Ady Endre, Léda, animál szex?

Léda és a hattyú legendája.

Léda a görög mitológiában Spárta legendás királynéja, Thesztiosz király leánya, Tündareósz király felesége. Testvére Althaia.

Zeusz szeme a halandók közül megakadt Léda szépségén, és egy nap hattyú alakjában elcsábította, magáévá tette a királynét.

Léda megijedt férje haragjától, és hogy saját lelkiismeretét rendbehozza aznap éjjel együtt hált Tündareosszal is. Hamarosan négy gyermek látta meg a napvilágot. Léda két hattyútojást szült, amiből gyermekei kikeltek. Közülük kettő Zeusztól, kettő pedig Tündareósztól származtak. Így Helené (Szép Heléna) és Polüdeukész halhatatlanok voltak, míg Klütaimnésztra és Kasztór halandók. Kasztór és Polüdeukész együtt voltak a dioszkuroszok.

Minden kor képzőművésze szívesen nyúlt a hattyú legenda témához, nem csak a hálás, meztelen nő karcsú hattyú szép ábrázolásának lehetőségeként, hanem bizonyítékául annak, hogy az emberi elmében ott motoszkál akár csak kíváncsiság szinten az animál szex. Ezekből a művekből néhány.

Michelangelo

Bartolomeo Ammanati

Leonardo da Vinci

Rubens

Gustave Moreau

Tintoretto

Albert-Ernest Carrier-Belleuse, 1870.

Francois Boucher

Jerzy Hulewicz

Kósa Ferenc

Igor Zeinalov

Berlinben látható a Hotel Estrel tetején.

Aki miatt  ma ezt a témát hoztam Nektek ebbe a rovatba, ő nem képzőművész, hanem költő, Ady Endre, aki ezen a napon 1877 november 22-én született.

“A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

Életében az áttörést 1903 augusztusa hozta el: ekkor ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, egy Nagyváradról elszármazott gazdag férjes asszonnyal, aki ekkor Párizsban élt és látogatóba jött haza. Léda (Ady így nevezte őt el) lett a múzsája; az ugyanebben az évben megjelent Még egyszer című kötetében „A könnyek asszonya” című költeményt már ő ihlette.

Lírai kibontakozásában Léda iránti szerelme és nála tett párizsi látogatásai segítették. A Léda-kapcsolat 9 évig tartott: 1903–1912-ig. Léda 1907-ben halott lánygyermeket hozott világra, vélhetőleg a költőtől. Kapcsolatuk 1912-re teljesen megromlott: Ady a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével végleg szakított Lédával.”

Hallgassátok meg mindkét verset!

Forrás: Wikipédia, youtube,

Így történt, hogy Ady múzsájaként Léda is örökre beírta magát a magyar művészettörténelembe.

Lehet ehhez nem kell más kiemelkedő képesség, készség, elég csak nagyon és jó embert szeretni?

Puszi Brigi :)