Első helyen az európai gazdaság növekedése áll az informatika bővülését magyarázó gazdasági tényezők között. Ehhez hasonlóan fontos azonban, hogy a vállalatok egyre inkább információigényes üzleti stratégiákat követnek: a fogyasztók és a részvényesek megnyerésében mind nagyobb teret adnak az információszolgáltatásnak. Az Information and Communication Technology (ICT) mellett szól az erősödő globális verseny, továbbá az, hogy az öreg kontinens nyugati fele az euró bevezetésével nagy lépést tesz a valóban egységes piac felé.
Technológiai oldalról az elektronikus kereskedelem térnyerése és az Internet mindennapi üzleti eszközzé válása jelenti a hajtó-erőt. Ez kiegészül az euró bevezetése miatt szükségessé váló kettős – nemzeti valutákban és euróban történő – könyvvitel, valamint a 2000. év problémája által támasztott kihívással. Eközben, a távközlési piac liberalizációja nyomán, csökkennek a költségek, újabb ösztönzést adva ahhoz, hogy tovább szőjék a számítógépes hálózatokat.
A nyugat-európai ICT-ipar tavaly elérte a 356 milliárd ecu-s értéket, amivel a régió GDP-jének 4,9 százalékát adta. Az információtechnológia – az irodai eszközök, az elektronikus adatkezelés berendezései, a szoftverek, az informatikai (hardverellátás és -szerviz), illetve hálózati szolgáltatások – 175 milliárddal járultak hozzá ehhez az összeghez. A fennmaradó 181 milliárd ecu-t a távközlési eszközök és szolgáltatások adták.
A kontinens nyugati felének ICT-piaca 8,0 százalékos növekedést produkált tavaly, erre az esztendőre pedig 8,2 százalékos bővülést várnak a szakemberek. A piac két iparága közül az informatika (IT) 8,2 százalékkal erősödött, miközben a távközlés 7,8 százalékos növekedést produkált. Ez a korábbi két év tendenciájának megfordulását jelenti; az EITO elemzői szerint továbbra is az IT-piac fog gyorsabban bővülni: idén 9,1, jövőre pedig 9,6 százalékkal.
Az Egyesült Államokkal való összehasonlításban Európa továbbra is hátrányban marad, sőt, a lassúbb növekedési ütem miatt még nőni is fog a különbség a két kontinens IT-piaca között. Az elmúlt évben egyébként az is fokozta Európa elmaradását, hogy gyengült az európai valuták dollárkurzusa.
A világ egészének IT-piacával való összevetésben lényegében változatlan maradt Európa részesedése. A japán ICT-ipar korábbinál jóval gyengébb szereplése miatt az IT-világpiac átlagos növekedési üteme nagyjából megegyezett az európai adattal. Európai nyugati és keleti fele együttesen 30,3 százalékkal részesedett a világ ICT-fogyasztásából (ezen belül 29,3 százalékkal az informatikai, s 31,3 százalékkal a távközlési szegmensből).
Németországban az IT-iparág fejlődésének ösztönzője a költségcsökkenés és a korábbinál rugalmasabb megoldások iránti kereslet volt. A közszolgálati szektor növelte befektetéseit e téren, miközben tovább tartott a pénzügyi szféra átalakulása is. Franciaországban a viszonylag kedvezőtlen gazdasági klíma hátráltatta a szektor fejlődését. Számos ágazatban (a bankok, a biztosítók körében, a közszolgálati, egészségügyi és hadügyi intézményeknél) folytatódott az átalakulás, ám alapvetően a racionalizálás jegyében. Nagy-Britanniában az új kormány megerősítette a Munkáspárt választási ígéreteit, melyek szerint segíteni kívánják az információs társadalom kialakulását. Mindenekelőtt a közszolgálati intézményekben és a közoktatásban szeretnék hozzáférhetővé tenni az IT-technológia eszközeit. Az ország vezető távközlési cége, a British Telecom 1997 közepétől 10 százalékkal csökkentette a helyközi hívások nappali tarifáit. A versenytársak szintén kialakítottak olyan hívásfajtákat, amelyek a korábbinál olcsóbbak, sőt, bizonyos esetekben alacsonyabb a díjuk, mint a nagy országos szolgáltatóé. Olaszországban a fellendülés és a privatizáció elősegítette az IT-iparág fejlődését. A restriktív költségvetési politika miatt azonban gyenge volt a közszolgálati szektor és a háztartások kereslete, s ez fékezte a növekedést. Spanyolországban a bankrendszer, valamint a közlekedés és a távközlés az IT-piac bővülésének motorja. A háztartások ugyan nehezen mozdulnak, de a kedvező gazdasági helyzetnek és csökkenő Internet-hozzáférési díjaknak köszönhetően ezek kereslete is nőtt 1997-ben. Utóbbi két ország az európai átlagnál gyorsabb növekedésre számíthat a távközlés terén az idei évben is.
Közép- és Kelet-Európa változatlanul nagy üzleti lehetőséget kínál a világ IT-ipara számára. Az EITO becslései szerint 1997-ben az információtechnológiára költött összegek Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Oroszországban és Szlovákiában együttesen elérték a 6,8 milliárd ecu-t. Ahogy a régió kulcsországaiban fokozatosan stabilizálódik a gazdaság, az egykor főként hardverfelvevő piacként ismert térségben egyre nagyobb a kereslet az egyéb IT-termékek – a rendszerintegráció és a szolgáltatások – iránt. Miközben Lengyelországban, Oroszországban és Ukrajnában továbbra is sok hardvert adnak el, a szoftverpiac, a kiszolgáló- és szervizszolgáltatások is egyre nagyobb teret nyernek. Csehország és hazánk IT-piacának szerkezete pedig kezd nagyon hasonlítani a fejlett régiókban megszokotthoz.
Ugyanakkor az IT-kiadások GDP-hez viszonyított aránya, illetve egy főre vetített nagysága e térségben még mindig jelentősen alacsonyabb a nyugat-európai országokban tapasztalhatónál. Ez utóbbi szintet csak a cseh mutató éri el (2,99 százalék); az országok többségénél az arány 1,9 százalék alatt marad. Az egy főre jutó kiadások is meglehetősen alacsonyak, ráadásul igen nagy a szóródásuk: a skála a cseh 136 ecu-től az ukrajnai 3 ecu-ig terjed.
