A nemrégiben bejelentett adóreform kapcsán sokat emlegetett luxusadó sok kételyt és kritikát vetett fel. Általános vélekedés szerint inkább lélektani dologról van szó, ugyanis az ebből származó bevétel csak 2-5 milliárd forint lehetne, ha be tudják hajtani az önkormányzatok.
Luxusadó az igazságosabb közteherviselésért
A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya szerint a luxusadót az igazságosabb közteherviselés érdekében vezetnék be. Mások szerint viszont, mivel az önkormányzatok gazdálkodnának ezzel a pénzzel, ez az érv megkérdőjelezhető, hiszen a csekélynek mondható bevétel – ha valóban befolyik – szintén a gazdagabb régiók önkormányzataihoz vándorol. Ugyanakkor a Magyar Hírlap szerint sok érintett a tervezett szja-csökkentésből játszva kifizetheti az adó egészét vagy legalább jó részét.
A pénzügyi tárca sajtóosztályától a FigyelőNet megtudta, hogy a luxusadó-köteles ingatlanok értékét a területenként alkalmazandó négyzetméterárak, valamint az ingatlan állapota és komfortfokozata alapján határoznák meg. Az ingatlan nagyságára vonatkozó adatok az önkormányzatok birtokában vannak, az utóbbi két tényezőre vonatkozó információk azonban az adóköteles ingatlanok tulajdonosaitól származnának.
Szkeptikus szakértők
Ingatlanszakértők többsége eléggé szkeptikus a luxusadó behajtásával kapcsolatban: nagy részük úgy gondolja, hogy a megfelelő háttér még hiányzik Magyarországon. A kormány láthatóan nem tervez újabb értékbecsléseket, több ingatlanszakértő szerint viszont jelenleg nincs meg a megfelelő adatbázis, amely alkalmas lenne egy ingatlan értékének megállapításához.
Valkó Dávid, az Otthon Centrum Rt. elemzője elmondta, hogy az illetékhivataloknál meglehetnek ugyan az adó kivetéséhez szükséges információk, de szerinte a hivatal adatai nem megbízhatóak: az adásvételi szerződésben szereplő ár korántsem biztos, hogy megegyezik a valós vételi értékkel. Valkó továbbá az értékváltozás lehetőségére is felhívta a figyelmet: előfordult, hogy egy 2-3 éve 100 millió forint feletti értéken gazdát cserélt ingatlan ára mostanra 100 millió forint alá esett a piaci sajátosságok miatt, de ennek a fordítottja is igaz.
Mégis kivitelezhető a behajtás?
Tilk László Géza, a Huninfor Kft. ügyvezetője a többség véleményével ellentétben elmondta, hogy a luxusadó behajtása kivitelezhető, ugyanis Budapestre vonatkozóan biztosan van használható adatbázis, vidéken pedig sokkal kevesebb a 100 millió forint feletti értékű ingatlan, így azok lajstromba vétele nem okozhat gondot. Tilk elmondta, hogy piaci átlagárakból számítva és az eddigi piaci tapasztalatok alapján ki lehet alakítani egy olyan rendszert, amellyel kivethető a luxusadó.
Katona Tamás államtitkár bejelentésekor elhangzott, hogy az adóreform 13. lépéseként megjelölt luxusadó 4 millió magyarországi lakó- és üdülőingatlanból mintegy 30 ezret érintene, amelyet az önkormányzatok szednének be a tulajdonosoktól az építményadó beszedési technikájához hasonlóan. Az adót a 100 millió forint forgalmi érték feletti ingatlanok után kellene fizetni: a 100 millió forint feletti rész 0,5 százalékának megfelelő éves összeget. Az önkormányzatok különösen indokolt esetben méltányosságból az adó 20 százalékáig biztosíthatnak kedvezményt.
