Élet-Stílus

Válság sújtotta fesztiválszezonra számíthatunk

admin
admin

2009. 05. 15. 19:00

A válság hatására a külföldi utak helyett sokan inkább a belföldi turizmus és a nyári fesztiválok felé fordulhatnak – legalábbis a szervezők és a Magyar Turizmus Zrt. ebben reménykedik. Valószínűbb azonban, hogy a gyengébb forinttal és az áfaemeléssel megcsappanhat a fesztiválcégek nyeresége, és a forgalom is elmaradhat – derült ki a fesztiválszervezők beszámolóiból.

A Magyar Turizmus Zrt. tavaly év végi tanulmánya szerint a válság okozta reálbércsökkenés miatt a turisztikai kereslet legfeljebb stagnálást mutathat, de ezen belül a belföldi úti célok, mint közelebbi, olcsóbb alternatívák, a külföldi utazásokkal szemben növekvő népszerűségnek örvendhetnek.

Mindemellett a válság fesztiválüzletre gyakorolt hatásait egyelőre mindenki csak találgatja – mondta a FN-nek Gerendai Károly, a Sziget Programiroda ügyvezető igazgatója. Azt ugyan lehet tudni, hogy a potenciális vendégeknek kevesebb pénzük lesz idén nyáron, de lehetséges, hogy pont az anyagi gondoktól, a hétköznap nehézségeitől menekülve vágynak kikapcsolódásra. Mivel utazni is kevesebben mennek idén, lehet, hogy pont emiatt a hazai fesztiválokra mennek el.

Míg a válság érintettjei a legtöbbször a pozitív forgatókönyvben reménykednek, a Sziget, a Volt, és a Balaton Sound szervezői a válságot ellensúlyozandó kedvezményekkel készültek. Ezért is vezették be a csoportos akciót és a félárú belépőt. Az elsőben diákok vehetnek részt, és annál olcsóbb a jegy, minél többen szerveződnek egy csapatba, míg az utóbbi azokat a fiatalokat célozza meg, akiket a koncertek nem érdekelnek, de az este második felében még bemennének bulizni a Hajógyári-szigetre.

Fotó: Gáti András

Fotó: Gáti András

Gerendai Károly azt elmondta, hogy pont a válság hatására módosították a szerződést a fesztiválszervező céget megvásárló Econet-tulajdonú Est Média Grouppal. Eredetileg ugyanis a több évig tartó adásvételi tranzakciót az évenkénti nyereségességi szinthez kötötték. Most azonban ebből a 2009-es évit kivették. Ennek megfelelően sem a szervezőknek nem kell hozni számokat, de a vásárlónak sem kell ilyen tőkeínséges időben erre használnia a pénzt.

A külföldi fesztiválok elsősorban programkínálatban szálltak versenybe, ezért a nemzetközi mezőnyben a Szigetnek egy erősebb kampánnyal arra van esélye, hogy az előző év külföldi vendégszámát tartani tudják, növelni kevésbé van esély. Itt elsősorban a magyar fesztiválok ár-érték arányát igyekszenek hangsúlyozni, másrészt a programok szervezésében is igyekeznek még inkább megfelelni a nyugat-európai igényeknek. Emellett idén a tavaly indult bulivonatok számát is növelik majd.

A fesztiválbiznisz vezető cégét képviselő Gerendai úgy véli, hogy leginkább a kisebb, egy-egy régió igényeit kiszolgáló fesztiváloknál jelentkezhet a lemorzsolódás. Ez egyrészt amiatt várható, hogy azok, akik eddig négy-öt fesztiválra mentek el egy évben, most csak egy-kettőt fognak anyagilag vállalni. Mindeközben a hirdető cégek a saját marketingbüdzséjükkel is kénytelenek takarékoskodni, így a szponzorációból befolyó összeg is kisebb lesz, amelyért még erősebb harc indul. Ez is a kisebbek leszakadásához vezethet majd.

Jön a Prodigy

Jön a Prodigy

A kisebbek lehetnek a vesztesek

Úgy gondolom, a fesztiválok kapcsán alapvető változások történnek, tulajdonképpen már kezdetüket is vették – véli Kissík Szabolcs, az esztergomi Fesztergom szervezője. A nagyrendezvények – olyan Sziget-produkciók, mint a Volt, a Balaton Sound és persze maga a Sziget, illetve a Tokaj–Hegyalja Fesztivál – mellett a kisebb és közepes fesztiválok elhalnak (most a könnyűzenére épülőkről beszélünk). Egyrészt mert ők, a nagyok rendelkeznek a mostani válságos idők túléléséhez szükséges anyagi tartalékokkal és az évek során kialakított kapcsolati tőkével, másrészt pedig megszűnik, megszűnőben van a klasszikus fesztiváljáró réteg, több kisebb rendezvény látogatása helyett egy – vagy egy pár – nagyobb mellett döntenek. Nincs pénz. Se fesztiválozni, se megélni, vagyis hát csökken a szabadidő, mert egységnyi forint előteremtéséhez többet kell dolgozni.

Az egyetlen településhez, faluhoz, városhoz köthető „minirendezvények” megmaradhatnak, amennyiben az adott önkormányzatnak lehetősége (pénze) és kedve van azt támogatni, nem utolsó sorban, hogy kényszerhelyzetben is vannak: vagy áldoznak a települési napra, vagy nem lesz helyi mulatság, mert nincs olyan támogatói hálózat, amelyik felkarolja.

Az igazi nagy vesztesek a kis- és középkategóriás fesztiválok, ahol évek óta megfigyelhető a szponzorok elmaradása – ami pedig szükséges, pusztán belépőkből nem lehet finanszírozni egy ilyen rendezvényt –, kezdődött a dohánygyárak, cigarettaforgalmazók kényszerű elmaradásával, amelyek termékeinek törvény írja elő a reklámtilalmát. Ezután a pályázati lehetőségek drasztikus megkurtítása is jelentkezett. Ezeket a fesztiválokat érzékenyen érintette, hogy sok vállalatnál – még a tőkeresősebbnek gondolt multinacionális cégeknél is – jó ideje megszorításokkal élnek, a reklámtevékenység kurtítása mellett elsősorban és fokozottabban a szponzorációt érinti mindez.

„Ha az esztergomi Fesztergom-fesztiválban nem látna fantáziát az önkormányzat és a kezdetek óta stabil partnerként megjelenő egyik sörcég, mi is lehúzhatnánk a rolót – állítja Kissík. – Menekülési lehetőségünk, hogy a fesztiválunk ragaszkodik a színvonalához és a kezdetek óta kiérlelt örömhangulatú emberi léptékéhez. Egy nyolc-tízezres rendezvényen az embereket nem nyeli el a tömegmassza.”

Zánka többet nem fogad

Bukovinszky Béla, a Hegyalja Fesztivált is szervező Delta Fest Kft. stratégiai marketingjének vezetője sem tudja, hogy pontosan mire számíthatnak. Egyrészt a Magyar Turizmus Zrt. prognózisa szerint a nyári fesztiválok akár haszonélvezői is lehetnek a válságnak, és a gyenge forint a külföldi vendégek esetében akár vonzó lehetőségeket is jelenhet. (A Hegyalja esetében például a szlovák fesztiválozóknak lehet olcsóbb a szórakozás.) A másik oldalon azonban a forintgyengülés komoly érvágást is jelent. A külföldi fellépőkkel a szerződéseket még jelentősen erősebb forint mellett kötötték meg, míg a fizetéskor az árfolyamveszteségen 10 millió forintot is meghaladó összeget is bukhatnak. Emellett ugyancsak fájdalmas lehet a kormány által bejelentett 5 százalékpontos áfanövelés. A jegyeket ugyanis már beárazták és árulják is, így az áfaemelést már nem lehet ebbe beépíteni.

A szponzori pénzek visszaesése a Hegyalját alapjaiban nem érinti, mert a főszponzorokkal hosszú távú szerződéseket kötöttek, így a cégek nem léphetnek vissza. Akikkel azonban idén járt le a megállapodás, azok már nemigen áldoznak újabb marketingköltségeket a fesztiválokra, ha mégis, akkor csak a korábbi összeg töredékét.

A Delta Fest által szervezett BalaTone idei kimaradásához nincs köze a gazdasági válságnak, egyszerűen szakítottak a zánkai önkormányzattal, amely az eddigi fesztiválterületet beépíti, így esély sem volt arra, hogy ott ismét rendezvény legyen. Így jövőre a BalaTone új helyszínen lesz, amelyről a szervező még nem kívánt beszélni.

Bizonytalanságban nincs Völgy

Az elmaradt fesztiválok között szerepel idén a Művészetek Völgye is, amit szintén nem a gazdasági válság konkrét következményeként írhatunk le. Márta István főszervező elmondta, hogy a tavaly megrendezett csökkentett programkínálatú és költségvetésű Kapolcsi Bűvészeti Napok után nem vállalkoznak hasonló „csökkentett üzemmódra”. Csak akkor szervezik meg a nonprofit közszolgálati fesztivált, ha a költségvetés 30-40 százalékát jelentő 200 millió forintot meg tudják szerezni állami támogatásokból. Erre idén nem sok esély volt, mert például az egyik fő forrást jelentő régiós rendezvénypályázatokat idén ki sem írtrák, amely csaknem egymilliárdos kiesést jelent a fesztiváloknak.

A Völgy idén elmarad

A Völgy idén elmarad

Bár idén a kiemelt rendezvényekre szóló pénzekre nem pályáztak a Nemzeti Kulturális Alapból, jövőre minden pénzért indulnak, és ha lehetséges, a miniszter külön keretéért is lobbiznak majd. Minden lehetőséget megragadnak arra, hogy megszerezzék azt a bizonyos 200 millió forintot, amely ahhoz kell, hogy 250 ezer embernek 3000 programot tudjanak megszervezni. Márta szerint ehhez csak annyi kellene, hogy a kormány elvi elhatározást hozzon arról, hogy támogatja-e a Művészetek Völgyét, mert ez a befektetés szép hasznot hoz az államnak a forgalmi adón, a turizmuson, a vendéglátáson keresztül, ha csak az anyagi megtérülésre gondolunk.

Idén nyáron tehát két nagyobb rendezvény nélkül jelentős bizonytalanságban készülnek a fesztiválszervezők. Mi fesztiválozók pedig arra készülhetünk, hogy a helyszíneken szellősebben szórakozhatunk – ha marad rá pénzünk, hogy ezt megtapasztaljuk. Esetleg a külföldi fiatalok tömege is megrohanhatja a fesztiválokat, akik az olcsóbb forintnak megörülve bulizhatnak, de akár a hétköznapok elől a mulatozásba menekülő magyarok is lehetnek majd szép számmal közöttük. Végül is: sírva vigad a magyar. Vagy vigadva sír?

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.