Élet-Stílus

Fűben-fában – megújuló energiák

A biomassza lehet a magyarországi megújuló energia legfőbb forrása. Felhasználására uniós vállalások is sürgetnek.

Pécs néhány hónapja megújuló energiaforrásból fedezheti az áramellátását, miután a PannonPower Holding Rt. egy, a város éves áramigényét biztosítani tudó, 50 megawattos (eddig széntüzelésű) blokkját fatüzelésűre alakította át. A mecsekaljai város lakosai valószínűleg nem sokat érzékeltek a változásból, hiszen sem az áramellátás minősége, sem az energia ára nem változott. Országos szinten azonban nagy jelentősége van az átállásnak. Braun Attila, a PannonPower fejlesztési igazgatója szerint az üzemeltetés ugyanis azt jelzi, hogy végre megteremtődött a megfelelő szabályozási környezet és a kellő politikai akarat a megújuló erőforrások érdemi fejlesztésére.


Fűben-fában – megújuló energiák 1

Braun Attila, Pannon Power. Pécs áramellátása immár fára épül.


Ezen források között a biomassza – amelybe a fa is tartozik – vezető szerephez juthat. Helyi igények kielégítésére már eddig is működött néhány 1-2 hőmegawattos biomassza-erőmű, például Szombathelyen, Szigetváron, Körmenden, Mátészalkán és Tatán. Tavaly decemberben azonban a PannonPower, az AES Borsodi Energetikai Termelő és Szolgáltató Kft. és a Bakonyi Erőmű Rt. létrehozta a Biomassza Erőművek Egyesülését, azzal a nem titkolt céllal, hogy már ne csak a távhőszolgáltatásban, hanem az áramtermelésben is alkalmazzák az alternatív fűtőanyagot. Mivel pedig a megújuló energiaforrások közös jellemzője, hogy kevéssé szállíthatóak, az egyesülés kisebb erőművek bevonását is tervezi a szövetkezésbe.

Hoszzú távon olcsóbb


Braun Attila szerint a „zöld energia” egyelőre még drágább, mint a hagyományos, hiszen annak termelői árát az újfajta technológia kiépítésének költségei is terhelik. Marosvölgyi Béla, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Energetikai Tanszékének vezetője szerint ezzel szemben nincs nagyságrendi különbség a két erőműtípus kiépítésének költségei között, amennyiben zöldmezős a beruházás. Hogy mégsem épülnek lépten-nyomon fatüzelésű erőművek, annak alapvetően anyagi okai vannak: az átállított pécsi egység zöldmezős létrehozása Braun Attila szerint 13-14 milliárd forintot igényelt volna, és így, a már létező kapacitást átalakítva is 9 milliárdba került. Idővel azonban egyre inkább rá lesznek kényszerítve az erőművek a környezetbarát technológia átvételére, bármennyibe kerüljön is az: január elsejétől ugyanis azoknak az erőműveknek, amelyek károsanyag-kibocsátásukban átlépik az uniós határértékeket, kapacitásaik csökkentésével kell azt mérsékelniük.

Hosszabb távon azonban, különösképp, ha a fosszilis tüzelőanyagok okozta környezeti károkat is számításba vesszük, társadalmilag mindenképp olcsóbb a megújulók, például a fa használata. Erre egyébiránt uniós kötelezettségvállalásaink is ösztönöznek: Magyarországnak 2010-re a jelenlegi 0,9 százalékról 3,6 százalékra kell növelnie a megújuló energiaforrások felhasználásával előállított villamos energia arányát. Az ország adottságait figyelembe véve erre a biomassza felhasználásával – azaz praktikusan fa, vagy más növényi eredetű tüzelőanyagok révén – nyílik a legnagyobb esély.

Mérsékelni az importfüggőséget

Jelenleg az összes hazai energiafelhasználás közel 70 százalékát importból fedezzük. Ez az arány várhatóan csak nőni fog, ha nem sikerül új megoldásokat találni. De az Európai Unió helyzete sem sokkal jobb: a jelenlegi tendenciákat kivetítve, 2030-ra 85 százalékosra nőhet a közösség importfüggősége. Ezért az uniós szabályozás is egyre nagyobb súlyt fektet a megújuló energiaforrásokra. Egy 2001-es direktíva szerint az évtized végére 14 százalékról átlagosan 22 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások felhasználásával megtermelt elektromos energia arányát. A direktíva szerint minden országnak az adottságai és képességei szerint kell hozzájárulnia az átlag kialakításához: Ausztriában például 79 százalék a cél, Magyarországnak ezzel szemben mindössze 3,6 százalékot kell teljesítenie.

A pécsi erőmű egyelőre erdészeti tűzifával működik, de az igazgató elmondása szerint tervezik, hogy egyéb biomaszsza-alapanyagokat, például mezőgazdasági hulladékot, illetve speciálisan az energiatermelés céljaira nemesített fajokat: energiafüveket és -fákat is használnak majd. Energiafákat nevelő, úgynevezett fás szárú energiaültetvények Magyarországon már több helyen, például Tata környékén is megtalálhatók.

Az energiaültetvények telepítése az erőműveknek is érdekük, így ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy a saját igényeiknek maximálisan megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyaghoz jussanak. Az egyik legfőbb szempont az, hogy mennyi idő alatt lesz az elültetett erdőből elégethető fa. Ezen speciális, nemesített fafajták esetében ez a vágásforduló a hagyományos erdők 40-60 éves ciklusáról 3 évre rövidül le: ennyi idő alatt nő meg gazdaságosan felhasználható nagyságúra a fa. A vágás után az „energiafa” tőről sarjad, és újabb három év múlva ismét kitermelhető. A folyamat nyolcszor-tízszer ismételhető meg, így az energiaerdő élettartama megegyezik a fatüzelésű fűtőműével, ami további előny. Az, hogy az energiaültetvények tőről sarjadnak, különösen gazdaságos: így ugyanis csak egyszer kell az ültetés viszonylag magas, hektáronként félmilliós költségét beruházni.

Makrogazdasági szempontból is előnyös volna energiaültetvények tömeges telepítése, a szóba jöhető területek ugyanis nem mezőgazdasági, hanem ipari területnek minősülnek – így az a hozzávetőlegesen egymillió hektár, ami az unió agrárpolitikája következtében valószínűleg parlagon állna, bevonható a termelésbe.


Fűben-fában – megújuló energiák 2


Hulladékhasznosítás


Az energiaipar számára hasznosítható biomassza azonban nem merül ki ennyiben: e fogalom a növényi és állati eredetű energiahordozókat, valamint a különféle hulladékokat takarja, ideértve a szelektíven gyűjtött kommunális hulladékot is. Nagy József, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezető főtanácsosa szerint mindent összeszámolva évente 105-110 millió tonna biomassza keletkezik az országban. Ezek összes energiaértéke 1185 petajoule, ami még meg is haladja az országban évente felhasznált 1100 petajoule-nyi mennyiséget. Természetesen nem fordítható a teljes képződmény energiatermelésre, de mint azt Marosvölgyi Béla, elmondta, a biomassza akár évi 300 petajoule-nyi energiát biztosíthatna, ha az ennek felhasználásához szükséges beruházások megtörténnének.
Az eddigiek alapján talán érthető, hogy a Megújuló Energia Stratégia, amelyen jelenleg egy tárcaközi munkacsoport dolgozik, a biomasszára épít a legnagyobb súllyal. Szerdahelyi György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettesének elmondása szerint természetesen egyéb alternatív energiaforrásokat is számításba vesznek. A nap-, szél- és geotermikus energiának a jelenleginél nagyobb mértékű felhasználása nélkül ugyanis nem teljesíthető a 3,6 százalékos EU-kötelezettség. Marosvölgyi Béla ellenben úgy véli, Magyarországon több okból is nehézkes a biomasszán kívüli megújuló energiaforrások felhasználása (lásd külön). Így szerinte az ország adottságait figyelembe véve a „zöld” energia 80-85 százalékát kellene és lehetne fa felhasználásával előállítani. Úgy véli, tévhit, hogy Magyarországon kevés a fa, sőt: bizonyos szempontból még sok is, és óriási tartalékokkal rendelkezünk. Évente mintegy 11 millió köbméterrel gyarapodik a faállomány a magyarországi erdőkben, amiből 7 millió köbmétert termelnek ki. Ennek mintegy fele tűzifa, a többinek a faipar negyedét-harmadát dolgozza csak fel, a fennmaradó mintegy évi 3 millió köbméternek pedig közel kétharmadát exportáljuk, mert Nyugat-Európában lényegesen magasabb árat adnak érte.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik