Élet-Stílus

Sikerrel dacolunk az EU-val

admin
admin

2009. 08. 09. 13:38

Az unió évek óta erős nyomás alatt tartja Magyarországot, hogy oldja fel a MON810-es génkezelt kukorica termesztésére vonatkozó moratóriumot. Példátlan magyar összefogás alakult ki a kérdésben, és tavasszal a második csatát is megnyertük. A zöldtárca szakértője szerint van rá esély, hogy megszűnjön az uniós kényszer.

Az Európai Unió engedélyezi területén a génmódosított, kukoricamolyra rezisztens MON810-es jelzésű kukorica termesztését. Magyarország és öt uniós tagállam azonban moratóriumot hirdetett, és saját hatáskörben kitiltotta területéről a GM-kukoricát. Hazánk számára időről időre komoly erőfeszítést jelent a tiltás fenntartása az unióval szemben, márpedig az „ellenállás” korántsem értelmetlen: a 2004 óta folyó magyar vizsgálatok bebizonyították, hogy a GMO-nak nincs helye a Kárpát-medencében.

Nem kérünk belőle

Az uniós engedély egyrészt a lobbik nyomásának és a kellően szigorú szabályozás hiányának tudható be, hazánk fő ellenérve pedig az, hogy a génmódosított szervezetek környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatása nincs kellően tesztelve – mondta el az FN-nek Rodics Katalin, a KvVM biodiverzitás osztályának főosztályvezető-helyettese.

A kukoricamolyra rezisztens MON810 – mint azzal korábbi cikkünkben bővebben foglalkoztunk – rovarölő hatású méreganyagot termel. A „gyártó” Monsanto cég nem végzett megnyugtatóan mély vizsgálatokat arra nézve, hogy ennek a méregnek milyen hatása van az emberre, az állatra, a talajra, a környezetre – Magyarország azonban tudományos és jogi érvekkel is alátámasztja, miért nem kér a molyirtott kukoricából.

Az MTA vizsgálatai megállapították, hogy a növény jóval nagyobb mennyiségű növényvédőszer-hatóanyagot termel, mint amennyi a vonatkozó szabályozás szerint egy alkalommal kipermetezhető. A Szent István Egyetem kutatói bebizonyították, hogy a kukoricából származó anyagok károsíthatják a talaj élővilágát. A Természettudományi Múzeum munkatársai pedig alátámasztották, hogy a méreg nemcsak a kártevőt, de számos rovart, köztük védett fajokat is elpusztíthat.

Komoly gazdasági előny

A jogi érvek között szerepel többek között az, hogy az ide vonatkozó irányelv előírásai alapján a tagállamok csak akkor engedélyezhetik az adott GMO-t, ha meggyőződtek arról, hogy az nem jelent veszélyt a fogadó környezetre és az emberi egészségre. Magyarország ennek épp az ellenkezőjéről győződött meg, ezért uniós jogszabályt szegnénk meg, ha az unió nyomásának engedve feloldanánk a moratóriumot – emeli ki az ellentmondást a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakértője.

Magyarország számára hatalmas előnyt jelent, hogy a moratórium révén garantáltan génmódosítás-mentes kukoricát és vetőmagot tud a piacra vinni. Ez lassan hiánycikk lesz a világban, az Egyesült Államokban például gyakorlatilag már nem létezik GM-mentes kukorica. Sőt, a növény őshazájában, a géncentrumnak számító Mexikóban az elmúlt években már a vad fajok is megfertőződtek – a polleneket, a szelet, a rovarokat ugyanis nem lehet „kordában tartani”. Ez pedig még egy ok a magyar tiltás mellett: génkezelt terményekkel nem veszélyeztethetjük a Kárpát-medence zárt, különleges élővilágát – érvel Rodics Katalin.

Példátlan összefogás

Idén tavasszal hazánknak – amely élenjár a GMO tiltásáért folytatott harcban – másodszor sikerült megvédenie a moratóriumot, ami hatalmas eredmény. Kevesen ismerik ugyanis, technikailag milyen nehéz az Európai Bizottsággal (EB) szemben megvédeni a nemzeti álláspontot. Az EB megfogalmazott egy határozati javaslatot, amely felszólítja Magyarországot, hogy oldja fel a génmódosított kukorica termesztésére vonatkozó tiltást – álláspontja szerint ugyanis a MON810-es semmiféle veszélyt nem hordoz magában. Erről a 27 tagországnak egy szakbizottsági ülés keretében igennel vagy nemmel kell szavaznia, a döntéshez minősített többség szükséges.

Ha ez egyik irányban sincs meg, akkor a kérdés második körben a miniszterek tanácsa elé kerül, ahol hasonló arány szükséges az érvényes döntéshez. Ha itt sem születik meg a minősített többség, akkor automatikusan a bizottság javaslata, jelen esetben a moratórium feloldása lép életbe. A döntés előtt példátlan összefogással indult be a magyar lobbi: diplomaták, a szakminisztériumok, uniós képviselők, civilszervezetek és az öt parlamenti párt egyenként és együtt is mindent bevetett, hogy meggyőzze a tagállamokat: ne kényszerítsék Magyarországra a GMO-t.

Bizakodhatunk?

Teljes volt a győzelem, 22 tagország szavazott a moratórium fenntartása mellett. Köztük olyanok is, mint például Spanyolország, amely saját területén már termeszti az adott GMO-t. A zöldtárca szakértője szerint hatottak a magyar érvek, amelyek egyrészt kötelező uniós protokoll bevezetését kérik arra, hogy milyen előzetes vizsgálatokat kelljen elvégezni a GM-termékek termesztési engedélyezéséhez. Ez a protokoll a magyar álláspont szerint hasonlóan szigorú és alapos lenne, mint a gyógyszerek engedélyeztetésével kapcsolatos szabályozás.

Másrészt hazánk szeretné elérni, hogy a tagországok saját hatáskörükben szabadon dönthessenek a GMO engedélyezéséről vagy tiltásáról. A tavaszi szavazás után Németország is bejelentette: meg kívánja tiltani a génmódosított növények termesztését, amely tovább növeli a magyar moratórium fenntartásának esélyeit. Rodics Katalin pozitívan látja a jövőt, úgy véli, rövidesen sikerül tagállami „szintre” utalni a GMO-k köztermesztésének kérdését.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fideszes vagyok, mert onnan kapok pénzt

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.