Sok gyerek azért szeretne állatorvos, vagy állatgondozó lenni, amikor felnő, mert úgy képzelik, hogy akkor álló nap simogathatják a cukibbnál, cukibb teremtményeket. A budapesti állatkert munkatársai Albert, a vörös macskamedve-, avagy pandakölyök példáján keresztül oszlatják el ezt az illúziót.
Azt írják, az állatkerti vadállatokat nem lehet úgy simogatni, mint a kutyákat vagy a macskákat. Egészen egyszerűen azért, mert utóbbiakkal ellentétben, nem estek át a domesztikáció, vagyis a háziasítás folyamatán. Így ők, minden emberi közeledést halálos fenyegetésként élnek meg.
„A természetben pedig nem nagyon jellemző, hogy valaki odamegy egy állathoz, és simogatja. Az állat szempontjából, ha valaki felé nyúl, az valószínűleg azért van, mert meg akarják fogni, hogy aztán megehessék. Bár a simogató ember szándéka nem ez lenne, a vadállatok ezt a legtöbb esetben nem tudják…” – írja honlapján a Budapest Zoo.
Visszakanyarodva Alberthez, ő június 26-án született, és szeptemberre merészkedett elő az odú mélyéről. Múlt héten pedig eljött az ideje néhány orvosi vizsgálatnak, illetve annak, hogy Albert megkapja az azonosító chipjét.
Bár a beavatkozás nem túl fájdalmas, az állatkert fotóit nézegetve, nem úgy tűnik, hogy a pandakölyök örült volna a kitüntetett figyelemnek. Leginkább azért, mert tényleg nem szereti, ha fogdossák. Valódi veszélyben persze nem ő volt, hanem az emberek, akik tartották. Bármennyire is aranyos, a macskamedve foggal-körömmel védekezik, ha veszélyben érzi magát, így csúnya sérüléseket tud okozni azoknak, akik nem szakszerűen tartják.
