Paco de Luciát legalább egyszer meg kell élőben hallgatni! A modern flamenco szülőatyjának tekintik, de sokan nemes egyszerűséggel csak a flamenco királyának hívják. Eddig több mint 25 albumot jelentetett meg, és rengeteg szakmai kitüntetésben részesült.
A délspanyol ötgyermekes családból származó gitármágus az anyatejjel szívta magába a zene szeretetét. Apja szintén flamenco gitáros volt, és idősebb testvérei is ezt a hangszert bűvölték gyerekkoruktól kezdve. A kis Pacora már 12 évesen felfigyeltek egy flamenco versenyen, ahol már díjat is nyert játékával. 14 évesen otthagyta az iskolát és José Greco flamenco táncos társulatával turnézott Európában és Amerikában.
A kor flamenco géniusza Sabicas figyelt fel a tehetséges ifjúra, és arra biztatta, szakítson a műfaj évszázados hagyományaival, keressen új utakat, találja meg saját hangját. Ezt a tanácsot olyannyira megfogadta, hogy a hetvenes években sebtiben összehozott tíz lemezt Camarón de la Islával, a modern szellemű flamenco-énekessel.
Mind a kritikusok, mind a rajongók a legnagyobb elismerés hangján szólnak művészetéről. Zenei forradalmárnak tartják, aki képes volt kapcsolatot teremteni a flamenco és a brazil ritmusok, a dzsessz, illetve a klasszikus szerzők zenéje között. Al Di Meolával és John McLaughlinnal készített gitártrió albumaik hetekig vezették a slágerlistákat. Bár azt mondják, otthonosan mozog a dzsesszben és a világzenében is, ő ezt mosolyogva cáfolja. „Flamenco gitáros vagyok. Bármit próbáltam játszani, mindig úgy hangzott, mint a flamenco.”
A flamencofenomén eddig csupán kétszer járt Magyarországon, aki látta, annak nem kell megmagyarázni, miért érdemes elmenni, aki viszont eddig kihagyta, most pótolhatja – érdemes.
