A hétfőn Indonéziát és Ausztráliát megrázó földrengés után Jáva partvidékén kétméteres szökőár söpört végig, a cunaminak eddig közel négyszáz halálos áldozata van.
Júniusban gázfelhőt és lávát lövellt a felszínre több távol-keleti tűzhányó: a jávai Merapi, a Fülöp-szigeteki Bulusan, valamint a Kjusu-szigeti, több mint ezer méter magas Szakuradzsima vulkán.
A szent hegy
A Japán-szigeteknél három nagy kőzetle-mez bukik alá. Egy ilyen szubdukciós (alábukási) vonal húzódik Tokiótól dél-nyugatra is, amely a térségben jelentkező földrengések kipatta-nási helyéül szolgál. E mentén a szubduk-ciós vonal mentén legutóbb 1854-ben keletkezett nagy erejű földrengés.
Egy hasonló erejű rengés könnyen bein-díthatja a jövőben a Fuji működését is, mint ahogy 1707-ben is történt. Akkor ugyanis a kitörés előtt két hónappal nagy erejű földrengés rázta meg a területet.
A 3776 méter magas-ságba emelkedő Fuji-san szinte tökéletes kúp formája 35 kilo-méter átmérőjű. Szabályos rétegvul-kánról van szó, melynek legidősebb része közel fél millió éves. A hegy köz-ponti krátere hétszáz méter átmérőjű és kétszáz méter mély, oldalán számos parazita (mellék) kráterrel. A japánok a hegyet szentként tisztelik.
Az aktivizálódó vulkáni tevékenység kapcsán újra fellobbantak a Japán szent hegyének és jelképének számító Fuji kitöréséről szóló viták is. A tűzhányó kitörésének lehetőségével 2000-ben kezdtek foglalkozni a vulkanológusok, ugyanis ekkor kis erejű rengéseket figyeltek meg a mintegy háromszáz éve nyugalomban lévő Fuji környékén. A kormány ekkor kutatást rendelt el egy esetleges kitörésről és annak következményeiről.
A háromszáz éve nyugalomban lévő vulkán
„A Fuji utolsó kitörését 1707-ben jegyezték fel, de az elmúlt 2200 évben a vulkán mintegy 75-ször tört ki, ami rekordnak számít, hiszen átlagosan harmincévenkénti explóziót jelent”- nyilatkozta Shigeo Aramaki, a kutatást vezető vulkanológus, az amerikai National Geographic Online-nak. „Ehhez képest az elmúlt háromszáz éves nyugalmi időszak tagadhatatlanul hosszúnak mondható”.
A Fuji „csak” 112 kilométerre van Tokiótól, a harmincmilliós lélekszámú fővárostól; és több millió ember lakik a vulkánhoz még közelebb. Egy három évvel ezelőtti tanulmány szerint, amennyiben gázkitörésre, hamu és lávaszórásra kerülne sor, akár 21 milliárd dollár értékű kár eshetne, az emberéletről nem is beszélve. Nem csoda hát, hogy a Fuji a világ leginkább figyelemmel kísért, „ellenőrzés alatt” álló vulkánja.
Habár a néhány évvel ezelőtt megfigyelt rengések lecsillapodtak, szakértők szerint ma a Fuji aligha nevezhető biztonságosabbnak. A magma folyamatosan dolgozik a vulkán gyomrában, a benne lévő gőzök-gázok okozta feszültség pedig folyamatosan nő.
Az 1707. évi kitörés olyan nagy erejű volt, hogy valószínűleg megváltoztatta a vulkán szerkezetét, és ennek következtében szűnt meg a kitörések ciklikussága. A szerkezetváltozás azt is eredményezhette, hogy a jövőben másfajta, esetleg erőteljesebb kitörések zajlanak majd.
A Japán-szigeteknél három nagy kőzetlemez bukik alá. Egy ilyen szubdukciós (alábukási) vonal húzódik Tokiótól délnyugatra is, amely a térségben jelentkező földrengések kipattanási helyéül szolgál. E mentén a szubdukciós vonal mentén legutóbb 1854-ben keletkezett nagy erejű földrengés. Egy hasonló erejű rengés könnyen beindíthatja a jövőben a Fuji működését is, mint ahogy 1707-ben is történt. Akkor ugyanis a kitörés előtt két hónappal nagy erejű földrengés rázta meg a területet.
