Élet-Stílus

Íme a diktatúra Nemzeti Munkaterve

admin
admin

2011. 04. 05. 06:30

Részleteiben mutatjuk be a Nemzeti Munkatervet, amelyben Gömbös Gyula foglalta össze programját az 1930-as évek elején. A kormányfő nemzeti összefogásban és a korporatív állam kiépítésében látta a kiutat a világválság következményei alól, az állam és a lakosság eladósodottságából, a Trianon-traumából. Tagadhatatlan sikerei a demokrácia fokozatos felszámolásával jártak együtt, ami már Horthynak is sok volt.

Az 1930-as évek elején Magyarország még mindig a szakadék szélén táncolt. Az első világháborús károkat a végletekig fokozták a Trianonban elszenvedett veszteségek, amelyek mértékét most nem részletezzük, a párizsi békedelegációt vezető Apponyi Albert szavainál érzékletesebben úgysem lehet megfogalmazni: Magyarországnak fel kell tennie a kérdést, öngyilkos legyen-e, nehogy megöljék – utalt a gróf a békediktátum aláírásának vagy elutasításának következményeire. A magyar vezetés az „öngyilkosságot” választotta, majd Teleki Pál és Bethlen István miniszterelnök vezetésével több mint évtizedes harcot kezdtek az életben maradásért.
A helyzetet egyrészt a kisantant államok tették lehetetlenné, amelyek szinte hermetikus gazdasági és politikai elszigeteltségben tartották Magyarországot. Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kicsiben játszotta az antant Németországgal szemben megfogalmazott politikáját: padlóra küldeni és minden lehetséges eszközzel ott is tartani az egykori ellenséget. Másrészt az országra háborús jóvátételt róttak a győztesek, amelynek összegét 1924-ben ideiglenesen évi 10 millió aranykoronában határozták meg 20 éven keresztül.




Harc a válság hatásaival

Áttörést – angol segítséggel – Bethlen Istvánnak sikerült elérnie 1924-ben: hazánk 20 évre 250 millió aranykorona nemzetközi kölcsönt kapott, amit a háborús jóvátétel mellett a gazdaság stabilitására használhatott fel. Létrehozták a Magyar Nemzeti Bankot, megfékezték az inflációt, 1927-ben bevezették a pengőt, és megtört a jég: rövid idő alatt a népszövetségi kölcsön többszöröse érkezett az országba külföldi magántőke formájában. A konzervatív-liberális kormányfőnek egy strukturálisan gyökeresen új, súlyos helyzetbe került ország problémáit sikerült orvosolnia a gazdasági racionalitás elvét követve. Ezzel a hosszú távú, biztos fejlődés lehetőségét teremtette meg, aminek összeomlását nem belső okok, hanem az egész világot sújtó válság idézte elő.

Az 1932-ben kormányfővé kinevezett Gömbös Gyulának már egy kevésbé aránytalan gazdaság válság okozta nehézségeivel kellett megküzdenie egyre javuló nemzetközi környezetben. Gömbös célul tűzte ki a politikai rendszer átalakítását és a nemzet minden tagja számára elérhető jólét biztosítását. Bethlennel ellentétben az új miniszterelnöknek nem a romjaiból kellett visszahoznia egy országot, viszont külső segítségre sem igen számíthatott. Sikeréhez azonban jelentősen hozzájárult, hogy a válság mélypontja után, az újbóli konjunktúra kezdetén, 1932 októberében kapta megbízatását. Döntően, majdnem kizárólagosan a mezőgazdaság, azon belül is főként a kis- és középegzisztenciák, azaz a paraszti réteg problémái foglalkoztatták. Jogosan, hiszen Magyarországon ezt az igen széles réteget sújtotta leginkább a gazdasági világválság.

A külpiacok beszűkülése és a hazai fogyasztás csökkenése nyomán komoly értékesítési problémák adódtak. Sokan a végletekig eladósodtak, amit részben az okozott, hogy a 1920-as évek konjunktúrájában tömegesen vettek fel hitelt a gazdák, amit a válság miatt nem tudtak fizetni. A Gömbös-kormány ezért külföldi, elsősorban a német, az olasz és az osztrák piac megszerzése volt, de felvette a kapcsolatot a Szovjetunióval is. A válság után meginduló dinamikus fejlődést kihasználva komoly sikereket tudott mind gazdasági, mind külpolitikai téren felmutatni. Itthon elsősorban a belső kereskedelmet élénkítette azzal, hogy jelentősen csökkentette egyes termények vasúti szállításának tarifáját, és a honvédség számára közvetlenül a termelőktől vásárolták az élelmiszert, elsősorban bort. Az agrárolló letörésére korlátozta az ipari árakat magasan tartó kartelleket, az adósok védelmében pedig meghosszabbította a törlesztési időt és csökkentette a kamatokat.

Erős állami kontroll

Gömbös gazdaságpolitikája az erős állami beavatkozásra épült, ami azonban a válság nyomán világszintű jelenség volt. Programját a 95 pontból álló Nemzeti Munkatervben foglalta össze: az állam racionalizálását, az élet minden területére kiterjedő reformokat, szociális és jóléti intézkedéseket ígért. A programpontok azonban homályosak voltak, sokszor ütötték egymást, szándékokat fogalmaztak meg – kritikusai megszületése pillanatától Álmoskönyvnek nevezték. Ráadásul nagyra törő tervei közül csak nagyon keveset tudott megvalósítani. Mielőtt azonban idéznénk a Nemzeti Munkatervből, nézzük meg, mik voltak Gömbös korporatív államelméletének – állami kényszerrel létrehozott együttműködés a társadalom minden szintjén – természetéből fakadó hátulütői.

Ha helyesen használjuk a fogalmakat Gömbös Gyula nem volt fasiszta, de példaképe Mussolini és az általa létrehozott korporatív állam volt – innen a Gömbölini gúnynév. Bár az olasz fasiszta berendezkedés sok elemét felhasználta, a magyar miniszterelnök speciális „gömbösi úton” járt: látszólag alulról szervezte saját képére a kormánypártot. 1932-ben az Egységes Pártot Nemzeti Egység Pártjává (NEP) neveztette át, aminek első célja az volt, hogy Bethlent és híveit kiszorítsa a hatalomból. Minden egyes településen pártszervezetet alakítottak. A NEP deklarált célja volt minden választót beszervezni, hogy a folyamat végére Magyarországon egyetlen párt maradjon talpon. A tagok a belépési nyilatkozat aláírásával tettek fogadalmat a vezér követésére. A szervezetek vezetőit Gömbös személyesen nevezte ki, akik neki, mint vezérnek írásban esküdtek hűséget.


Mussolini olasz miniszterelnökel Rómában. Fotó: MTI

Mussolini olasz miniszterelnökkel Rómában. Fotó: MTI

A nemzeti egységet kívánta megvalósítani az ország felemelkedése érdekében, amihez a maga módján mindenkinek hozzá kellett járulnia. Ez az egység viszont kirekesztő volt: aki nem a vezért követi, az nem becsületes, az nem magyar – nehezedett az erkölcsi nyomás a társadalomra. 1934 végére egy totálisan centralizált pártot sikerült létrehoznia, amelynek életét a legapróbb részletekig a vezér és közvetlen munkatársainak utasításai határozták meg. A helyi pártszervezetek semmiféle önállósággal nem rendelkeztek, tevékenységük a vezér utasításainak végrehajtására korlátozódott. Legfőbb feladatuk volt, hogy az emberek életének minden szintjén jelen legyenek: a pártirodáknak mindenütt a társadalmi élet központjaként kellett (volna) működniük.

Útban a diktatúra felé

A pártsejtek 1933-tól havi rendszerességgel küldtek jelentéseket a központba a párt belső állapotáról, más pártok viszonyairól és a lakosság politikai beállítottságáról. A siker — formálisan — óriási volt, 1935 elejére az ország 2,9 millió választópolgárából mintegy kétmillió fő a NEP tagja volt. Ilyen arányú párttagságot sem addig, sem azóta nem tudott elérni egyetlen magyar politikai képződmény sem. 1933-ban Gömbös csomagot nyújtott be a Nemzetgyűlésben az államszervezet olasz mintájú korporatív átalakítása érdekében. Az 1934-es törvényhatósági (megyei, nagyvárosi) választásokon a NEP elsöprő sikert aratott, és ’35-ben — bár a korszak legkomolyabb választási csalásai mellett — a Képviselőházban is nagy többséget szerzett.

Ennél is fontosabb volt, hogy a Nemzeti Egység Pártja képviselőinek túlnyomó többsége személyes híveiből, a Párt neki hűségesküt tett vidéki vezetőiből került ki. A választási sikerek hatására új lendületet vett az országos központból irányított pártszervezés is — immár a társadalom hétköznapi életének totális megszervezése érdekében. 1935 őszén minden helyi szervezetet arra köteleztek, hogy öt, úgynevezett társadalmi tevékenységi csoportot – gazdasági, népművelői, női, ifjúsági és propaganda – alakítsanak, amelyeknek a helyi társadalmi élet teljes spektrumát a kezükbe kellett venniük. Minden más, hasonló tevékenységet folytató szerveződésnek vagy a Nemzeti Egység Pártjának alárendelődve kellett dolgoznia, vagy meg kellett (volna) szüntetni őket.

A propagandacsoportoknak havonta rendezett vitaestéken kellett átformálni a helyi lakosság politikai nézeteit. Mindez nem jelent mást, mint hogy Gömbös Gyula 1935-re az egész társadalmat pártja által kívánta megszervezni, ami csak Hitler és Mussolini rendszeréhez hasonlítható. Horthy és a hagyományos vezető réteg azonban nem nézte jó szemmel a tekintélyuralmi állam kialakítását: a kormányfő bukását súlyos vesebetegsége késleltette, amelyre tekintettel a kormányzó halogatta leváltását. Végül erre már nem került sor, Gömbös Gyula 1936. október 6-án elhunyt.

A Nemzeti Munkaterv

Mint már szó volt róla, Gömbös Gyula miniszterelnök és pártja, a Nemzeti Egység Pártja 95 pontban foglalta össze programját, amelynek a Nemzeti Munkaterv címet adták. 1935 áprilisáig ez volt a hivatalos kormányprogram, időközben két új ponttal egészítették ki: 96.: türelem, 97.: lelkiismeretesség. A továbbiakban változtatás nélkül idézünk Gömbös munkatervéből.

6. Közjogi és államigazgatási berendezkedésünk

Közjogi és államigazgatási berendezkedésünket – a mai kor követelményeinek figyelembe vételével, de a hagyományokba rejlő erkölcsi erők megóvásával úgy kívánjuk alakítani, hogy ez a közjogi és államigazgatási berendezés a nemzeti erők maximumát bocsáthassa a nemzeti célok megvalósítása végett a nemzet vezetőinek rendelkezésére.

9. Sajtópolitika

A sajtószabadság fenntartása nemzeti érdek addig a határig, amíg a sajtó valóban a nemzet érdekeit szolgálja.

12. Nagyobb területi hatóságú közigazgatási egységek

A gyors és egységes közigazgatás megvalósítása végett az ország egyes részeit nagyobb területi hatósággal bíró közigazgatási egységekben foglaljuk össze, a vármegyék ősi intézményének tiszteletben tartása mellett.

20. A tisztviselői összeférhetetlenség

A tisztviselői összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a legszigorúbban kívánjuk alkalmazni. A közéleti tisztaság követelményeit minden személyi tekintet nélkül érvényesíteni fogjuk, de hatályosabb védelmet nyújtunk a közélet minden tényezőjének az alaptalan gyanúsításokkal szemben.


forrás

Magyarországi pártprogramok 1919-1944, ELTE – Eötvös Kiadó, Budapest, 2003. Szerkesztette: Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc.

23. Az államháztartás egyensúlyának biztosítása

Az államháztartás egyensúlyát minden körélmények között biztosítani és fenntartani kívánjuk.

24. A közterhek arányosítása

A túlzott közterhek az állampolgárok és velük a nemzet további elszegényedését idézik elő. Ezért a viselendő közterheket helyes arányba kívánjuk hozni a nemzeti jövedelemmel. Ezt azonban nem lineáris csökkentésekkel, hanem az állami funkciók és intézmények körének helyes kiválogatásával kívánjuk elérni.

25. Adó- és illetékrendszer

A gazdasági élet és különösen a termelés szempontjait fokozottabban figyelembe vevő, emellett igazságos és arányos közteherviselést biztosító és lehetőleg egyszerű adó- és illetékrendszert akarunk.

34. A magántulajdon és a kapitalizmus

Közgazdaságunkat a magántulajdon elvén és a kapitalista termelés formái között akarjuk fenntartani. Utóbbinak a nemzet egyetemére káros kinövéseit erős kézzel igyekezünk lenyesni.

44. A munkanélküliség leküzdése

Addig, amíg a gazdasági élet válsága tart, a munkanélküliség leküzdése céljából állami feladatnak ismerjük el munkanélküliek foglalkoztatásának irányítását.

45. Munka és nem segély

Munkaképes emberek munkanélküliség címén való segélyezésének elvi ellenségei vagyunk s a munkanélkülieket csak munka ellenében támogatjuk.
A kiadvány szerkesztői lábjegyzete ehhez a ponthoz: A munkanélküliség felszámolása állami eszközökkel és a teljes foglalkoztatásnak a munkanélküli-segély rendszere elé való helyezése a fasiszta államszervezésnek a korban ismert alapelve.

62. Az egészséges kereskedelem támogatása

Az egészséges kereskedelmet a legmesszemenőbben kívánjuk támogatni, de viszont a feleslegesen túlzott közvetítőhálózatot ki akarjuk küszöbölni, hogy ezáltal a termelőt és fogyasztót minél közelebb hozzuk egymáshoz.

74. Hitelpolitikánk

A hitelt eszköznek tekintjük a nemzeti termelés szolgálatában. A nemzeti építőmunkába beilleszkedő hitelt teljes védelemben részesítjük, de mindent el fogunk követni a tisztán öncélú kiuzsorázó hitelpolitika lehetetlenné tételére.

75. Hitelellátásunk javítása

Hitelügyi politikánk homlokterében az olcsó és bőséges hitel előfeltételeinek megteremtése áll, mert termelésünket a mai szűkös és drága hitelellátás béklyóiból ki akarjuk szabadítani.

76. A belső tőkeképződés elősegítése

Minden eszközzel elő akarjuk segíteni a belső tőkeképződést és az így felhalmozandó tőkéket a nemzeti termelés szolgálatába állítani.

78. A hitelszervezet és a hitelélet működésének figyelemmel kísérése

A hitelszervezet működését és a hiteléletet az egyetemes nemzeti érdekek szempontjából fokozott figyelemmel foguk kísérni.

80. A külföldi hitelek ellenőrzése

Gátat akarunk vetni a nemzet további eladósodásának. Újabb külföldi hiteleket csak tervszerűen és lehetőleg gyorsan amortizálódó, produktív célokra veszünk igénybe. A külföldi hitelek igénybevételét fokozott ellenőrzés alá kívánjuk helyezni.

82. A gazdasági egyedek létének és termelőképességének biztosítása

Különös gondunkat fogja alkotni, hogy a gazdasági egyedek létét és termelőképességét akkor is biztosítsuk, ha azok hitelképessége a válság folyamán átmenetileg csorbát szenvedett.

85. A lelkiválság leküzdése

A nemzetnevelés ügyét elsőrendű feladatunknak tekintjük. Kötelességünknek tartjuk az uralkodó lelkiválság leküzdését, a nemzet lelki újjászületésének előmozdítását és az egységes magyar világnézet kialakítását. Nem ismerjük el a magas kultúra és a népművelés közt mesterségesen támasztott ellentét jogosultságát és a magyar nemzeti művelődés egysége és teljessége érdekében egyaránt fontos feladatunknak tartjuk magas kultúránk színvonalon tartását és népkultúránk hatványozott fejlesztését.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.