Varga Mihály pénzügyminiszter volt helyettes államtitkárát, Karsai Tamást, valamint Barta-Eke Gyula volt állami cégvezetőt is meghallgatta a bíróság a minisztériumokon átívelő korrupciós bűnügy szerdai tárgyalásán. A Budapest Környéki Törvényszéken zajló, 54 vádlottat felvonultató büntetőügyben tucatnyi korábbi minisztériumi beosztottra – köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre is – letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.
Ez az a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrány, ami 2022 áprilisában robbant ki, ekkor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le főként minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a tisztviselők kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre. Közülük két pénzügyminisztériumi osztályvezető is beismerte már a bűnösségét a bíróság előtt, többéves börtönbüntetést és jelentős vagyonelkobzást vállalva ezzel.
A 24.hu által már korábban ismertetett vádirat szerint az elsőrendű vádlott, egy pénzügyminisztériumi referens jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, melynek segítségével széles körben tartott kapcsolatot pályázatírókkal, projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. A rendszer lényege az volt, hogy több munkatársát – köztük a csütörtökre idézett kormánytisztviselőket – bevonva, milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások kedvező elbírálását.
Az ügyészség szerint összesen 108, uniós forrásból finanszírozott (főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt) pályázat, valamint további nyolc, hazai forrású (az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott) pályázat érintett az ügyben.
A vádiratban foglaltak szerint a fővádlottak minisztériumi tolvajnyelvet találtak ki, hogy lehallgatásuk esetén a nyomozók ne tudják azonosítani őket, mégis kiderült, hogy kit neveztek „Faszfejnek” és kit „Pumuklinak”.
„B úr” volt a ragadványneve a vádak szerint Barta-Eke Gyula tizenkettedrendű vádlottnak, Karsai Tamást pedig csak „Kékszakállként”, illetve „Lisztes Krisztiánként” emlegették. Két társuk mellett őket hallgatta meg Oláh Gaszton bíró szerdán.
A tárgyalást egy apró közjáték előzte meg, Barta-Eke ugyanis azt szerette volna elérni, hogy ne készüljön róla fotó a bírósági folyosón.
Barta-Eke Gyula tizenkettedrendű vádlott ugyanakkor korábban fontos állami posztokat töltött be, e minőségében került a vádlottak közé is. Barta-Eke a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) volt kancellárjaként 2015-ben vált ismertté, amikor egy egyetemi tévéműsor felvételén a stúdióban lévő nők teherbe ejtésén viccelődött, amiért az egyetem teljes vezetése elhatárolódott tőle.
A volt kancellár ezután 2019 és 2022 közt a korábban Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-t vezette. E tisztségében ő volt az, aki egyes uniós pályázatokhoz az előminősítési tanúsítványt kiállította.
Az ügyészek szerint a pénzeket egy ismerőse, a bűnügy tizenharmadrendű vádlottjának, B. Ildikónak a közreműködésével kapta meg, akit szintén idéztek szerdára. Ő szintén mindent tagadott a mai tárgyaláson.
A vádiratban foglaltak alapján Barta-Eke azt is vállalta, hogy a Pénzügyminisztériumban meglévő kapcsolatán keresztül elintézi, hogy az általa kiadott IFKA előminősítési tanúsítvány megszerzését követően a benyújtott támogatási kérelmeket a Pénzügyminisztérium pozitívan bírálja el, és azok támogatást kapjanak. Utóbbi közbenjárásért a vádiratban foglaltak szerint a támogatási összeg 4 százalékának megfelelő összegű készpénz kifizetését kérte, amit több alkalommal meg is kapott.
A vádak alapján Barta-Eke többször kapott tízmillió forintot meghaladó csúszópénzt, ezért az ügyészség 124,5 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást vele szemben, valamint öt évre börtönbe is küldené őt. Egyebekben az ügyészek hat évre eltiltanák a volt állami tisztviselőt a gazdálkodó szervezetek vezetésétől és öt évre a közügyektől is. Továbbá kiszabnának rá majdnem hétmillió forint pénzbüntetést.
Közölte, szerinte tárgy- és ténybeli tévedések vannak a vádiratban, amit igazolni szeretne.
Karsai Tamás volt helyettes államtitkár tizenegyedrendű vádlottként állt a bíróság elé. Ő 2014 és 2018 között a Pénzügyminisztérium jogelődje, a korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára volt.
Karsai a vádak szerint egy problémás EU-s pályázat kapcsán azt ajánlotta fel, hogy – kenőpénzért cserébe – a korábbi munkaköréből eredő, hivatalos személyekkel fennálló jó kapcsolatai révén elintézi, hogy egy nyertes cég szerződését módosítsák. Továbbá, hogy a társasággal szemben hozott, támogatás visszafizetésre kötelező döntés visszavonását is elintézi. Ez végül Karsai segítsége nélkül is megtörtént, de a vádirat szerint ötmillió forintot azért felvett „szolgálataiért”. Továbbá a korrupciós hálózat egyik tagjával arról is megállapodott, hogy havonta 500 ezer forintért rendelkezésre áll, és korábbi kapcsolatait be tudja vetni hasonló ügyekben. E körben összesen 4,5 millió forintot, összesen 9,5 millió forint kenőpénzt vett át az ügyészség szerint.
A volt helyettes államtitkárra – beismerés esetén – négy év letöltendő börtönbüntetést kért az ügyészség, valamint négy év közügyektől eltiltást, 2,8 millió forintos pénzbüntetést és 9,5 millió forint erejéig vagyonelkobzást.
Utolsóként P. János tizennegyedrendű vádlottat nyilatkoztatta a bíróság, akit a vádirat alapján négy év börtönre ítélnének. Ő szintén nem ismerte be a bűnösségét, közölte, a vádak, amelyek ellene szólnak elsősorban a vádalkut kötött vádlott állításain alapulnak, amelyeket szerinte cáfolni tud.
