Élet-Stílus

Negyven éve Woodstockban fesztiváloztak

admin
admin

2009. 08. 14. 21:20

Negyven éve, épp augusztus 15. és 17. között tartották minden idők legemlékezetesebb rockfesztiválját Woodstockban. A legendás esemény, amely miatt egymillió ember kelt útra 1969-ben az Egyesült Államokban, szimbolizálja az összes változást, amelyet a "baby boom nemzedéke" generált a hatvanas években.

“Woodstock mítosszá vált, és mint a mítoszokat általában, ezt is sok félreértés veszi körül” – fogalmazott Sebők János, aki könyvet is írt az évforduló alkalmából Woodstock népe – Nem képzelt riport egy amerikai popfesztiválról címmel.

A félreértések egyike szerinte az, hogy Woodstock hippifesztivál volt. “Ha mondjuk Forman Hair című musicaljéből indulunk ki, akkor mondhatjuk, hogy Woodstock sokkal inkább volt a jómódú Sheila Franklin és a vidéki fiú, Claude Bukowski fesztiválja, mint mondjuk a hippi Bergeré”.

Feltört az Underground

Sebők János felidézte: a fesztivált annak idején az a felismerés hozta létre, hogy az évtizedben egyre népszerűbbé váló underground kultúrából “pénzt is lehet csinálni”. “John Roberts és Joel Rosenman, két New York-i yuppie hirdetést adott fel, hogy érdekes beruházási lehetőséget keresnek.

Erre jelentkezett az ellenkultúra köreiben ismert Michael Lang és Artie Kornfeld, hogy Woodstock környékén, ahol számos zenész élt, szeretnének stúdiót és szabadidőközpontot alapítani. Ekkor született meg a fesztivál ötlete, de amint elkezdték hirdetni, a százezres létszámtól a helyiek megijedtek és tiltakozni kezdtek.

Anyagi csőd volt

Így került Bethelbe a fesztivál, aminek a már futó hirdetések miatt meghagyták a Woodstock Music and Art Fair nevet.”
Sebők János szerint 1969-re a fehér középosztály körében már meglehetősen népszerű lett az underground kultúra, ezért a rendezvény akár sikeres is lehetett volna. “A fesztivál anyagi értelemben totális csőd volt. Nem tudták megszervezni a logisztikát, nem volt elég víz, élelem, a felállított kerítéseket a hatalmas tömeg bedöntötte, így végül ingyenes lett a rendezvény. A perköltségeket és az adósságokat csak 1981-re sikerült kifizetniük a szervezőknek” – mondta Sebők János.

Szerinte kész csoda, hogy nem történt katasztrófa. “Minden együtt volt ahhoz, hogy valami szörnyűség történjen, de a közönség annyira hitt abban az utópiában, hogy szeretettel, zenével, drogokkal, nyitottsággal meg lehet változtatni a dolgokat, hogy minden konfliktust elsimítottak maguk között. Mert Woodstock egy gyönyörű utópia volt, az amerikai álom újraálmodása”.

Sebők János hozzátette: keserű tapasztalatot hozott az is, hogy azok, akik a hatvanas évek végén még az ellenkultúrát hirdették, a hetvenes évekre ugyanannak az establishmentnek a részévé váltak, amely ellen korábban küzdöttek. “Azt, hogy a társadalmi feszültségek feloldhatók szeretettel, zenével, drogokkal, egyre valószerűtlenebbnek bizonyult, a gettók lángoltak, megalakult a Fekete Párducok nevű szervezet, a Manson család gazdag fehéreket gyilkolászott, a világ radikalizálódott”.

Egy új nemzedék demonstrációja

A szakíró ugyanakkor vallja, hogy a woodstocki élmény nélkül ma más lenne a világ. “Woodstock a másképp gondolkodó új nemzedék demonstrációja volt. Woodstock nélkül nehéz megérteni, mi indukálta a változásokat például a kisebbségek vagy a nők jogait illetően, a szexualitásban.” Kitért arra is, hogy a fesztivál mérföldkőnek számít a zeneiparban is, innentől lettek egyre gyakoribbak a stadionokban, amfiteátrumokban, parkokban tartott nagyszabású koncertek, fesztiválok, amiben – szerinte – a hatvanas évek hippimozgalmának természetközelisége érhető tetten.

“Miután a hetvenes években a baby boom nemzedéke betagozódott a társadalomba, az általuk favorizált ellenkultúra beszivárgott a mainstreambe. Az új, fizetőképes piaci közösség igényei alapjaiban megváltoztatták a zeneipart, elterjedt a rythm and blues, az angolszász rockzenét pedig más kultúrák zenéi hatották át, divatba jött a világzene” – fogalmazott Sebők János.

A hatás Magyarországon is érezhető volt: megjelent egy új ízlés, értékrend, élénk színű ruhákat hordtak és hosszú hajat növesztettek a zenészek, például az Illés, az Omega tagjai. De érezhető volt a változás a testhez való viszonyban is: a hetvenes években vált divatossá a meztelen éjszakai fürdés a Balatonban, amiben nem a szex dominált, sokkal inkább a felszabadultság érzete.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.