Június elsejével foglalta el posztját a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB) igazgatóságának élén Hegedűs Éva, a Pénzügyminisztérium (PM) korábbi helyettes államtitkára. Elsősorban a pénzintézet szervezeti átalakításának koordinálása, valamint az MBFB köré szerveződött bankcsoport felügyelete és privatizációjának előkészítése tartozik majd feladatai közé.
Eddigi pályafutása alapvetően az államigazgatáshoz kötődik, és az utóbbi időben, helyettes államtitkárként, gyakorlatilag a pénzügyi szektor teljes felügyeletét ellátta. Szakmailag nem tartja visszalépésnek egy bank elnöki székét?
– Nagyon értékes éveket töltöttem a PM-ben, számos általam nagyra becsült szakemberrel dolgozhattam együtt. Mindent összevetve azonban közel húsz éve vagyok már az államigazgatásban, és az ember életében eljön az a pillanat, amikor úgy érzi: váltania kell. Az MBFB – speciális fejlesztési banki feladatai révén – ezer szállal kötődik a gazdaságpolitikához, nincs szó tehát szakmai visszalépésről.
A banknál rövidesen jelentős szervezeti átalakítások várhatók, s a privatizációra való felkészülés is megkezdődött. Mi lesz az Ön szerepe ebben a folyamatban?
– Az általános igazgatósági elnöki feladatokon kívül az én reszortom lesz az MBFB-hez tartozó bankcsoport felügyelete és privatizációjának előkészítése, illetve a pénzintézet stratégiájának kialakítása, ideértve a szervezeti átalakítások levezénylését is. Ezeket a változásokat természetesen még a bank korábbi vezetése határozta el, amire a két meghatározó tulajdonos: az ÁPV Rt. és a PM is áldását adta.
Mindez azt jelenti, hogy nem lesz változás a Medgyessy Péter nevével fémjelzett MBFB-stratégiában?
– A személyi változások nem indokolják a bank stratégiájának átalakítását. A napokban a kormány elé kerülő hitelintézeti törvény tervezete ráadásul kijelöli ennek jogi kereteit. Eszerint az MBFB-ből létrejönne a Magyar Fejlesztési Bank (MFB): egy olyan szakosított hitelintézet, amely pénzkölcsönök nyújtásával, hitel közvetítésével, átmeneti tőkerészvétel vállalásával segítené elő a gazdaságpolitika megvalósítását és a gazdaság modernizációját. Az MFB többek között regionális hálózatot működtet, térségfejlesztési programokhoz kapcsolódó hitelt nyújt és tőkeműveleteket szervez majd. A vállalkozások fejlesztésére ugyanakkor közép- és hosszú lejáratú forrásokat helyez ki részben hitelek formájában, részben pedig – az EBRD-hez hasonlóan – átmeneti tőkerészesedések megszerzésével. Másik fontos feladata az lesz, hogy ezeket a forrásokat ne csak közvetlenül, hanem egyfajta “apex-bankként”, a kereskedelmi bankokon keresztül is eljuttassa a vállalkozásokhoz. A befektetési tevékenységet a tőkeháttér megerősítése és a tevékenységi kör kibővítése után az MBFB tulajdonában álló ÁFI Bróker folytatná.
Hogyan illeszkedik ebbe a koncepcióba a Konzumbank?
– A csoportnak nyilvánvalóan szüksége van egy kereskedelmi banki jogosítványokkal és országos hálózattal rendelkező pénzintézetre is ahhoz, hogy ügyfeleinek teljes körű szolgáltatást tudjon majd nyújtani. Az MBFB már eddigi lépéseivel is a Konzumbank ügyfélkörének és tőkéjének megerősítését kívánta elérni. E bank tevékenységét a kisvállalkozások finanszírozása mellett közép- és nagyobb vállalatok számlavezetése és rövid lejáratú finanszírozása egészíti majd ki.
Mindehhez nyilván tőkére is szükség lesz.
– Valóban. Az ÁFI Bróker alaptőkéje jelenleg 500 millió forint, az új törvény szerint viszont befektetési társaság alapításához legalább egymilliárd forint szükségeltetik. A Konzumbanknál bizonyos, múltból hozott örökségek is vannak, amelyek miatt előbb a pénzintézet gazdálkodását és pénzügyi helyzetét kellett stabilizálni. Ez tavaly lényegében megtörtént, így az idén már gondolhatunk a tőkeerő növelésére is. Az MBFB 1996-os üzleti terve a Konzumbank esetében további tőkeemelést irányoz elő.
Ezen akciók fedezetéül szolgál az ÁPV Rt. nemrégiben végrehajtott 2,2 milliárd forintos tőkeemelése?
– Az elmúlt két évben a kormány több alkalommal is foglalkozott az MBFB tőkéjének megerősítésével, és a hozzá tartozó befektetési intézményrendszer fejlesztésével. E kormánydöntés végrehajtásának része a mostani emelés, amit reményeink szerint még az idén további akció követ majd. Mindazonáltal a tőkeemelést az állam nem célzottan adja, hanem a bank vezetésére és igazgatóságára bízza annak eldöntését, hogy ezek a források hogyan szolgálják legjobban a célokat.
Vélekedések szerint a szervezeti átalakítások mögött azoknak a külföldi befektetőknek az igénye is meghúzódik, akik szívesen részt vennének az MBFB privatizációjában.
– A nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott tárgyalások során valóban többen jelezték, hogy az MBFB tevékenységét jelenlegi formájában túlságosan szerteágazónak tartják – szívesebben vennék, ha a különféle tevékenységek szervezetileg is elkülönülnének. Ezeket az igényeket is figyelembe véve alakult az MBFB-csoport privatizációs stratégiája, amely szerint csak a fejlesztési bank maradna többségi állami tulajdonban, míg a csoport többi tagjában belátható időn belül külföldi befektetők szerezhetnek majd többségi részesedést.
Hegedűs Éva közgazdász, két gyermek édesanyja. A Nehézipari Minisztériumban tudományos munkatársként kezdte pályáját, majd két év után az Ipari Minisztériumba került, ahol kezdetben az ipari nagyvállalatok tartoztak a “keze alá” (nevéhez fűződik egyebek mellett a Csepeli Vas- és Fémművek megszüntetését célzó javaslat), később a Deák Andrea vezette ipargazdasági főcsoporthoz igazolt, személyi titkárnak. Ezt követően az ipargazdasági folyamatok elemzésével és modellezésvel foglalkozó osztály élére nevezték ki. Az ígéretesen indult minisztériumi karriert első gyermekének érkezése szakította félbe 1985-ben, amit gyorsan követett a második kisfiú születése. Ebben az időszakban rövid ideig a Miniszterelnöki Hivatalban is dolgozott. 1990-től a PM-ben folytatta, ahol először osztályvezetőként pénzügyi szabályozási kérdésekkel foglalkozott, majd főosztályvezetőként ez kibővült az inflációval kapcsolatos feladatokkal is. Ebben az időszakban az Exportgarancia Rt. felügyelőbizottságának tagja és a Hitelgarancia Rt. igazgatóságának elnöke. Megbízott helyettes államtitkárként a gazdaságpolitikával foglalkozott, tavaly augusztus óta pedig – immár kinevezett helyettes államtitkárként – a pénzügyi szolgáltató szektor felügyelete tartozott hozzá.
