A földrengés valójában a földkéreg – Földünk felszínének szilárd, de töredezett, néhány 10 kilométer vastag felső burka – törésével jön létre. A különböző földkéreglemezek folyamatos, lassú mozgásban vannak: egyesek távolodnak egymástól, mások ütköznek, egymáshoz préselődnek. Az ilyen ütközések után hatalmas feszültség jön létre a lemezben egészen addig, míg a földkéreg eltörik, és a korábbi feszültség energiává, hullámokká alakul. Képzeljük el, amikor egy botot a két végénél fogva hajlítunk, amíg el nem törik: ez a „reccs” valójában a földrengés – szemlélteti a jelenséget az FN-nek Tóth László szeizmológus.
L’Aquila, 2009. április 6. (MTI)
A katasztrófa mérete a körülményeken múlik
A mostani olaszországi földrengés forrása az a feszültség, amit afrikai és az eurázsiai kőzetlemez egymáshoz préselődése generál. A két hatalmas tömeg nem egy vonalban feszül egymásnak, hanem több, 100-1000 kilométer hosszú törések alkotta zónát kell elképzelni. A gyakori földrengéseken túl Afrika és Európa „közeledésének” köszönhető még többek között, hogy folyamatosan emelkedik az Alpok, és évmilliók múlva Afrika összeforr Eurázsiával: eltűnik a Földközi-tenger, Szicília, Korzika, az olasz csizma.
Mindebből következik, hogy nemcsak Itália, hanem az egész mediterrán térség földrengésveszélyes övezet, leginkább a Földközi–tenger keleti partvidéke. Olaszországban 10-12 évente jelentkezik 6-os erősségű földrengés, amely egyébként nem számít túl erősnek. Az általa okozott katasztrófa mérete minden esetben a körülményeken múlik: milyen állapotúak az épületek, milyen messze esik tőlük a földrengés központja, építésüknél betartották-e a kötelező előírásokat – sorolja Tóth László.
Földrengések az Euro-mediterrán térségben (piros: két napnál korábbi, kék: 2-7 napja, zöld: 7-14 napja, szürke: 14-30 napja) forrrás: GeoRisk Földrengéskutató Intézet
A pusztítást és az energiát is mérik
A földrengések erejét két módon mérik. Az egyik az úgynevezett magnitúdós skála, közismert nevén a Richter-skála, ami a geofizika eszközeivel a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiáját adja meg. Értelemszerűen ennek a skálának nincs végső értéke, de a 9-es fokozatnál lényegesen erősebbet eddig nem mértek. Hétfő hajnalban Olaszország középső részén 6-os szintet regisztráltak.
A másik, sokkal régebbi módszer a földrengés hatását szemlélteti egy 12 fokú skálán. Az 1-es erősség például még az emberek számára nem is érzékelhető, a 2-est már megérezzük, 5-ösnél megrepednek a házfalak és így tovább, míg a 12-es fokozat már a totális pusztulás. Ez a mérték nem egzakt, helyről-helyre változik, hiszen a pusztítás mértéke az épületek minőségén és a földrajzi távolságon múlik.
Magyarországon is gyakori
Nem igaz a közvélekedés, hogy Magyarországon nincsenek földrengések: átlag 100-150 évenként a mai Magyarország területén is mérnek 6-os magnitúdójú rengéseket, kisebbeket pedig még gyakrabban, akár évente 100-120-at. Ezekből a kisebb földmozgásokból az emberek évi négyet-ötöt érzékelhetnek, erősségük a centrum környékén körülbelül 2,5-es. A Kárpát-medencében 1500 évre vannak adataink földrengésekről: az elsőt 456-ban jegyezték fel a Római Birodalom részét alkotó mai Szombathely térségében.
Földrengések Magyarországon (forrás: GeoRisk Földrengéskutató Intézet)
A leírások alapján a tudósok ma el tudják helyezni ezeket a magnitúdó-skálán: a legerősebb, 6,2-es rengés például Komáromot rázta meg, de a XX. században is féltucatnyi 5-6-os magnitúdójú földmozgást mértek. A legutóbbi, Berhida mellett kipattant 5-ös erősségű rengés komoly károkat okozott – mondja a szakember. Erősen reng a föld Erdély délkeleti határán is, a Háromszéki Havasokban nem ritka a 7-es erősségű földmozgás, ami még Budapesten is megmozgatja a magasabb házakat.
Magyarország tehát nem „földrengésmentes”, és mivel ezek a mozgások nem jelezhetők előre olyan szinten, hogy például kitelepítéseket lehessen elrendelni, a legfontosabb a felkészültség. Bár különböző szabványok vonatkoznak az építkezésekre, ezeket sem hazánkban, sem máshol a világban nem tartják be maradéktalanul. A hétfői olaszországi földrengést sem látták előre, bár voltak jelek, amelyek élénk földmozgást vetítettek előre. Csakhogy a tudósok nem az ország középső részében vártak földrengést, hanem „csizma sarkában”, Puglia tartományban.