A KDNP képviselői olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amely alapján gyakorlatilag végtelen pénzt költhetnek majd választási kampányukra a pártok. A Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója a Népszavának azt mondta: a kormánypártok a változó közhangulat miatt hoznak egy törvényt, amivel felmentik magukat a hazugság alól.
Ligeti Miklós szerint az Állami Számvevőszék – több ellenzéki párttal ellentétben – sosem talált problémát a Fidesz-KDNP költéseinél.
Mindenki tudta, hogy ez ócska hazugság, csak mostanra kinyílt az emberek szeme.
Szerinte hab lenne a tortán, ha a „luxizás” mellett még azt is magyarázni kellene, hogy „inflációkövető plakátárak” miatt szórnak el hatalmuk megtartására az eddigieknél is tízszer többet.
Ha nincsen limit, nincs mit megszegni, jogilag így felszabadultak ebből a hazugságspirálból.
Ligeti Miklós emlékeztetett rá, hogy a KDNP-s képviselők mostani indoklásában szerepel a külföldi befolyás visszaszorítása a kampányból, de az ilyen típusú finanszírozás nagyon régóta törvénytelen, a kormány saját, 2013-as törvényét „heréli ki végleg.”
Már 2010-ben is sokkal többet költött a két nagy párt az akkor megengedettnél, és a Fidesz tényleg változtatott a szabályokon. Ugyanakkor azóta is úgy trükköznek, hogy még a saját törvényüknek se kelljen megfelelniük.
Ligeti Miklós szerint a választás előtt a kormány annyiszor írhatja még át a szabályokat, ahányszor csak jónak látja, és bármi elképzelhető, akár a parlamenti küszöb leszállítása is, hogy a kispártok bejuttatásával megossza az ellenzéket.
A TI jogi igazgatója azt már a Telexnek mondta, hogy Magyar Péter megjelenése után markánsabban jelenhetne meg a politikai közbeszédben, ha a kormánypártok szabálysértően túlköltekeznek. Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója szintén úgy vélte: a javaslat még átláthatatlanabbá teszi a kampány- és pártfinanszírozást, lazít az amúgyis gyenge szabályokon, még kevésbé lesz biztosítható az esélyegyenlőség.
Arra készülhet a Fidesz, hogy a magánadományozóikat aktivizálják. Igazán jelentős pénzek az oligarcháktól várhatók
– fogalmazott a K-Monitor igazgatója. A kampány jelentős része ma már a közösségi médiában zajlik, a 2020-as tiszaújvárosi időközi választás után az ÁSZ még azt mondta: a Facebook „nem számít politikai hirdetésnek”. Léderer szerint nevetségessé tenné magát az ÁSZ, ha a 2026-os kampányban is figyelmen kívül hagyná a közösségi médiás költéseket-
A javaslat elfogadása után már nem lesz ezzel gond, a pártok bármennyit költhetnek Facebook-hirdetésekre is. Szerinte a kormánypárti képviselők is tudják, a törvényjavaslat nagyon kínos, azzal a kampánypénzekkel való visszaélés legalizálásának ágyaznak meg. Az Igazságügyi Bizottság kormánypárti többsége az elnöke, Vejkey Imre által is jegyzett képviselői önálló indítványt mindenesetre tárgysorozatba vette.
A K-Monitor korábban felidézte, hogy a civil szervezetek sokszor jelezték, a költési plafont a pártok jelentős része nem tartja be, ám a megoldás nem a korlátozás eltörlése lenne, hanem az, hogy reális plafont szabnak, amit keményen be is tartatnak. Ehhez kellene a kampányszámla intézménye a pártoknak is, ezzel egyszerűen bizonyítható lenne, ha a nem a számláról finanszírozott kampányelemek illegálisak. Azt írták: ha a javaslat átmegy, akkor a közpénzből meggazdagodott kormánypárti oligarchák magánszemélyként végtelen pénzzel segíthetik majd a kormánypártok kampányát, propagandával való szőnyegbombázását.
