Április 11-én kudarcba fulladtak a lengyel-EU egyeztetések az agrárkereskedelmi vámok és az exporttámogatások csökkentéséről. Pedig a lengyelek optimizmussal néztek a tárgyalások elébe, és reménykedtek abban is, hogy a kétnapos varsói eszmecsere lesz az utolsó a megállapodás július elsejei aláírása előtt. A végeredmény azonban nem ez lett: úgy döntöttek, hogy további tárgyalások szükségesek. A fiaskóért mindkét fél a másikat hibáztatja.
A brüsszeli bizottság tárgyalói a “dupla nulla megoldás” kérdésében egyértelmű megbízást kaptak: a megegyezés feltétele az, hogy Varsó vonja vissza az elmúlt évben néhány agrártermékre megemelt vámokat. Franz Fischler többször kifejtette: az 1999 elején bevezetett vámemelés – a gabonára és a repcére, valamint ugyanezen év végén a vajra, a cukorra, a sertéshúsra és a joghurtra kivetett pótvám – sérti az unióval kötött társulási megállapodás szellemiségét. Az egyezmény amúgy nem tiltja meg egyértelműen az agrártermékek vámjának emelését, de a döntést megelőzően konzultációt ír elő. Erre ezúttal nem került sor.
Mivel Lengyelország nem volt hajlandó visszavonni a megemelt vámokat, az unió megszakította a tárgyalásokat. Brüsszeli álláspont szerint amíg lengyel részről nem kerül sor a vámcsökkentésre, addig nem lehet szó az exporttámogatások eltörléséről.
A lengyel vélemények egészen mással indokolják a tárgyalások felfüggesztését. Eszerint a bizottság szívesen beleegyezik a vámok kölcsönös eltörlésébe, hiszen azok amúgy is megszűnnek, amint Lengyelország belép az unióba. Nem kíván ugyanakkor lemondani az uniós termékek exporttámogatásáról, mivel az “egyenlő lenne a lengyel piacra való bejutás elvesztésével”. Varsó ellenállásának hátterében az áll, hogy a lengyel export korántsem kap olyan mértékű támogatást az unió piacain, mint az EU-termékek a lengyelen. A vámok eltörlése és a határok megnyitása ezért azzal járna, hogy Lengyelországot elárasztanák a támogatott uniós javak. Varsó addig nem akarja csökkenteni a vámokat, amíg Brüsszel nem mond le a lengyel piacra irányuló termékek dotálásáról. “Nem egyezhetünk bele a termelőinket hátrányos helyzetbe hozó megállapodásba” – nyilatkozta a Jerzy Plewa mezőgazdasági miniszterhelyettes.
Az agrárkereskedelem liberalizálása az utóbbi tíz év során nettó agrárimportőri pozícióba kerülő Lengyelország esetében a kereskedelmi mérleg egyenlegének további romlásával fenyeget. Hosszú távon eredménnyel kecsegtető megoldásnak mégsem a vámemelés ígérkezik, hanem az exporttámogatások növelése, illetve a mezőgazdaság modernizálásának megkezdése. A mostani kudarc azt is előrevetíti, milyen nehéz pillanatok várnak még a két fél képviselőire a csatlakozási tárgyalások nemsokára terítékre kerülő mezőgazdasági fejezetének megvitatásakor.
