Idegenvezetőként mindig a turisták kiszolgálása az első, de kapcsolatteremtés és tanulás szempontjából alighanem az egyik legjobb tevékenység. A szakembereknek nem sok idejük van megismerkedni a helyiekkel, ami a későbbiek során nagy segítség lehet, ugyanakkor ez a legtöbb esetben csak ügyesség kérdése.
Szokodi Béla nyolc éven át volt idegenvezető Bulgáriában, és nem túlzás azt állítani, hogy élvezte minden pillanatát. A fiatalember arról beszélt, az időbeosztása mindig egy adott hétre volt megadva a turnusváltások között, de neki nagyon hamar sikerült felvenni a ritmust.
Kérdésünkre válaszolva elmondta, a turisták leggyakoribb kérdése az volt hozzá, hogy hol találják a legközelebbi buszmegállót.
A legtöbb probléma abból fakad, hogy a vendégek nem beszélnek idegen nyelvet, és nehezen értetik meg magukat a szállodában dolgozó alkalmazottakkal. Kirívó esetben olyan is előfordult, hogy az egyik turistával közölték, elfogyott a karszalag, hoznak még ki bentről neki, mire ő rögtön perrel fenyegetett. Ugyanakkor alapvetően a felmerülő gondok 99 százalékát a helyszínen tudjuk orvosolni
– magyarázta.
Elmesélte azt is, karrierje során volt olyan kérés is, hogy valaki a repülőgép hangosbemondóján szerette volna megkérni a párja kezét, arra pedig többször is volt példa, hogy a gyerekek be szeretnének menni a pilótafülkébe.
Bulgáriában évekig a vendégek hoteljében lakott, ami azért nem volt a legszerencsésebb, mert már ébredés után bombázták őt a kérésekkel. Később apartmanba költözött, így több levegő maradt maga körül.
Kühtreiber László Jordániában és Rodoszon is egy évet húzott le egyaránt. Mivel akkoriban nem voltak hosszú távú tervei, a tapasztalatszerzés és a kihívás motiválta, hogy belevágjon, hiszen korábban egyetemi évei alatt értékesítőként dolgozott.
Bár kicsit tartott tőle, mi várja a Közel-Keleten, pozitívan csalódott a kalandban. Jordániában a szezon szeptembertől decemberig tart, ilyenkor elviselhető a hőmérséklet, ő is akkor járt kint.
A Vörös-tengerről tudni kell, hogy nehezen hűl le, így előfordult, hogy december 30-án 24 Celsius-fok volt a levegő, de 25 Celsius-fokos vízben fürödhettünk. Csak kedves emberekkel találkoztam, akik segítettek a beilleszkedésben. Egy teljesen más világ, amire jó szívvel fogok visszagondolni életem végéig
– mondta.
Később az egyik legszebb görög szigeten, Rodoszon próbált szerencsét, ahol egy teljes nyári szezont töltött el.
Véleménye szerint egy idegenvezetőként kicsit pszichológusnak is kell lenni, hiszen fontos érteni az utasok nyelvén.
A nap 24 órájában kereshettek bennünket a vendégek. Ha valaki belerúgott a küszöbbe, máris hívott, de emlékszem olyan esetre is, amikor éjszaka véletlenül nyitva hagytam a szállodaajtómat, és egy idős néni fél hatkor már az ágyam végén állt, mert kérdezni szeretett volna valamit. Ha a gép késik nyolc órát, az rajtunk csattant, ugyanakkor hálás munka. Csak az lehet jó idegenvezető, aki szívvel-lélekkel csinálja
– tette hozzá.
