foglalkoztatott alkalmazott a jogi egyetemet is elvégzi, az már adóköteles természetbeni juttatás” – véli az osztályvezető.
Bővülő mentességA pénzügyi tárgyú törvények módosításához beadott gazdasági bizottsági módosító javaslat alaposan kibővítené azt a kört, amikor is a képzési költség az szja-törvény szempontjából nem számítana a magánszemély számára természetbeni juttatásnak. Egyrészt az adómentesség feltételei között nem szerepelne a tanulmányi szerződés, vagyis a cég alkalmazottja, személyesen közreműködő tagja esetében csak az lenne a feltétel, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését célozza. Ráadásul az érintettek köre is alaposan kibővülne: adómentesen elszámolható lenne a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély, például üzleti partner, szakértő e feladatának ellátásához szükséges felkészítés költsége is. Vagyis ez azt jelentené, hogy az adómentesség kiterjedne a megbízási jogviszonyban lévőkre, sőt még azokra is, akik “csupán” üzleti/partneri kapcsolatban vannak az adott társasággal. Ez utóbbira lehet példa, amikor egy cég egyéni vállalkozóként alkalmazza ügynökeit, s ezen ügynököknek, vagy azok könyvelőinek tart szakmai továbbképzést az anyavállalat. Ilyen irányból egyébként már régóta lobbiznak e változtatás érdekében, s most, úgy tűnik, révbe érnek.
S hogy mikor számít elismert költségnek a társasági adóban a képzés költsége? Mint Ácsné Molnár Judit, az APEH társaságiadó-osztályának munkatársa mondja, ez év elejétől a társaságiadó-törvény melléklete a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő, elismert költségek, ráfordítások között nevesíti a képzési költséget, ha az bizonyos feltételeknek megfelel. A feltételek pedig az szja-törvényben meghatározottakhoz hasonlóak, de nem teljesen azonosak. A cég létesítő okiratában meghatározott tevékenységhez szükséges ismeretek megszerzését célzó képzés költségei minősülnek elismertnek, ha a cég a munka törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződést köt a magánszeméllyel (ez még akár megbízási jogviszony esetén is lehetséges), vagy ha a tanulmányok elvégzése a céggel munkaviszonyban állónak, illetve személyesen közreműködő tagnak a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges szakismeret megszerzését célozza. Elképzelhető, hogy a képzési költség az szja-szempontjából adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, míg annak tetemes közterhei – a 44 százalék szja, s biztosított esetén a 31 százalék tb-járulék, valamint a 3 százalék munkaadói járulék, illetve nem biztosított esetén az szja mellett még a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) is – a társasági adóban elismert költségekként számolhatók el.
REPITERHEK. Különösen a rövidebb tanfolyamok, továbbképzések során gyakori, hogy valaki ebédet, kávét is kap, amely az adótörvények szempontjából reprezentációnak minősül. Ez év elejétől a repi után ilyen esetben mindenképpen adót kell fizetni. Ha az oktatásszervező a számlában külön feltünteti az ebéd költségét, vagy egyéb módon a magánszemélyt küldő cég tudomására hozza annak összegét, akkor az ebéd költsége után ez utóbbi vállalkozásnak kell fizetni az adókat, vagyis a 44 százalék szja-t és a 11 százalék ehót. Ha viszont az oktatásszervező nem tájékoztatja semmilyen módon a másik céget a repi összegéről, akkor annak közterheit az oktatásszervezőnek kell megfizetnie.
Gódor Sándorné még egy körülményre hívja fel a figyelmet: a cégek, a munkaadók ne feledkezzenek meg arról, hogy az adott képzési díj kapcsán az adómentesség feltételeit nekik kell bizonyítaniuk, mert különben e tételeket adóköteles természetbeni juttatásnak minősíti az adóhatóság. Vagyis például a cégnek kell megfelelően alátámasztani, hogy a kéthetes tb-ügyintézői tanfolyam a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges szakismeret elsajátítását szolgálta, vagy a szakközgazdász diploma megszerzése a cég létesítő okiratában meghatározott tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzésével járt.
