Élet-Stílus

Cafeteria ma és holnap?

admin
admin

2010. 09. 23. 06:00


Felülvizsgálja a Fidesz a cafeteria szabályait – mondta még május elején Varga Mihály államtitkár. A párt egyik vezető gazdaságpolitikusa akkor azt remélte, hogy május végére, júniusra már konkrét előterjesztéssel állnak elő, sőt nem tartotta kizártnak a júliusi konkrét intézkedéseket sem. A nyáron azonban semmi látványos nem történt ez ügyben.

Van mit újragondolni – állítja szinte valamennyi megkérdezett. A cafeteria adóterhei ugyanis 2010-re vonatkozóan lényegesen megemelkedtek. Néhány kivételtől eltekintve – ilyen például az otthoni internet-előfizetés vagy a kockázati életbiztosítás – megszűnt a természetbeni és pénzbeli juttatások adómentessége. Ezzel párhuzamosan kétszintű adókulcsot vezettek be ezen a területen: a kedvezményes, 25 százalékos adóval terhelt csoportba tartozik az üdülési csekk, a melegétel-utalvány, a helyi közlekedési költségtérítés, míg a hidegétel-utalvány, az ajándékutalvány, a kultúrautalvány után már 54 százalékos adót és járulékait kell fizetni.

Újragondolták
Ez, valamint a válság utóhatásai arra késztették a legtöbb vállalatot, hogy átalakítsa, illetve megszüntesse cafeteria rendszerét. Mindkettőre jócskán akad példa, de találtunk azért olyan cégvezetőt is, aki éppen 2009-ben vezette be a cafeteria rendszert, amikor már ismert volt a 2010-es adóváltozás ténye. Kovács György, az évi 250 millió forint árbevételű LEG Magyarország Zrt. társtulajdonosa és cégvezetője elmondta, a 13 alkalmazottat foglalkoztató, főként fordítással foglalkozó vállalkozásnál más, hosszú távú pénzügyi szempontokat – kft.-ből zrt.-vé válás – figyelembe véve döntöttek a bevezetés mellett. A cafeteriát a bért kiegészítő juttatásként adják, a kimeríthető keret összege a cégnél eltöltött időtől függ.
„Az alkalmazottak örömmel fogadták ezt a lehetőséget, mert így számukra is előre tervezhető a bérnövekmény” – érvelt a cégvezető. Hozzátette: az idén ugyan a dolgozókra hárították a 25 százalékos adóterhet, de vizsgálódásaik szerint munkavállalóikat csak minimális veszteség érte.

A tőkeerős multinacionális cégek közül többnél is magukra vállalták a 25 százalékos adóterhet. Ilyen a munkaadói hozzáállást a cégek 24 százalékánál tapasztaltak az Accor Services (Edenred Magyarország Kft.) 2010. januári kutatása során. Ebben arra keresték a választ, hogy az új törvényi környezet hatására a vállalatok miként alakították át cafetria rendszerüket. A 2883 partnercég válasza alapján kiderült, hogy 24 százalék megtartotta a juttatások értékét, 25 százalék növelte a juttatási csomagot, 8 százalék csökkentette, míg 6 százalék teljesen megszüntette a cafeteria rendszert, 37 százalék pedig a dolgozóra bízta a döntést.

„Azoknál a cégeknél, ahol nem alkalmazzák a cafeteria rendszert, sok esetben a jogszabályi változással összefüggő, s egyre bonyolultabbá váló adminisztráció az ok” – mutatott rá egy másik aspektusra Novák Éva, a NEXON Kft. cafeteria szakértője. Cégük éppen ezt felismerve alkotta meg és vezette be a nexCAFÉ szoftvert. Ez igen komoly informatikai segítség azoknak a vállalatoknak, amelyek naprakészen akarják tartani az elszámolás adminisztrációját.

Cafeteria káté

HONNAN SZÁRMAZIK AZ ELNEVEZÉS? A szó angolszász
eredete az étkezde. A cafeteria rendszer ugyanis annyiban hasonlít az
éttermi szolgáltatáshoz, hogy mindkettő esetében két fontos tényező
határozza meg a döntést: mi szerepel az étlapon, illetve mennyit tudunk a
menüre fordítani?
HOL VEZETTÉK BE ELŐSZÖR ÉS MIÉRT? Az Egyesült
Államokban a hetvenes évek derekán. A gyáripar akut problémája a magas
fluktuáció, és a munkaerő betanításából adódó addicionális költségek
voltak.
Mikor kezdték államilag szabályozni Amerikában? Az 1970-es
évek végén. Azt megelőzően csak a legfontosabb munkavállalók
egészségbiztosítását fizették a cégek. A cafeteria válaszható eleme volt
az egészségbiztosítás is, sikerült nagy lépést tenni a felé, hogy a
társadalom alacsonyabb rétegeinek is legyen egészségbiztosításuk.
MI
AZ ÁLLAM CÉLJA VELE? Nyugat-Európában jellemzően a belső fogyasztás
élénkítése, azon belül is a vendéglátóipar, a belföldi turizmus, a
belföldi szolgáltatóipar támogatása.
MIÓTA MŰKÖDIK MAGYARORSZÁGON? Az
1990-es évek közepétől. Először a Mol alkalmazta.
MENNYIBEN MÁS
CÉLOK MOTIVÁLTÁK A MAGYARORSZÁGI ELTERJEDÉST? A magas adóterhelés miatt
elsősorban az adóoptimalizálás volt a cégek és megengedően az állam
szempontja.

Cégvezetők elmondása és a számítások alapján a munkáltatóknak a kedvezőtlen törvényi változás ellenére is megéri a cafeteria rendszer működtetése. Az ilyen jellegű juttatások továbbra is költségmegtakarítással járnak a bérjellegű kifizetésekhez képest (erről részletesebben lásd a Matek című keretes írást).

Ezt látszik igazolni egy 20 ezer személy megkérdezésén alapuló idei kutatás eredménye is, miszerint 2009-ről 2010-re mintegy 14,5 százalékkal nőtt a cafeteria keret bruttó értéke. „A jogszabály-módosítások hatására ugyanakkor átrendeződött az igénybe vett elemek egymáshoz viszonyított aránya” – számolt be tapasztalatairól Novák Éva, a kutatást végző NEXON cafetriaszakértője. A cafeteria elemek legnagyobb vesztesei: a hidegétel-, a kultúra-, illetve az ajándékutalvány (lásd a táblázatot).

A közszféra bajai
Az új adójogszabály nemcsak az üzleti világot, hanem a közszférát is érintette – jobbára kedvezőtlenül. Galló Istvánné, a pedagógusok legnagyobb, 50 ezres tagságú szakszervezetének elnöke arról számolt be, hogy a megyei szervezetektől származó információk szerint 2010-ben sok helyen megszüntette a fenntartó önkormányzat a cafeteriát, ahol pedig meghagyta, ott a dolgozókra hárította a 25 százalékos adóterhet. A pedagógusok esetében a rendszer nem ösztönzésre vagy differenciálásra szolgált, mindenki egységesen kapta a kiegészítést, többnyire étkezési utalvány formájában.
Korábban is volt persze olyan önkormányzat, amely nem tudott ilyen béren kívüli juttatást adni a dolgozóinak. Galló Istvánné szerint a cafeteria rendszerének újragondolása fontos lenne a közszféra számára is. Mint rámutatott, a köztisztviselők a törvény alapján kötelezően kapnak béren kívüli juttatást, míg a közalkalmazottak esetében a törvény csak adható juttatásként rögzíti.

Mit hoz a jövő?
Fata László cafeteria szakértő vizsgálódásai azt az érdekes eredményt hozták, hogy a vállalatok mintegy 50 százaléka a munkavállalónak juttatná vissza a 25 százalékot, ha jövőre eltörölnék a cafeteria adóját. A szakértő egy másik kutatásából pedig az derül ki, hogy a munkavállalók esetében a felhasználás fontossági sorrendjében a harmadik helyen szerepel az üdülés támogatása. Csak az iskolakezdési és az étkezési támogatás előzi meg.

Matek

A 25 százalékos adókulccsal terhelt 100 ezer forintos bruttó
természetbeni juttatás után a vállalat összes ráfordítása 125 000
forint, míg ugyanekkora bérjellegű juttatásnál 128 500 forint. A
cafeteria mellett szól az is, hogy ez esetben a munkavállaló a teljes
100 ezer forintot kézhez kapja valamilyen utalvány formájában, míg ha
bérként fizetik ki számára, akkor az őt érintő szja-sávtól függően
mindössze 61 410 forintot vagy 42 360 forintot kap.

A LEG Magyarország Zrt. cégvezetője is üdvözölné az esetleges adóváltozásokat. „Jó lenne, ha valóban ösztönzésre, motiválásra is használható lenne a cafeteria rendszere” – mondta Kovács György.

Novák Éva szerint a cégek jól kihasználják azt, hogy a juttatások kedvezőbb elszámolási lehetőséget kínálnak. „Helyes lenne meghonosítani a külföldi gyakorlatot, s a béren kívüli juttatásokat speciális motivációs eszköznek tekinteni” – pendíti meg ő is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.