Élet-Stílus

Ön mire költené el a hat és fél milliárdos lottófőnyereményt? – adunk néhány tippet

Szombaton este gazdára találhat az ötös lottó valaha volt legnagyobb főnyereménye, ezért esélyeket latolgattunk, valamint összegyűjtöttünk néhány tényt, melyek az egyelőre ismeretlen nyertesen kívül mindazoknak is hasznosak lehetnek, akik hétről hétre játszanak – de még azoknak is, akik sosem vettek lottót.

Az ötös lottó 67 éves történelmének eddigi legnagyobb főnyereménye – több mint hat és fél milliárd forint – ütheti a markát annak a szerencsésnek, akinek az e heti sorsoláson kihúzzák a számait. Ha ez szombaton nem történne meg, az összeg tovább dagad, és jövő héten újra izgulhatunk. Cikkünkben elmerülünk a fantázia világában: ha ön ugyanazt az öt számot ikszelte a Szerencsejáték Zrt. egyik lottózójában, amit szombaton kisorsolnak, elolvashat néhány érdekességet, mielőtt az utolsó forintig elverné a könnyen jött vagyont.

Öt szám, csekély esélyek

A győzteseknek a sorsolás másnapjától számított 90 napon belül kell jelentkezniük a nemzeti lottótársaságnál, és rendelkezniük kell egy Magyarországon nyitott folyószámlával. 300 millió forint feletti nyeremények esetén az úgynevezett nagynyertes-vonalat lehet hívni, ami a www.szerencsejatek.hu oldalon és az értékesítőhelyeken is megtalálható. A 300 milliót több mint huszonegyszeresen haladja meg a Magyarországon valaha volt legnagyobb, 6 525 000 000 forintos főnyeremény, amelyet akár már október 19-én elvihet egy szerencsés nyertes.

Egy kis matek: annak a valószínűsége, hogy eltaláljuk az egyszeri alapjáték 400 forintért kínált szelvényén az ennek tizenhatmillió-háromszáztizenkétezer-ötszázszorosát érő öt darab számot: 43 949 268 millió az egyhez – tehát maradva a 400 forintos szelvénynél, a főnyeremény közel háromszorosát, 17 579 707 200 forintot kellene elköltenünk ahhoz, hogy minden lehetséges variációt beikszeljünk. Ez egy kicsit gyakorlatiasabb nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy ennél még arra is körülbelül hetvenötször nagyobb az esély, hogy belénk csapjon egy villám. A játék a közel 70 éves történelme alatt kevesebb mint 50 embert tett milliárdossá, miközben a felnőtt lakosság majdnem fele rendszeresen lottózik, hetente átlagosan 3,5 millió alapjátékszelvénnyel, és lottótól függetlenül körülbelül ötezer milliárdost számlál az országunk.

A legutóbbi főnyereménynél, ami minden idők második legnagyobb értékű húzása volt, azt írtuk idén februárban: „a KSH adatai alapján kiderült, hogy a nyertes párizsiból 2 266 912 kilót, azaz durván 2 267 tonnát tudna venni, és amennyiben napi 20 dekagramm párizsi elfogyasztását feltételezzük, úgy ez a mennyiség 31 054 évre lenne elegendő egy ember számára. Ha zsemlére számolunk, még durvább az eredmény, ebből 93 424 242 darabot lehetne megvásárolni a most szombati főnyereményből, ami napi három elfogyasztása esetén 85 319 évre lenne elég.”

A mostani nyereményösszeg még magasabb, így a következő nyertes még több párizsit, még több zsemlét és – mint az az idézett cikkből részletesen kiderül – még több autót, panelt és téglalakást vehetne – miközben így is századannyi lenne a pénze, mint az ország leggazdagabb emberének, Mészáros Lőrincnek. A gázszerelőből lett vállalkozónak az első 7,7 milliárdja után 10 év alatt nőtt 660 milliárdra az a nevére írt vagyon, amely összeg megegyezik a Vodafone-ért fizetett vételárral.

Nyerőszámok

Kollégánk néhány évvel ezelőtt elmerült a Szerencsejáték Zrt. statisztikáiban, és akkori kutatásában arra jutott, hogy

  • ugyanazt a számkombinációt a lottó történetében kétszer nem húzták még ki,
  • ellenben időnként előfordul, hogy a főnyereményt érő számokat több ember is eltalálja;
  • a 2020-as adatok alapján a leggyakrabban kihúzott szám a hármas volt, amelyet 218 alkalommal sorsoltak ki az addigi 3265 húzáson, vagyis az esetek alig hét százalékában;
  • az öt legnépszerűbb szám a lottó indulása óta mind páratlan (3, 1, 29, 75, 15),
  • az öt legnépszerűtlenebb szám a 88, 63, 87, 80 és az 5,
  • idén nyáron mégis a népszerűtlenként említett 87 és 88 szereplésével húztak ki egy négy egymást követő számból álló kombinációt (85, 86, 87, 88), amire előtte még sosem volt példa, és Mérő László matematikus szerint ez „valószínűleg néhány ezer évenként fordul elő, tehát egy konkrét ember életében nem lát ilyet, de Krisztus óta elő kellett hogy forduljon, már ha minden héten lett volna lottó.”

Forgandó szerencse

Tanmese, talán kínai: egy idős ember a lova segítségével tartotta el magát és a fiát. A ló elszökött, micsoda szerencsétlenség – mondta a szomszédság; az állat hazatalált tíz vadlóval, micsoda szerencse – mondta a szomszédság; az egyik vadlovat befogta a fiú, a ló ledobta magáról, eltört a lába az idős férfi gyerekének, micsoda szerencsétlenség – mondta a szomszédság; háború tört ki, és a törött lábú fiút nem sorozták be, micsoda szerencse – mondta a szomszédság; a bölcs bácsi minden alkalommal egy kérdéssel felelt: honnan tudják, hogy szerencse vagy szerencsétlenség?

„A drognál is úgy jutsz a gyors boldogsághoz, hogy nem kellett érte megdolgoznod, csak leraktad érte a pénzt. Ha valamiért nem küzdesz meg, nem fogod tudni értékelni, ez eléggé összecseng a mai világ működésével, ahol minden nagyon gyorsan jön és gyorsan megy. Az öledbe hullott rengeteg pénzzel se tudsz mit kezdeni” – ezt pedig egy pszichológustól, Gyarmati Ritától idézzük abból a cikkünkből, amelyben nemzetközi kitekintést adtunk a pórul járt lottónyertesekről, és mélyebben elmerültünk a forgandó szerencse lélektani hatásaiban.

Hazai vizeken az első lottónyertesek egyike, Szabó István beszélt ugyanerről, miszerint a sok pénz, ami az ölünkbe hullott, lehet méreg, akárcsak az alkohol, és elmesélte, miként vezette alkoholizmusba és börtönbe a nyeremény; az egész ország által ismert hajléktalanból milliomossá vált győri házaspár történetéről pedig dokumentumfilm is készült, amely jól példázza, hogy a pénz csak egy bizonyos pontig, az egzisztenciális biztonságunk fenntartásáig okoz kielégülést, de önmagában nem kínál orvosságot a traumáinkra vagy a mentális egészségünk megőrzésére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik