A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) eddig az Európai Unió (EU) szabványainak mintegy harmadát, hozzávetőlegesen ezer szabályozást vett át. Szakértők szerint a szabványok honosítása az utóbbi időben lelassult: az átvétel ma már lassabb, mint az EU “szabványtermése”.
A hazai szabványalkotás a jogharmonizációs kötelezettségekkel összhangban erősen kötődik az európai szabványokhoz. Az MSZT 1996-os adatai szerint a 303 bevezetendő szabványból 248 az EU előírásainak adaptálása, 47 az EU-n kívüli nemzetközi szervezetek által bevezetett minőségi előírások harmonizálása, és csupán nyolc esetben vezetnek be az európaitól független magyar szabványt.
A szabványok honosítása az uniós irányelvek (direktívák) átvétele után válik sürgetővé. A mechanizmus ugyanis úgy fest, hogy a brüsszeli direktívák alapján az illetékes tárcák rendeleteket alkotnak, majd ezekhez a jogszabályokhoz “rendelik meg” a kapcsolódó szabványokat az MSZT-től. Egy-egy rendelethez 150-200 szabvány is tartozhat.
Az MSZT statisztikái szerint eddig mintegy ezer szabványt honosított meg a testület, ami az összes EU-szabályozás harmadára rúg. A szabványosítást figyelemmel kísérő szakemberek úgy vélik, hogy az 1991-ben nagy lendületet vett szabványosítás mára lelassult: a honosítás lassabb, mint az európai előírások gyártása. Ezt többen összefüggésbe hozzák a Magyar Szabványügyi Testület közelmúltbeli átalakulásával. Vass Sándor, a Külügyminisztérium szabványügyi szakértője úgy látja, hogy a szabványhonosítás jelenlegi rendszere egy fejlett nyugati ország harmonizációs mechanizmusára emlékeztet; nem veszi figyelembe, hogy jelenleg a magyar gazdálkodó szervezetek és a minisztériumok megrendeléseik révén nehezen tudják eltartani az MSZT-t.
Fennáll a veszély, hogy a szabványok átvételében nő a lemaradásunk. A Fehér Könyv ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a szabványok megalkotása önkéntes kell, hogy legyen, vagyis nem szerencsés, ha a szabványügyi testületek a kormányhoz tartoznak. (Megjegyzendő viszont, hogy Portugáliában is állami intézményként működik az ottani szabványügyi testület.)
Magyarország az Európai Unió három szabványügyi szervezete közül kettőben társult, egyben pedig teljes jogú tagsággal rendelkezik. A Szabványosítás Európai Bizottságának (CEN) és az Elektrotechnikai Szabványosítás Európai Bizottságának (CENELEC) ülésein az MSZT véleményezési, de nem szavazási joggal vesz részt. (A CEN a nemzetközi minőségellenőrzési szervezet, az ISO európai megfelelője. A CENELEC pedig a szintén nemzetközi IEC európai társa.) Az Európai Telekommunikációs Szabványosítási Intézet (ETSI) munkájában minden távközlésben érintett intézmény részt vesz, egy ország tehát több tagot is delegálhat. Itt a magyar cégek teljes jogú tagként szerepelnek.
Az átveendő szabványok jelentős része a Fehér Könyvben, annak is főleg a második fejezetében, az ipari termékek szabad áramlásáról szóló részben található, az ezen kívüli jogforrások száma igen csekély.
Dányi István, az ipari tárca illetékese érdeklődésünkre három területet emelt ki, ahol intenzív szabványhonosítás folyik: a kisfeszültségű, az elektromágneses és a biztonságtechnikai berendezéseket. Ezeken a területeken az IKM javaslatára az MSZT 200-300 szabvány átvételét végzi.
A Földművelésügyi Minisztérium által kérelmezett szabványhonosításokról Katona László, a tárca főtanácsosa elmondta: az idén hét erdőgazdasági szabványt honosítanak. A Magyar Élelmiszerkönyvben mintegy 150 élelmiszeripart érintő irányelvet kell átvenni, de ezeket érintő CEN-szabvány viszonylag kevés van. Ezenkívül néhány mezőgazdasági szaporítóanyagról szóló szabvány is készül.
