Élet-Stílus

„Itthon nem látunk rá esélyt, hogy egyről a kettőre jussunk”

Fájóan aktuális kérdéseket feszeget az Ursula blog vendégszerzője. Azon hezitál, ami manapság egyre több embernek jut eszébe: menni vagy maradni?

Hiába dolgozik és hiába mutat fel hivatásában szép eredményeket, évek óta pontosan ugyanott toporog: a startvonalnál. És éppen ez az, ami az Ursula blog legfrissebb posztjának vendégszerzőjét arra kényszerítette, hogy gondolja újra végig, maradjon vagy menjen, és valósítsa meg máshol a terveit.

Menni vagy maradni?
Kép forrása: Thinkstock

A szerző, aki a posztban leírja, hogy annak idején nagy lendülettel vetette bele magát álmai megvalósításába, elárulja, mindezt azért tette, mert még nagyon is jól emlékezett arra, hogyan nőtt fel:

„A szüleimnek fiatal felnőtt éveikben volt lakásuk, munkájuk és egy átlagos életszínvonalat tudtak biztosítani maguknak és a gyerekeiknek. Volt kockaladánk, volt kockaházunk, évente nyaralni jártunk a Balatonra. Nekem nem tetszett ez a kockavilág, sőt, egész kamaszkoromban lázadtam ez ellen, és mindent elkövettem, hogy az én életem más legyen.

Sikerült. Más is lett. Nekem már sem a fejem, sem a világom nem „kocka”. De mi már nem is tudunk átlagos életszínvonalat biztosítani magunknak, nekünk már nincs lakásunk, autónk. Évente egyszer elmegyünk nyaralni, az igaz, ezt valahogy mindig összehozzuk.”

Csakhogy az utóbbi években arra lett figyelmes, hogy a kialakított egzisztenciájuk veszélyben van: felváltva kellett aggódnia hol a saját, hol a férje állásáért. Mostanra elege lett abból, hogy ha meg is tartják az állásukat, még az sem garantálja, hogy egy nyugodtabb életszakaszba lépnek majd és családot alapíthatnak. A szerző nem tagadja, csalódott és frusztrált, szinte folyamatosan szorong.

Hogy erre miért lenne szerinte a megoldás a külföldre költözés? Olvassa el a folytatást az Ursula blogon!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik