Négy éven belül 14 millió európai végleg elfelejti a bankba járás, az ügyintézőkkel folytatott telefonbeszélgetések tortúráját, s csupán a világhálón keresztül intézni majd pénzügyeit – szól a Merrill Lynch prognózisa, amelyet a J.P. Morgan adata nagyjából alá is támaszt. Eszerint már 2000 júniusában is közel 3 millió volt az európai online számlatulajdonosok száma, s figyelemre méltó a gyarapodás üteme is: hat hónappal azelőtt jó, ha fele ennyi banki ügyfél voksolt a virtuális bankokra.
KLIKKELVE. Azokról a pénzügyi intézményekről van szó, amelyek “földi létnek” – legalábbis az ügyfél számára elérhető módon – nem is örvendenek, kizárólag az interneten, klikkelve vehető föl velük a kapcsolat. Igaz, virtuális aláírás híján az ügyfél internetes jelentkezése után postán érkezik a szerződés, ha pedig az ember készpénzt szeretne, akkor többnyire valamelyik partner intézmény ATM-jeit kell igénybe vennie.
E bankok ugyanakkor bárhonnan elérhetők, igaz, például magyar polgár még nem számíthat a szolgáltatásaikra. Ennek két alapvető oka van. Az egyik a devizaszabályokban rejtőzik: Magyarországon élő devizabelföldi személy egyelőre nem lehet külhoni bank ügyfele. A másik akadályt maguk a bankok gördítik, többnyire csak az illető országban lakó ügyfél jelentkezését fogadják be: az irányítószám alapján már az első körben könnyedén kiszűrik a határon túl élőket. Valamilyen helyi kód ismeretében persze kijátszható a rendszer, csak akkor meg a már említett postai kapcsolattartás válik nehézkessé.
Jelenleg Németországban halad a legnagyobb léptekkel az online bankok terjeszkedése. Az első cég feltűnése, azaz 1994 óta majd’ minden valamire való pénzintézet alapított magának világhálós leányvállalatot, amelyek többnyire egyszerre bankok és brókercégek. Ilyen a Commerzbank szülte Comdirect, a Frankfurter Sparkasse furcsa nevű 1822direkt bankja, a HypoVereinsbank alapította Advance Bank, amelyet azóta megvásárolt a Dresdner Bank, a Direkt Anlage Bank, az Entrium Direct Bankers, vagy éppen az Allgemeine Deutsche DirektBank (DiBa), amelyben az ING Group igyekszik magasabbra srófolni jelenleg 49 százalékos tulajdonrészét.
Európában azért továbbra is az északi országok online bankjai az elsők, alapításuk időpontját, terjeszkedési tempójukat, az ügyfélszámot és a más országokban alapított leánybankok számát illetően egyaránt. A Skandinavska Enskilda Banken hat országban – köztük éppen Németországban és persze a balti államokban – van jelen, s most Nagy-Britannia felé kacsingat. Ugyancsak brit partraszállást tervez a Svenska Handelsbanken. Ettől ugyan óvják a két társaságot, hiszen a nevük ott nem éppen közismert, ráadásul pont egy túlbankosított, erőteljes versenyt produkáló piacra törekszenek.
Nagy-Britanniában ugyanis a helyi intézmények is nehéz időket élnek, egyre inkább bebizonyosodik, hogy a pénzintézetek kicsit túllőttek a célon a tavaszi nagy internetbank-alapítási láz idején. A társaságok rendre arról számolnak be, hogy eredményeik várakozás alattiak, minek következtében immár az év első felében még oly bőkezű tőzsde sem éppen “kegyes” hozzájuk. A piac egyik legnagyobb és legrégebbi cége, a Prudential Corporation óriás biztosító alapította Egg árfolyama például a napokban mélyrepülésbe kezdett, amikor a cég 150 millió fontos veszteséget jósolt. Az Eggtől egyébként, miután kénytelen volt a piacon egyedülállóan magas betéti kamatait csökkenteni, az elmúlt negyedévben közel félmilliárd fontnyi betétet vontak ki az ügyfelek.
PROBÁLKOZÁSOK. Hasonlóképp gyűlnek a viharfelhők nagy riválisa, a First-e felett. Az Ebna nevű internetes inkubátor cég – tehát nem bank – alapította pénzügyi szolgáltató a dotcom mánia idején 110 millió fontnyi tőkét gyűjtött, most viszont 100 munkatársát készül elbocsátani, televíziós reklámhadjáratát pedig leállította. Ezzel együtt is bizakodó, mondván: minden korábbinál több ügyfél jelentkezik nála. Kecsegtető a Totalise nevű internetes cég ambíciója is, e “vészterhes” időszakban olyan online bank létrehozásán fáradozik, amelyben maguk az ügyfelek is tulajdonosok; itt már részvényjegyzésből is legalább 3 millió fontot várnak.
Ezek azonban csupán pislákoló remények. Ezt mutatja, hogy Írország legnagyobb pénzintézete, az Allied Irish Banks a múlt héten bejelentette: online bankjának tervezett januári indulásából semmi nem lesz. Mindezek nyomán elemzők ma már hangosan is ki merik mondani: kevés a fóka. Az ABN Amro összesítése alapján a brit online bankok 2002-re 3,5 millió ügyfelet terveznek, ez a cél azonban túl ambiciózusnak tűnik. A Forrester kutatóintézet becslése szerint két éven belül jó, ha kétmillió lesz azon britek száma, akik már kizárólag a hálón intézik majd bankügyeiket. Ennél az előrejelzésnél annak a Lloydsnak a 2,25 milliós becslése is alig valamivel kedvezőbb, amely éppen Spanyolországban kísérletezik saját online intézményével, az Evolvebankkal.
CSÁBÍTÁS. S hogy mitől lett hirtelen túl sok a bank a brit piac vélhető méretéhez képest? A Financial Times által megkérdezett elemzők szerint egyrészt azért, mert a tőzsde tavasszal igen bőkezű volt az effajta cégekhez, s a könnyen jött árfolyamnyereségből – új intézményekkel – mindenki részesedni akart. Másrészt az alapítók szíves örömest elfeledkeztek a lesújtó amerikai tapasztalatokról: hiába a széles körű internetfelhasználás, pénz-ügyeiket nem csak a világhálón akarják intézni az amerikaiak. A J.P. Morgan azt állítja, hogy az interneten bankolók 96 százaléka olyan pénzintézethez szerződött, amelyet hagyományos módokon is fel lehet keresni. Így aztán az amerikai online bankok jelentős része el is szánta magát a tulajdonképpen meglepő lépésre: fiókhálózatot létesítenek. Erre kaphatónak tűnik néhány európai bank is.
Ugyanakkor vannak alternatív utakat keresők Amerikában is. A nagy online pénzintézetek – a Bank One alapította WingspanBank.com, az American Express Membership B@nkingje, a Citibank internetes egysége, a citi f/i – mellett egyesek az azonos érdeklődési körűeket igyekeznek elérni. Lehetnek azok egy helyi közösség tagjai, adott egyetem hallgatói, vagy egyazon munkahelyen dolgozók, akiket például a Sovereign Bank alapította 1stwebbankdirect célzott meg.
Mindenesetre ha az online bankok valóban visszatérnek a “földre”, azzal végleg oda a virtuális bankok mellett szóló legfőbb érv: a költségeik – fiókfenntartási tételek híján – alacsonyak, aminek révén jobb kondíciókat kínálhatnak az ügyfeleknek. A szakértők egy része folyamatosan cáfolja e gondolatmenetet: e bankok valóban kedvezőbb feltételei többnyire veszteséget okozó manővernek bizonyulnak. Az online szolgáltatás kvázi olcsó voltát vonja kétségbe – leg- alábbis a kezdeti időszakban – a következő eszmefuttatás is. Ha a bankok nem csupán meglévő, kommersz szolgáltatásaikat terelnék át a világhálóra, hanem valóban ki akarnák használni az internet adta lehetőségeket – több pénzintézeti, befektetési, biztosítási, nyugdíjpénztári szolgáltatás összekapcsolásával, azokról naprakész konszolidált eredmény közlésével -, az ahhoz szükséges fejlesztések vagyonokat emésztenének fel.
