A könyvbőség zavara – karácsonyi könyvajánló

Mostanában rendre a legnépszerűbb könyvek között találjuk a friss Nobel-díjas Ohran Pamuk regényeit. Törökország legnevesebb szerzőjének munkásságát García Márquez, Umberto Eco és Franz Kafka írásművészetéhez szokták hasonlítani. Magyarul három kötete jelent meg eddig: A hó, A fehér vár és az Új élet. Ha csak az egyiket gondoljuk a karácsonyfa alá tenni, válasszuk az utóbbit!

Az Új élet

Az Új élet, miközben elképesztő fordulatokban gazdag, nyugat-európai hagyományokra épülő, finom humorú misztikus regény, eleven és valósághű képet fest a keletről, a mai Törökország életéről, belső viszonyairól. Oszmant, az ifjú narrátort mélyen felkavarja egy titokzatos olvasmány: „Egy napon elolvastam egy könyvet, és ettől az egész életem megváltozott. …láttam a másik életre nyíló ajtó küszöbénél kiszivárgó fényt; láttam mindent, amit már ismertem, és mindent, amit még nem… Mindaz, amit addig tanultam, minden, amiben addig hittem, megszűnt érték lenni… de azért csak folytattam az olvasást, mert minél inkább előrehaladtam a könyvben, annál jobban megértettem, hogy olyan útra tévedtem, ahonnan nem lehet visszafordulni.” Oszman évekig bolyong Törökországban, bejárja a legelhagyatottabb helyeket, s mindvégig ugyanaz az őrült szerelem és remény hajtja. Különös kalandokon át vezet az útja egészen addig a napig, amíg meg nem érti, hogy az új világ, amelyre oly igen vágyik, talán nem is egyéb, mint maga a fényes halál…

Parti Nagy Lajos: A fagyott kutya lába

Az év egyik kiemelkedő irodalmi eseménye Parti Nagy Lajos régóta várt új kötetének megjelenése. Az elmúlt tíz év novelláit bemutató kötet kirajzolódó világa különös feszültséget teremt az olvasóban. Egyrészt megörvendezteti a nyelvben megbújó lehetőségek végletekig feszítésével és az új jelentésű szóösszetételekkel, másrészt szembesíti azokkal a mélyen tragikus mindennapi tapasztalatokkal, amelyekben mindannyian élni kényszerülünk. E kötet címadó novellájából és másik két írásból készült a 37. Magyar Filmszemle fődíjas filmje, a Taxidermia, amit novemberben mutattak be a hazai mozik. Ugye hihetetlen, hogy a film alapja három novella?

Leonardo da Vinci – Összes festménye és rajza

Leonardo da Vinci (1452-1519) nemcsak a képzőművészetet forradalmasította, hanem a tudomány számos területén nyitott új utakat, amelyek csak a későbbi korokban váltak közismertté. A Frank Zöllner által szerkesztett gyönyörű, monumentális könyv bemutatja a festő sokirányú tanulmányait, s egyszersmind új szempontok szerint közelíti meg a reneszánsz e zseniális alkotójának oeuvre-jét. Levelek, szerződések, kortárs költemények és naplók alapján kap új értelmet Leonardo teljes művészi – mindenekelőtt festői – életműve.
Vigyázat, csak akkor menjünk el a könyvért, ha jó erőben vagyunk, és ne olyanoknak szánjuk, akik ágyban szeretnek olvasni! A vaskos könyv felemelése ugyanis igazi fizikai megterhelés. A test és lélek egységéről persze sokat tudott Leonardo is…

Van Gogh válogatott levelei

Szép ajándék lehet a – festőzseni leveleit összegyűjtő – könyvben néhány belépő a Van Gogh Budapesten című kiállításra. Na jó, a könyv magában is értékes, hiszen Vincent Van Gogh levelei a XIX. század legnagyobb irodalmi művei közé tartoznak. Soha nem is tekintették pusztán dokumentációnak ezeket, nem kizárólag a benne foglalt történelmi hitelességű adatok jelentősége miatt becsültek és értékeltek. A festő leveleiből állandóan újabb és újabb kötetek jelennek meg világszerte. Most Magyarországon különösen időszerű kézbe venni, hiszen egészen más szemmel nézhetjük meg a Szépművészeti Múzeum tárlatát, ha elolvassuk bátyjának írt leveleit. Ezekben sokszor egészen részletesen mesél egy-egy festményének megszületéséről, azokról a gondolatokról, amelyek alkotás közben foglalkoztatták. Minden ellenkező híresztelés ellenére ezek egyáltalán nem őrült beszédek. És van bennük rendszer is.

Réz András: Mozibubus

Bármily meglepően hangzik, Réz Andrásnak a Mozibubus az első olyan kötete, amely a filmről szól, holott Réz már évtizedek óta magyarázza a filmet a médiában és az egyetemi előadótermekben. Réz nem csupán a halhatatlan filmekről, a megfellebbezhetetlen filmművészeti alkotásokról ír, hanem azokról is, amelyeket naponta látunk. Sőt, sokat foglalkozik a televízióval is, az aktuális sorozatokkal, azokkal a műsorokkal, amelyek képesek a képernyő elé ragasztani bennünket. Mozirajongóknak, tévémániásoknak kötelező olvasmány, de ha csak szórakozni akarunk, akkor is kézbe vehetjük a Mozibubust, nem bánjuk meg.

Hit, erkölcs, tudomány – Erdő Péter, Schweitzer József és Vizi E. Szilveszter gondolatai egy kötetben

A hitről, erkölcsről és tudományról vall “beszélgetőkönyvében” Erdő Péter bíboros, prímás, érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
A kiadvány különleges műfajú, hiszen nem előre megírt szöveget tartalmaz, hanem többhetes, kötetlen beszélgetéssorozatot, amely során a szerzők egymás véleményére reflektálva fűzik tovább gondolataikat. Erdő Péter meggyőződése, hogy nélkülözhetetlen a sokoldalú gondolkodás, amelynek révén más-más oldalról szemlélve a kérdéseket, az egyetlen létező igazságot próbálták megfogalmazni a beszélgetések során. Schweitzer József főrabbi azt emeli ki, hogy a könyv üzenetet hordoz a mai felbolydult világban, arról szól, hogy érvekkel, s nem ököllel kell egymást meggyőzni. Békességben, megbecsülésben és egymás iránti megértésben, toleranciában kell élni. “A krisztianizmus és a judaizmus között vannak áthidalhatatlan ellentétek, ugyanakkor van közös örökség, (…), vannak közös pontok” – mondta korábban a könyv bemutatóján. Vizi E. Szilveszter szerint napjainkban leginkább arról esik szó, hogy mi a gazdaságos, mi a hasznos. Olyan társadalomban élünk, amikor a barátságok is az anyagi érdekek mentén szerveződnek, s nem az értékek azonos megítélése a fontos. “A könyv üzenetet hordoz a mának és a jövőnek, mégpedig azt, hogy a gazdasági érvényesülés mellett milyen fontos az emberek egymás közötti kapcsolata, milyen fontos szerepe van az erkölcsnek” – mondta az MTA elnöke.
Kell ennél aktuálisabb könyv karácsonyra?

Popper Péter: Vallásalapítók

Ha már a karácsonyi aktualitásoknál tartunk, választhatjuk Popper Péter új kötetét is a nagy vallásalapítókról. Popper már több könyvet írt a vallás témakörében. Az Írás az Ó- és Újszövetségről, a Van ott valaki? a valláspszichológia alapkérdéseiről, Az Istennel sakkozás kockázata és Az önmagába térő ösvény a távol-keleti vallásbölcseletekről szól. Ennek a sorozatnak a zárókötete a Vallásalapítók. Popper szerint „az évezredek során a vallások többsége eltávolodott az alapítók szellemi világától. Ez az egyik oka annak, hogy irányzatokra bomlottak, például ma már nincs egységes zsidóság, kereszténység, buddhizmus. Baj? Nem baj. Isten olyan hatalmas kozmikus intelligencia, hogy nem fér bele egyetlen szellemi irányzatba sem, sokféle út vezet feléje.” Popper e könyvében nem a vallásokról szól, hanem az alapítók szellemi arculatáról, jelleméről és sorsuk alakulásáról. Mint írja, nem szeretné, ha valódi személyiségüket lassan elfednék a legendák és az utólagos értelmezések.

Csányi Vilmos: Az emberi viselkedés

Csányi Vilmos új könyvében megpróbálta összegyűjteni, amit az emberi természet biológiai tényezőiről fontosnak tart. Ő így ír legújabb művéről: “Megkíséreltem legyűrni a szakmai zsargont, és egy esszéláncolattal lefedni mindazt, amit én az emberi természet biológiai tényezőiről fontosnak tartok. Mellőzöm a szakmai hivatkozásokat, a részletekbe menő magyarázatokat. Fontosnak tartottam viszont néhány, az emberi természeten túlmutató kérdést, mint például a tudományos megközelítések módozatait, az evolúciót, a genetikai meghatározottság problémáját is röviden érinteni, mert ezek feltétlenül szükségesek az emberi természet megértéséhez. Én így látom az embert, magunkat, magamat. Nézeteim szubjektívek, de egy hosszú tudományos felismerései, vívódásai és elmélkedései alapozták meg.”

A Wall Street Dzsungelében

Csányi Vilmos nem foglalkozik külön „állatfajként” a bankárokkal, brókerekkel, erre itt van – bár nem annyira szakszerű biológiai megközelítésben – két amerikánus fiatalember, John Rolfe és Peter Troob. „Felejtsenek el mindent, amit a Wall Streetről eddig olvastak, hallottak, felejtsék el, amit tanultak! Ez a könyv kivetkőzteti öltönyeikből a bankárokat, és bepillantást enged a befektetési bankok világának csupasz valóságába” – ígéri a két szerző, akik neves business schoolokban frissen végzett fiatalemberekként boldogan vetik magukat egy befektetési bank karjaiba. Közlegényként állnak be az agyonhajszolt pénzhajhászok öltönyös-nyakkendős seregébe, és elkeseredetten igyekeznek talpon maradni. Végül a még megmaradt ép eszükkel kiugranak – és megírják ezt a könyvet, amely a maga eredetiségében, cenzúrázás, finomítás és kurtítás nélkül festi le a Wall Street kaotikus karneváli forgatagát és a gépezetet mozgásban tartó bizarr alakokat.

A XX. század nagy beszédei

A történelmet pusztán a politikusok beszédei alapján is le lehet írni. Legalábbis úgy gondolja e könyv összeállítója, Brian MacArthur szerkesztő, hogy a történelem fordulópontjainál mindig találunk egy szónokot, aki beszédével megérintette hallgatóit, új elképzeléseket fogalmazott meg, és hazáját új utakra vezette. Churchill hadba szólította Angliát, Castro forradalomba hívta Kubát, Hruscsov elítélte Sztálint, Havel pedig megmutatta, hogyan lehet a szocializmustól megszabadulni. John F. Kennedy, Martin Luther King és Nelson Mandela álmai milliókra hatottak, Hitler és Sztálin milliókat küldött a halálba. A XX. század nagy beszédei egy egyedülálló válogatás, amely kronologikus sorrendben gyűjti össze az elmúlt évszázad sorsát meghatározó beszédeket. A huszadik század legfelemelőbb és legfelkavaróbb beszédei közül több most lát először napvilágot magyarul.

Hozott szalonnával – A huszadik század apróban

Gáti István, igaz csak magyar viszonylatban, de pont az ellenkező oldalról közelít a történelem megértéséhez, mint MacArthur: az 1900 és 2000 között különböző lapokban megjelent apróhirdetésekből emberközeli, mikrotörténelmet nyújt át az olvasónak Örkény István remekére utaló című könyvében. Ezek a kicsiny „hírek” ugyanis sokszor többet árulnak el a korról, mint maga az újság, mert a történelmet a mindennapi élet optikáján át láttatják. A hirdetések úgy egészítik ki egymást a könyv lapjain, hogy érzékelhetővé válik, nem egy-egy „unikumot” ragadott ki a szerző, hanem a „trendet” mutatja be. A hétköznapi életből kapunk ízelítőt, a szigorúan vett eseménytörténet így válik „élővé”, és alkalmasint „továbbnyomozásra” is serkent. A könyv sok váratlan adalékkal járul hozzá az olvasó történelmi, kultúrtörténeti ismereteihez.