Élet-Stílus

Alattunk is megnyílhat a föld

admin
admin

2010. 05. 09. 12:48

Aki a fotelben kényelmesen hátradőlve kapcsolgatja a tévét, csendesen majszolgatva néz dél-ázsiai földrengésről készült képsorokat, tegye le a csipszet, igya ki a sörét gyorsan. Megeshet ugyanis, hogy a következő pillanatban épp alatta nyílik meg a föld Budapesten, vagy bárhol Magyarországon – manapság nagy a nyugalom, de a Kárpát-medence valójában földrengésveszélyes övezet.

A Kárpát-medencét és magát a hegyláncot is Európa és Afrika ütközése hozta létre, de az ekkor felszabaduló hatalmas energia emelte a magasba az Alpokat is. Az úgynevezett Pannon-medencét csaknem tucatnyi, úgynevezett mikrolemez alkotja, amelyek a nagy szárazföldi és óceáni lemezekhez hasonlóan mozoghatnak, sőt Afrika folyamatos nyomására mozognak is.

A rengések általában különböző törésvonalak mentén pattannak ki, amelyet az egymás alá bukó, vagy egymás mellett elmozduló kőzetlemezek ütközése és súrlódása nyomán generált feszültség táplál.

Nem indokolt tehát messzi földek problémájának tekinteni a földrengéseket – az fn.hu Fancsik Tamással, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) igazgatójával, Török Kálmán és Falus György geológusokkal beszélgetett.
Pusztító földrengések magyarhonban

Elég megnézni csak az írott történelmet: az első földrengést Kr.u. 456-ban jegyezték fel a Kárpát-medencében az akkor még a Római Birodalom részét alkotó Szombathely térségében. A Geo Risk Földrengéskutató Intézet kutatásai alapján kiderült: az elmúlt 1500 évben 25 ezerszer mozdult meg a föld Magyarországon. A honfoglalás óta 32 olyan rengésről tudunk, ami jelentős károkat okozott, sőt emberéletet is követelt.

Földrengésben megsérült ház. Dunaharaszti, 1956 (forrás: GeoRisk Földrengéskutató Intézet)

Földrengésben megsérült ház. Dunaharaszti, 1956 (forrás: GeoRisk Földrengéskutató Intézet)

A Magyarországon valaha kipattant legnagyobb földrengés Komáromban történt 1763-ban: a város harmada elpusztult, 63-an meghaltak, 120-nál több volt a sebesült – olvasható a Geo Risk honlapján.

Vegyük figyelembe, hogy Komárom lakossága az 1700-as évek második felében 11-12 ezer fő volt, míg ma már csak a város jóval kisebb, magyarországi részén is csaknem 20 ezer ember él, a felvidéki „Komarnóban” pedig 36 ezer. Nem nehéz elképzelni, mennyivel nagyobb tragédiát okozna ilyen népsűrűség mellett az 1783-as földrengés. Bár hozzá kell tenni, hogy azóta a technika is fejlődött, mai épületeink sokkal jobban bírják a megpróbáltatásokat.

Nem tudjuk, hol mozdul legközelebb

A földrengések tehát általában a törésvonalak, azaz a nagyobb lemezhatárok mentén robbannak ki, ilyenből pedig tucatnyi található a mai Magyarország területén is: az úgynevezett Rába-vonal, a Duna kelet-nyugat irányú medencéje, a Balaton-vonal és a Közép-magyarországi-vonal.

Főbb törésvonalak (forrás: Kovács S, Szederkényi T., Árkai P., Buda Gy., Lelkes-Felváry Gy., Nagymarosy A. 1996-97 Explanation to the terrane map of Hungary.)

Főbb törésvonalak (forrás: Kovács S, Szederkényi T., Árkai P., Buda Gy., Lelkes-Felváry Gy., Nagymarosy A. 1996-97 Explanation to the terrane map of Hungary.)

A kisebb repedések azonban gyakorlatilag az egész országot behálózzák. A geológiai törésvonalak helyzetének ismerete még nem jelenti azt, hogy pontosan meg tudnánk mondani, hol esélyes a földmozgások kialakulása. A szakemberek csak több kilométeres földrengésveszélyes zónákat tudnak kijelölni, mivel a több tíz kilométer mély repedések soha nem a felszínnel merőleges irányba futnak a mélybe.

A rengés pedig ott fog kipattanni, ahol a szilárd kőzeten töréskeletkezik . A Rába vonal déli oldalán például jelentősen több földmozgás alakul ki, mint az északin. A mai fúrási technikával 10-12 kilométerre tudunk a föld alá „tekinteni”, az ennél mélyebben fekvő rétegek viszonyairól „csupán” másodlagos, geofizikai információkkal rendelkezünk. Még az is vitatott, hogy egyáltalán mekkora a Pannon-medence „aljzatát” alkotó mikrolemezek vastagsága.

Ha van azért, ha nincs azért veszélyes

Az ELGI szakemberei szerint Magyarországon sokkal elterjedtebb a szeizmológiai aktivitás, mint azt az átlagember gondolná. Bizonyítják ezt a fent említett történelmi rengések, amik, biztosan meg fognak ismétlődni. A nagy földrengések ugyanis periodikusan követik egymást, ha nem is kiszámítható módon, de 10-100 ezer évek alatt kijön egy 100-150 éves átlagperiódus a jelentősebb (6- os magnitúdójú) rengések esetén. Ahol tehát egyszer komolyabban megmozdult a föld, ott csak idő kérdése, hogy mikor rázza meg magát újból. És ez volt a jó hír. A rossz az, hogy ahol nem ismerünk történelmi földrengéseket, ott is bármikor kirobbanhatnak, hiszen törésvonalakkal igen gazdagon megáldott területen élünk. Komolyabb, 6-os magnitúdójú rengések átlag 100-150 évente várhatók, de kisebbekre jóval többször, akár évi 100-120 alkalommal is számíthatunk. Létezik egy törvényszerűség: minél kisebb a magnitúdó, a gyakoriság annál nagyobb.

Földrengések Magyarországon (forrás: GeoRisk Földrengéskutató Intézet)

Földrengések Magyarországon (forrás: GeoRisk Földrengéskutató Intézet)

Az egyetlen megoldás a szakemberek szerint a felkészülés, ami esetünkben elsősorban megfelelő biztonságot nyújtó építési szabványok bevezetését jelenti. Anélkül, hogy belemennénk a részletekbe, ez mély alapozást és rugalmas épületszerkezet jelent

Két skálát használnak

Korábban írtunk arról, hogy a földrengések erejét két módon mérik. Az egyik az úgynevezett magnitúdós skála, közismert nevén a Richter-skála, ami a geofizika eszközeivel a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiáját adja meg. Értelemszerűen ennek a skálának nincs végső értéke, de a 9-es fokozatnál lényegesen erősebbet eddig nem mértek.

A másik, sokkal régebbi módszer a földrengés hatását szemlélteti egy 12 fokú skálán. Az 1-es erősség például még az emberek számára nem is érzékelhető, a 2-est már megérezzük, 5-ösnél megrepednek a házfalak és így tovább, míg a 12-es fokozat már a totális pusztulás. Ez a mérték nem egzakt, helyről-helyre változik, hiszen a pusztítás mértéke az épületek minőségén és a földrajzi távolságon múlik.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.