Az ajándékozás kis illemtana

Ajándékozás idején ezer kérdés merül fel, mikor, kinek, mit és mekkorát illik, „kell” adni. Néhány alapvető kételynek utánajártunk!

Korábban a témában:

Az ajándékozás az emberi közösségek kialakulásával párhuzamosan vált társadalmi szokássá, így a rá vonatkozó szabályok is – amelyek lehetnek erkölcsi normák, hatósági előírások, vagy üzleti megfontolások – a társadalmi viszonyok függvényében változtak, írja dr. Sille István Illem, etikett, protokoll című könyvében (1997).

Angyalka(430x286).png (angyal, )
Vajon mivel tudjuk a legjobban megörvendeztetni?

Valóban sok minden változott meg azóta, hogy kétszáz éve egy leány még semmit sem fogadhatott el egy fiatalembertől, hacsak nem a jegyese volt, de akad néhány olyan jó tanács a nagy öregek tárházában, ami még ma is érvényes, de fiatalabb kollégákat is (ide)citáltunk, sőt vitatkozni is hagytuk őket…

Hogyan lepjünk meg bárkit is?

„Ajándékozni azt jelenti, hogy kilessük valakinek a legtitkosabb vágyát, s azt – tőlünk telhetően – megkíséreljük valóra váltani; kitaláljuk, mivel okozhatnánk neki örömet s azt a valamit megszerezzük számára. Közben arra is gondolunk, hogy amit ajándékozunk, az egyrészt ne legyen nyomasztó hatású a megajándékozottra a nagyigényűségével, drágaságával, másrészt ne legyen olyan jelentéktelen se, hogy értéktelenségével sértően hasson.” (Az Új idők Illemkódexe, 1930.)

„A gondolkodás nélkül vásárolt ajándékkal könnyen kényelmetlen helyzetbe hozhatjuk a megajándékozottat. Ne vigyünk cukorkát, csokoládét cukorbetegnek, cigarettát annak, aki nemrég szokott le a dohányzásról, hanglemezt, akinek nincs lemezjátszója, bicegő embernek görkorcsolyát, félős kisgyermeknek ijesztően pukkanó riasztópisztolyt, akasztott ember házába kötelet.” (Tar Károly: Illemszótár, 1997.)

Mit ajándékozzunk?

„Virág, mikor ritka, nemes gyümölcs, sütemény, festmény, zeneszerzemény, sőt nem igen nagy értékű ékszer is lehet tárgya az ilynemű ajándéknak. De ruhadarab s háztartáshoz szükséges eszközök nem illők, mert a szükségest ajándékozni, annyi mint jót tenni, azt pedig nálunknál alantabb sorsúakkal tehetjük, de nem rokonaink- s barátainkkal.” (A pesti művelt társalgó, 1872.)

„Családon belül mindent lehet és illik ajándékozni, mindent, ami örömöt okoz […] Csakis családon belül illik ajándékozni pénzt és ruházati cikkeket. Közeli jó barát általában ajándékozás szempontjából is családtagnak számít.” (Fejér István: Tudni illik, hogy mi illik, 1966.)

„Kerüljük a túl drága holmik ajándékozását: gondoljunk arra, hogy a másik fél esetleg nem képes viszonozni.” (Köves J. Julianna: Illik tudni, 1997)

Mi legyen a számlával?

„Az ajándéknak nincs ára, illetlenség kérdezősködni felőle, lebecsülni vagy kérkedni értékével.” (Tar, 1997.)

Grimasz(430x286).png ()
Az se látsszon rajtunk, ha nem örülünk maradéktalanul

„Az ajándék átjelzése eltüntetendő, kivéve ha ez az árcédula levételével nem lehetséges. Egyéb módszereket kerüljünk – mint a könyvre rányomtatott ár tintával való áthúzása -, tökéletesen úgysem sikerül, csak az ajándék külalakját rontja, s a megajándékozott úgyis tetszés szerint utánanézhet az árnak, ha ez érdekli. Sokkal fontosabb a szép és praktikus csomagolás.” (Dr. Sille, 1997.)

Mit vegyek a főnöknek?

„Munkahelyen főnöknek csakis kollektív ajándékot illik adni. A kollektív ajándékon kívül, saját nevünkben megajándékozni a főnököt nem illik, mert ez az eljárás hízelgéshez, talpnyaláshoz hasonlít és kényelmetlen helyzetbe hozza a megajándékozottat.” (Fejér, 1966.)

Mit tegyek, ha váratlanul kapok ajándékot valakitől?

„Ha az ajándékozás váratlanul ér, nem illemsértés, ha a viszont ajándékot utólag küldjük el.” (Dr. Sille, 1997.)

Hogyan fogadjuk, ha mi kapunk ajándékot?

„Az átadott ajándékot nyájas fejbólintással köszöni meg, de óvakodik ingerültséget elárulni azok irányában, kik nem hajlandók az adakozásra.” (Wohl Janka: Illem, A jó társaság szabályai)

„Ne mulasszuk el gondosan elhelyezni – a hanyagul ledobott ajándék sérti az ajándékozót.” (Köves, 1997.)

Tovább ajándékozhatom, ami nekem nem kell?

„Vannak emberek, kik bizonyos tárgyakon túl akarnak tenni, mert szükségtelenek, csúfak, vagy épen nem divatosak többé, s ezeket azután ajándékra használják fel. Ez mindenesetre rósz számítás. Mert az illető, a helyett, hogy hálát aratna ajándékáért, ellenséget szerez magának a megajándékozottból, miután semmi sem kellemetlenebb és lealázóbb, mintha arra kényszeríttetünk, hogy oly dolgot köszönjünk meg, mely örömet nem csinál, sőt bosszúságunkra szolgál. […] Még egy szabály az, hogy kapott ajándékot tovább adni nem szabad. Ezzel kétszeres sértést követnénk el, megsértve azt, a kitől kaptuk és azt, a kinek adjuk.” (Wohl Janka, 1891.)

Miért jó ajándékozni, ha ennyi macerával jár?

„Kettős öröm: az ajándékozó és a megajándékozott öröme. Nem illik az ajándékozás örömét elrontani. Ezért – a japán szokástól eltérően (akik nem bontják ki az ajándékozó előtt, a kellemetlen helyzeteket elkerülendő – a szerk.) – a kapott ajándékot illik azonnal kicsomagolni és megköszönni.” (Tar, 1997.)

(A korszellem megidézésének kedvéért igyekeztük megőrizni az eredeti írásmódot a régi szövegekben – a. szerk.)

Fotó: Shutterstock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Creative Worker. Listen Music. Working. Ideas. Light Bulb. Glasses. Laptop. Comfortable. Project. Sit. Brainstorm. Young Guy. Businessman. Work. Office. Businesspeople. Workplace. Inspiration.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.