A felkészültség alapján Magyarország és Szlovénia akár már 2003-ban csatlakozhatna az Európai Unióhoz (EU), ám egyéb tényezők miatt vélhetőleg legalább még két évet várniuk kell – derül ki a Deutsche Bank Research (DBR) tanulmányából. Az intézet elemzői három lehetséges forgatókönyvet dolgoztak ki az EU-bővítésre, ezek közül 60 százalékos valószínűséget adnak annak a verziónak, amely szerint öt esztendő múlva az unió tagjává válik Magyarország, Szlovénia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és a három balti állam, majd három évvel később Románia és Bulgária.
Az ígéretek szerint az EU-vezetők ez év végi nizzai csúcsértekezletükön megnevezik a bővítés első körének dátumát.
A második variáció, amelynek valószínűségét Frankfurtban 20 százalékosra teszik, több kisebb csoport egymás utáni belépéséről szól. Eszerint Magyarország, Szlovénia, Csehország és Észtország 2004-ben csatlakozna, majd 2006-ban követné őket Lengyelország, Szlovákia, Litvánia és Lettország. Ugyanennek a változatnak van egy módosított, a “politikai és történelmi érveket” súlyozottan figyelembe vevő formája, amely szerint Lengyelország és Szlovákia az első, Észtország viszont a 2006-os második csoportba kerülne. Nem hivatalos forrásokból tudni lehet, hogy Németország nem fog támogatni olyan bővítést, amelynek első körében Lengyelország nem szerepel.
Végül a harmadik, szintén 20 százalékosra valószínűsített verzió lenne az, amelyik – a magyar kormány által is szorgalmazott módon – a felkészültséget, a felvételi kritériumok eltérő ütemű teljesítését helyezi előtérbe. Így a 2003-as magyar és szlovén csatlakozás után 2004-ben valósulna meg a cseh és az észt, 2005-ben a lengyel és a szlovák, végül 2006-ban a lett és a litván tagság. A DBR szerint ez a lebonyolítás is politikai feszültségeket okozna a tagjelöltek – a korábban és később belépők – között, amellett a permanens bővítés nehézségeket okozhat az EU munkafolyamataiban is. –
