A magyar családanyák 43%-a szerint többször kellene együtt étkeznie a családnak, a kamasz gyerekes családoknál még kedvezőtlenebb az arány, itt az anyák fele úgy gondolja, kevés étkezést költenek el együtt.
Még leginkább a hétvégi ebédeken és a hétköznapi vacsorákon ülünk le egy asztalhoz – derül ki egy reprezentatív Ipsos kutatásból. A felmérés arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyede a legfontosabbnak azt tartja, hogy a közös étkezések jótékonyan hatnak a családra, a gyerekek fejlődésére és szocializációjára.
A reprezentatív kutatás idén februárban és márciusban zajlott 500 magyar családanya kérdőíves megkérdezésével és 12 etnográfiai interjúval, ahol családokhoz látogattak el a felmérést végzők.
Míg a hétvégi ebédeken és vacsorákon 80%-ban együtt étkezik a család, a hétköznapokon általában már csak a vacsorákon ülünk le egy asztalhoz, de itt már 61%-ra csökken az arány. Érdekes az a számszerű egybeesés, amely szerint a magyar családoknak ugyancsak 61%-a egyszer sem ebédel együtt hétköznap és a közös reggelik is elmaradnak 46%-uknál. Épp ezért nem csoda, hogy az édesanyák 43%-a úgy gondolja, keveset étkeznek együtt. A 15-18 éves kamaszok még kevesebb időt töltenek a családi asztalnál, az ő esetükben a mamák 50%-a kevesli a közös étkezések számát – világít rá a hazai, családi étkezési szokásokra az Ipsos kutatása.
Pedig a közös étkezéseknek a táplálkozáson túlmutató jelentősége is van. A megkérdezettek 86%-a úgy gondolja, hogy a közös étkezések ösztönzően hatnak a családi kapcsolatokra, 81% mondta azt, hogy a családi étkezések jótékonyan hatnak a gyermekük szociális fejlődésére és boldog együtt töltött perceket szereznek az egész családnak.
Sorrendben csak ezután következett a kiegyensúlyozott, helyes táplálkozás fontosságának hangsúlyozása. Az édesanyák több mint fele úgy vélte, a közös étkezések hozzájárulnak a gyerek jobb iskolai teljesítményéhez, magabiztosságához, kommunikációs képességeinek fejlődéséhez és az önállósodásához.
