Élet-Stílus

Miért nem az Avatar a legjobb?

A vasárnapi Oscar-gála visszafogottságába még az is belefért, hogy Robert Downey jr. megint tornacipőt húzott a szmokinghoz, Quentin Tarantino a házibulija miatt kissé más- (vagy az-) napos volt, Ben Stiller pedig avataros na’vinak maszkírozva, az ő nyelvükön kezdte konferálását. A meglepetést más szolgáltatta: A bombák földjén diadala, az Avatar hoppon maradása. Ez utóbbi néhány kérdést felvet.

Az Amerikai Filmakadémia tagjai szerint a tavalyi év filmterméséből A bombák földjén (rendezője a rendezői Oscar-díjat is megnyerő Kathryn Bigelow) volt a legjobb. James Cameron Avatarjával szemben, ami eddig minden idők legnagyobb jegyárbevételét könyvelhette el. A pontos szavazati számokat természetesen nem tudjuk, néhány kérdés azonban nem hagy nyugodni bennünket. Nem tartjuk magunkat elkötelezett hollywoodifilm-rajongóknak, azonban azt nem titkoljuk, hogy szeretjük a jó közönségfilmeket, márpedig az Avatar határozottan az. Az Oscar-díj sosem arról volt nevezetes – rendben, olykor azért előfordult –, hogy a közönség tetszése ellenében ahhoz vándorol, aki kevésbé nézőbarát opust alkotott. Az Oscar elsődlegesen a közönségfilm (és persze az azokban szereplő sztárok) ünnepe, nagyjából a Fox-filmbirodalom, a magyar származású William Fox elvei szerint, aki sztárokra alapozta a stúdiója sikereit, nagyon sokat téve annak érdekében, hogy a filmcsillagok kultusza és rendszere kialakuljon és elterjedjen.

Bigelow filmje – tagadhatatlan értékei dacára – nem közönségbarát film. Viszont telibe trafálta az amerikai háborúellenes hangulatot, amit mi innen, Európából nem érthetünk meg. Amerika hadban áll, Irakban is, Afganisztánban is, és az ország lakóinak elegük lett a hadakozásból, fiaik és lányaik értelmetlen halálából a keleti világvégeken, nem véletlenül ajánlotta díját Bigelow a messze földön harcoló amerikai katonáknak, kifejezve azon kívánalmát, hogy mihamarabb épen és egészségesen térjenek haza. A bombák földjén című drámának adományozott hat Oscar-díjával a filmakadémia nemcsak azt üzente, hogy nem minden a pénz, és hogy véget kell (kellene) vetni az öldöklésnek, hanem kvázi a filmre szavazott a mozi ellenében. Ez az állásfoglalás tőlük szokatlan – de legalábbis kevéssé várt.

S higgyék el, nem a nőnap döntött, az azonban nagyon is elképzelhető, hogy a filmakadémikusok szerettek volna női rendezőt díjazni, ami Sofia Coppolának nem sikerült az Elveszett jelentéssel 2004-ben, az most Bigelow-nak igen.

Az Oscar árnyékában Cameron (MTI/EPA)

Az Oscar árnyékában Cameron (MTI/EPA)

Az Avatar hoppon maradása emellett annak is ékes bizonyítéka, hogy a díjazók valamiért tartózkodással kezelik a sci-fi műfaját. (Ha igazán meg akartak volna lepni minket, akkor a District 9 című filmnek adják a főelismerést, de ez tényleg a „fantasztikum” kategóriája lett volna.) Sem a Csillagok háborúja, sem az E. T. – A földönkívüli nem tudott győzedelmeskedni, amikor beválasztották a legjobb film jelöltjei közé, talán azt gondolva, hogy a sci-fi a gyerekeknek (és az éretlen felnőtteknek) való, a műfajában a technika az egyeduralkodó – noha nem uralkodóbb, mint más zsánerekben –, s ha már nagyon muszáj, akkor „elintézik” a dolgot a technikai kategóriák közé sorolt valamelyik elismeréssel.

Így kapott Zsigmond Vilmos operatőri Oscar-díjat 1978-ban Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmje fényképezéséért, vagy most az olasz Mauro Fiore az Avatarért és a legjobb sminkért a Star Trek arcfestői: Barney Burman, Mindy Hall és Joel Harlow.

Távol álljon tőlünk, hogy Cameron mozijáért korteskedjünk, pláne így, utólag, de nem tagadjuk, hogy bizony kissé értetlenül fogadtuk a tengerentúli filmesek döntését. Szerintünk más is így van ezzel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik