Az agresszív vevőcsalogató módozatok közt két-három éve még az adójogi értelemben sikamlós kettős áfa-visszaigénylésű tartósbérlet hódított. Napjainkban, tisztelet a kivételnek, egyes gyanús kamatmentes részlet-konstrukciók, nulla kulcsos lízingmegoldások válnak divatossá.
Két évvel ezelőtt mintegy százezer új személygépkocsit adtak el a kereskedők, tavaly ennek kevesebb mint kétharmadát. A Bokros-program “valutakímélő” intézkedései túlzás nélkül letaglózták az autóforgalmazókat, akik így kénytelenek a legváltozatosabb eszközöket bevetni a vevők meghódítására. Az egyszerű autóvásárló talán el sem gondolkozik azon, hogyan lehet százezreket, milliókat törleszteni több éven át kamatok nélkül, miközben az infláció harmincszázalék körül mozog, s a lízingcégek is csak drága forrásokból tudnak pénzhez jutni.
A kamatmentes konstrukcióknál mai mércével mérve magas, legalább ötvenszázalékos az első befizetés, a lízingelőleg. Ehhez jön még a lízingcég 10-15 százalékos jutaléka és költsége. A lízingcég ezen felül egyéb kedvezményt is kap a márkakereskedőktől, így általában a vételár 20-30 százalékára kell csak hitelt felvennie, vagy azt a későbbi ügyfelek befizetéséből finanszíroznia. A lízingcég tehát ebből a pénzből megvásárolhatja a személygépkocsit, és részletre vagy lízingbe adhatja a vevőnek. Az eladott kocsi után vissza is igényelheti az áfá-t, de ettől még az ügyleten nem lenne haszna. A visszaigényelt forgalmi adó nagy részét ugyanis azonnal be kell(ene) fizetnie az állami kasszába.
Ez azonban egyes, a konkurencia szerint vitatható kamatmentes konstrukcióknál elmarad. Helyette az első nagy befizetést, előleget elnevezik letétnek, esetleg átmenetileg olyan “zérókötvényt” adnak érte, amely a lejáratkor sem kamatozik. Az “előlegletét” után pedig csak évek múlva, az ügylet lejáratakor fizetik vissza a – valóban kamatmentesen “kölcsön kapott” – forgalmi adót.
A módszer bírálói szerint az előleg nem lehet letét, hiszen mindegyik más fogalmat takar, mint a valóságos ügyletben. Erre a kölcsön formára pedig “szokás” hozamot fizetni. Azoknál a cégeknél, amelyek nem merészkednek e “vékony jégre”, nagy ára van a tisztességnek: konstrukcióik éppen a szóban forgó áfá-val drágábbak, és így egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek a piacon.
Van olyan vélemény, miszerint e jelenség felett azért hunynak szemet a hatóságok, hogy a Bokros-csomag terhe alatt roskadozó, egyébként nagy adóbefizető autóágazat ne pusztuljon el teljesen. Azt azonban majd a költségvetés aktuális hiánya dönti el, mikor nyílik ki a hivatalnokok szeme.
Vámosi Nagy Szabolcs főosztályvezető, az APEH illetékese úgy tudja, hogy a kamatmentes autófinanszírozási konstrukciókról nem született hivatali állásfoglalás. Az adózás rendjéről szóló törvény 1. paragrafus 7. bekezdése értelmében adóügyi szempontból az ügyleteket mindenesetre valós tartalmuk, s nem elnevezésük szerint kell értékelni. Ezt pedig mindig egy-egy konkrét cég adóvizsgálatánál mérlegelik. Az adótitok védelme miatt azonban a hivatal nem nyilatkozik arról, hogy egyik vagy másik társaság miként élt az adótörvény eme vélt fehér foltjával.
