Az ilyesfajta nagy közös film legfeljebb az utolsó előtti pillanatban létezik, amikor lepereg. Van persze egy műfaj, ami képes az utolsó előtti pillanatban is összefoglalni nagyon személyes sorsokat. Pálfi György Taxidermia című filmjének híre – Nyikolaj Antonov szavaival visszaélve – úgy terjed, mint a hullaszag, és ez nincs a rendező szándékai ellenére, akinek egyébként másfajta jó respektjét a Hukkle egészen mostanáig karbantartotta. Pálfi szándékai szerint a Taxidermia szabad asszociációs film, amelynek rendezettsége vagy kuszasága a néző fejében áll össze; a legideálisabban akkor, amikor e jelentősen túlértékelt végtag az erőlködéstől felrobban.
A Taxidermia szerkezetileg nem túl bonyolult emberi sorsfilm: három nemzőképes családalapító férfi története a járulékos korban. Az első a fény árnyékbirodalmában, a vakító orosz hómezőkön játszódik, és az Isten hozta, őrnagy úr! eltitkolt abszurd előtörténeteként magyarázatot ad arra, ami majd történni fog velünk. A második férfi a nem létező körülményekhez nem létező teljesítményt rendelő klasszikus szocializmusba született bele, ahol a kiválasztottakkal minden megtörténik annak érdekében, hogy jól szerepeljenek az evőolimpia-versenyeken, vagyis: halálra zabálják magukat. A családi film harmadik fejezete a jelen, ahol az állatok preparálásával foglalkozó fiú megpróbálja létrehozni azt a tökéletes műalkotást, amelyet a teremtőnek sem sikerült. A kompozíció olyan jól sikerül, hogy előttünk tárul fel véres-kocsonyás valója, majd – ha nem fordulunk el szemérmesen – a szemünk láttára pusztul el. A film tele van súlyos, hipernaturalista képekkel, emberi zsírszalonnát zabáló macskákkal, fellációval, a test alkotta szövetek és zsigerek visszafejtésével, meg az olyan felső hangon rezonáló szövegekkel, amelyek Parti Nagy A hullámzó maratonjában hallhatók.
Olyan filmet, mint a Taxidermia, részleteiben már láttunk Greenaway-től, Russ Meyertől, Cronenbergtől, de Pálfi náluk sokkal tovább megy: végletesen és kompromisszummentesen gondolkodik, kizárólag a saját határait jelöli meg. A Taxidermia nem tér és hátrál ki semmi elől, sziporkázó és szakmailag is a csúcsot elérő tanulmány a következő valóságshow-hoz, ami csak az élveboncolás lehet.
Taxidermia › Magyar film › Rendezte: Pálfi György › Főszereplők: Czene Csaba, Marc Bischoff, Stanczel Adél, Trócsányi Gergely › 90 perc
