Gazdaság

A VOLT AGROBANK ELÍTÉLT VEZETŐJE – Vezéráldozat

A Legfelsőbb Bíróság - megváltoztatva az első fokú felmentő ítéletet - az elmúlt héten Kunos Pétert, az azóta megszűnt Agrobank volt vezérigazgatóját két év börtönre, Kovács Mihályt, a bank egykori elnökét pedig - három év próbaidőre felfüggesztve - másfél év szabadságvesztésre ítélte. Az indoklás szerint tévedett a Fővárosi Bíróság, amikor azt állapította meg, hogy az E-hitelek kihelyezésekor tiszteletben tartották az akkor hatályos pénzintézeti törvényt, a banki biztosítékokról szóló háttérszerződések megkötésekor pedig a társasági törvényt és a Polgári törvénykönyvet. Kunos Péter lapunknak nyilatkozva elmondta: szerinte tényszerűen bizonyítható, hogy egy "csúnya koncepciós ítélet" született.

Ügyének közel 3,5 éves történetében nem a múlt heti döntés az egyetlen olyan fejlemény, amely az előzmények ismeretében váratlannak minősíthető. Hiszen ha – mint azt korábbi nyilatkozataiban érzékeltette – a rendszerváltás után hatalomra került koalíció bizalmatlanul szemlélte, akkor miért éppen a nézeteihez közelebb álló párt hatalomra kerülése után indult Ön ellen büntető eljárás?

– Az 1994. novemberi letartóztatás elsősorban annak a következménye, hogy a rendszerváltás utáni kormány nem jó szemmel nézte az Agrobank által E-hitellel finanszírozott ügyfelek sorozatos sikereit a másoknak szánt állami vagyon privatizálása során. A mindig kormányhű rendőrség már jó ideje figyelemmel kísérte a bank ebbéli tevékenységét. Még ha abból egy árva szót sem értett, úgymond fogást keresett rajtam. Az már a sors fintora, hogy ezt csak az új kabinet hivatalba lépése után találta meg. Akkor, amikor az egzisztenciájukat féltő főrendőrökre nagy nyomás nehezedett, hogy eredményeket mutassanak fel a privatizációs, korrupciós, és ha lehet, akkor a banki visszaélések feltárásában.

Először 1992 közepén tűnt fel kedvezőtlen színben az Agrobank neve. Ekkor került nyilvánosságra, hogy a békéscsabai fiók igazgatója hitelt nyújtott annak a Hepta-csoportnak, amelynek tagjai aztán egyebek mellett többségi részesedést szereztek az Ybl Bankban.

– E két dolognak nem volt köze egymáshoz. Az említett csoportnak sok más pénzintézet is nyújtott hitelt, ellenben mi időben észrevettük e hitelek kockázatos voltát, s minden fillért visszaszereztünk.

Azt viszont sokan nem tartották elfogadhatónak, hogy a banki körökben nem igazán szalonképes, utóbb szabálytalan aranyügyletekkel is megvádolt Kovács Mihály lett az Agrobank elnöke.

– Nem értem, kinek mi kifogása volt, vagy van Kovács úrral szemben. Vagyonos üzletember, aki itthon is akart dolgozni. Nyilván voltak és vannak ellenségei, ők kreálták ezt az aranyügyet. Jómagam kevés nála tisztességesebb emberrel találkoztam.

Mindezek nyomán nyilatkozta a múlt heti tárgyalás után, hogy koncepciós ítélet született? Mire alapozza ezt az állítását?

– Csak végig kellett hallgatni, vagy majd végig kell olvasni az ítéletet. Azt, amit egy sebtiben összeverbuvált, mindenki számára nyilvánvalóan teljesen felkészületlen bírói tanács hozott. Nem semmi, mondhatni őrület szükséghelyzetet emlegetni pénz nélkül gyárat vásárolni áhítozók esetében; a pénzintézeti törvény megsértéséről szólni minden megnyilatkozó bankszakemberrel és pénzügyi vezetővel szemben; kötelességszegést felróni, amikor semmilyen jogszabályt nem sértettünk meg; tudatos, szándékos bűncselekményről beszélni, amikor ezt mindig is büszkén mutattuk, hirdettük úton-útfélen.

Az ítélet indoklása szerint az E-hitel nyújtásának feltételrendszerét úgy alakították ki, hogy csak az kaphatott hitelt, aki az azzal privatizálandó állami tulajdon egy részét valamelyik Agrobank-tulajdonban lévő társaságnak juttatta.

– A vitatott E-hiteles konstrukció az Agrobank felkészült kollektívájának a kiérlelt gyümölcse volt, erre a bank igazgatósága és közgyűlése is áldását adta 1993-ban. Köztük a bank részvényeinek mintegy 30 százalékát az állam képviseletében birtokló Pénzügyminisztériummal. Ezt a külföldön – elsősorban az angolszász országokban – és a hazai szakirodalomban sok évtizede ismert konstrukciót azért alkalmaztuk, mert kellő biztosítékok híján a hozzánk hitelért folyamodó vállalkozók közül szinte senkit sem tudtunk volna megfinanszírozni, vagy csak irreális kockázatokat vállalva tehettük volna ezt. Így viszont mindenki jól járt. A szóban forgó ügyfeleink olyan magas vételárat kínálhattak az állami vagyonért, amellyel már nyerni lehetett az Állami Vagyonügynökség pályázatán. Az állam szintén többszörösen jól járt – úgy is mint banktulajdonos, s úgy is mint az állami vagyon eladója -, s a betétesek pénze sem került veszélybe.

A Legfelsőbb Bíróság éppen arra hivatkozott, hogy a bank betéteseinek érdeke nem állítható szembe a közélet tisztaságához fűződő társadalmi érdekekkel.

– Egyetértek. Mind a kettő nagyon fontos, s a mi gyakorlatunk által egyik sem sérült. Ám egy bankvezető számára az előbbi kézzelfoghatóbb, ezért azt mindenáron védelmeznie kell. Az utóbbit pedig úgy kell egy bankban érteni, hogy mindenáron őrködni kell a pénzintézet jó hírén. Ez nekünk egy sajnálatos rendőri ballépésig sikerült is…

Kunos Péter 51 éves, a közgazdasági egyetem 1970-es elvégzése után tíz évig a Pénzügyminisztériumban dolgozott. Eközben pénz- és hitelügyi szakközgazda oklevelet és doktori címet szerzett. Okleveles ár- és adószakértő. 1980 és 1985 között a miniszterelnök-helyettes titkára, majd két évig az Állami Tervbizottság, majd 1989-ig a Tervgazdálkodási Bizottság titkára volt. Ezt követően a rendszerváltásig a pénzügyi tárca államtitkáraként tevékenykedett. 1990-től 1994-ig volt az Agrobank vezérigazgatója. Jelenleg a Geoinvest Vállalkozási Rt. igazgatója. 1989-től 1998. április 30-ig ő töltötte be a sakkszövetség elnöki tisztét.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.