Varga Mihály pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottjára – köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is – letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség abban a minisztériumokon átívelő korrupciós ügyben, amelyben februárban emeltek vádat.
A Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrányban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ötvennégy ember ellen emelt vádat. Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főként vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre.
A 24.hu által megismert vádirat szerint az elsőrendű vádlott, egy pénzügyminisztériumi referens, jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, melyben széles körben tartott kapcsolatot pályázatírókkal, projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. A rendszer lényege az volt, hogy több munkatársát – köztük vezető kormánytisztviselőket – bevonva, milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások kedvező elbírálását.
A vádak alapján az elsőrendű vádlottnak még arra is volt gondja, hogy a pályázatok helyszíni ellenőrzését is kontroll alatt tartsa, ezért a Pénzügyminisztérium helyszíni ellenőrzési osztályvezetőjét – a későbbi harmadrendű vádlottat – is bevonta a korrupciós hálózatba. Utóbbi gondoskodott róla, hogy a kenőpénzzel biztosított támogatások helyszíni ellenőrzésére magát vagy egy munkatársát – aki az ötödrendű vádlott lett – osszák be. Abban állapodtak meg, hogy az ellenőrzések a kedvezményezettek számára kedvezően folynak le, vagyis nem tárnak fel hibát, és rövid időn belül lezárják a vizsgálatokat.
Az ügyészség szerint összesen 108 európai uniós forrásból finanszírozott (főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt) pályázat, valamint további 8 hazai forrású (az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott) pályázat érintett. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot. Külön pikantériája az ügynek, hogy
„Gestapo” és „a Faszfej” – ilyen a minisztériumi tolvajnyelv
A vádirat azt is részletezi, hogy az elsőrendű vádlott azért, hogy az általa kialakított korrupciós hálózat a hatóságok elől rejtve maradjon – a saját használatú mobiltelefonja mellett –, beszerzett egy másik, hagyományos, operációs rendszerrel nem rendelkező telefont és egy, nem az ő nevére szóló előfizetéshez tartozó telefonszámot, amit évente lecserélt. Ezenkívül további egy-egy hagyományos mobiltelefont és egy-egy, nem az ő előfizetésében lévő telefonszámot szerzett be a másod-, a harmad-, és a tizenkilencedrendű vádlottak számára, hogy a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos kommunikációjukat ezeken keresztül folytassák.
Az elsőrendű vádlott által erre a célra használt telefonszámot kizárólag a vele a korrupciós bűncselekmények elkövetésében együttműködő hivatalos személy vádlottak és a pályázó cégek érdekében tevékenykedő vádlottak ismerték.
De ez még nem minden, az ügyészség szerint a korrupciós bűncselekmények elfedése érdekében az elsőrendű vádlott kitalálta azt is, hogy ő és társai az érintett cégeket és személyeket kódneveken, egy-egy jellemző tulajdonságukból képzett ragadványneveken említették egymás közt azért, hogy ha a hatóság lehallgatná a telefonbeszélgetést, annak témája ne legyen felismerhető.
Így például az ügy másodrendű vádlottját úgy nevezték, „az Öreg”. A harmadrendű vádlottat „a Kedves” néven, míg a helyszíni ellenőrzést „gestapo” fedőnéven emlegették.
A Miniszterelnökség részéről érintett főosztályvezetőt „Pulyka husinak” nevezték el, más vádlottakat „Pumukli”, „Bagoly” vagy „Okos madár” néven emlegették, de volt köztük olyan is, akit „Kudlik Julinak” vagy „Görögsalinak” hívtak.
Fedőneve: „Kékszakáll” – négy évet kaphat a volt helyettes államtitkár
A vádiratból kiderül az is, hogy az egymás közt csak „Kékszakállként”, illetve „Lisztes Krisztiánként” is emlegetett tizenegyedrendű vádlott Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi helyettes államtitkára, Karsai Tamás. Ő 2014 és 2018 között a Pénzügyminisztérium jogelődje, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára volt.
Karsai a vádak szerint egy problémás EU-s pályázat kapcsán azt ajánlotta fel, hogy – kenőpénzért cserébe – a korábbi munkaköréből eredő, hivatalos személyekkel fennálló jó kapcsolatai révén elintézi, hogy egy nyertes cég szerződését módosítsák. Továbbá, hogy a társasággal szemben hozott, támogatás visszafizetésre kötelező döntés visszavonását is elintézi. Ez végül Karsai segítsége nélkül is megtörtént, de a vádirat szerint ötmillió forintot azért felvett „szolgálataiért”. Továbbá a korrupciós hálózat egyik tagjával arról is megállapodott, hogy havonta 500 ezer forintért rendelkezésre áll, és korábbi kapcsolatait be tudja vetni hasonló ügyekben. E körben összesen 4,5 millió forintot, összesen 9,5 millió forint kenőpénzt vett át az ügyészség szerint.
A volt helyettes államtitkárra – beismerés esetén – négy év letöltendő börtönbüntetést kért az ügyészség, valamint négy év közügyektől eltiltást, 2,8 millió forintos pénzbüntetést, és 9,5 millió forint erejéig vagyonelkobzást.
Öt évre börtönbe küldenék az ügyészek Palkovics László bizalmasát
„B úr” volt a ragadványneve a vádak szerint Barta-Eke Gyula tizenkettedrendű vádlottnak, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) volt kancellárjaként 2015-ben vált ismertté, amikor egy egyetemi tévéműsor felvételén a stúdióban lévő nők teherbeejtésén viccelődött, amiért az egyetem teljes vezetése elhatárolódott tőle.
Barta-Eke 2019 és 2022 közt a korábban Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-t vezette. E minőségében ő volt az, aki egyes EU-s pályázatokhoz az előminősítési tanúsítványt kiállította.
Az ügyészek szerint a pénzeket egy ismerőse, a bűnügy tizenharmadrendű vádlottjának közreműködésével kapta meg.
Ezenkívül a vádak alapján azt is vállalta az állami cégvezér, hogy a Pénzügyminisztériumban meglévő kapcsolatán keresztül elintézi, hogy az általa kiadott IFKA előminősítési tanúsítvány megszerzését követően a benyújtott támogatási kérelmeket a Pénzügyminisztérium pozitívan bírálja el, és azok támogatást kapjanak. Utóbbi közbenjárásért a vádiratban foglaltak szerint a támogatási összeg 4 százalékának megfelelő összegű készpénz kifizetését kérte, amit több alkalommal meg is kapott.
Egyebekben az ügyészek hat évre eltiltanák a volt állami tisztviselőt a gazdálkodó szervezetek vezetésétől és öt évre a közügyektől is. Továbbá kiszabnának rá majdnem hétmillió forint pénzbüntetést.
A cégadatok szerint Barta-Eke Gyula jelenleg a Palkovics László irányítása alatt álló Autóipari Próbapálya Zala Kft. cégvezetője. Ezt a társaságot több más céggel együtt kiszervezték az államtól a győri egyetemet is működtető Széchenyi István Egyetemért Alapítványba. A vádakkal kapcsolatban kerestük a céget, valamint Barta-Eke Gyulát és Palkovics Lászlót is, de nem kaptunk választ kérdéseinkre. Mindazonáltal a társaság honlapjára nemrég felkerült vezető tisztviselőket tartalmazó dokumentumból törölték Barta-Eke nevét (az év elején még havi bruttó 2,3 millió forintos fizetéssel szerepelt ott), ugyanakkor a cégbíróságra leadott dokumentumok alapján egyelőre továbbra is ő a cégvezető.
Hadházy Ákos szövetségese is vádlottak közt
A büntetőügy ötvenkettedrendű vádlottja Vancsura István kecskeméti politikus, aki leginkább Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel együttműködő ügyvédként ismert. A férfit pénzmosással vádolja az ügyészség. A terhére rótt vádak szerint a bűnügy elsőrendű vádlottja – a korrupciós hálózatot létrehozó pénzügyminisztériumi referens – pénzének tisztára mosásában segédkezett, akivel már az 1990-es évek óta barátok voltak. A vádirat szerint az elsőrendű vádlott a hozzátartozói részére két panellakást vásárolt a korrupcióval szerzett készpénzből, és ezek esetében Vancsurát bízta meg az adásvételi okiratok megszerkesztésével.
Az ügyészek szerint Vancsurának a lakásvásárlások esetében az a bűne, hogy nem ellenőrizte ügyvédként a vételár eredetét. A vádak szerint Vancsura az elsőrendű vádlottal fennálló barátsága okán a fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, családtagjait nem nyilatkoztatta a készpénz forrásának igazolására.
Továbbá azzal vádolják, hogy ellenjegyzett egy olyan dokumentumot, amelynek segítségével az elsőrendű vádlott 180 millió forint korrupciós pénzt próbált elfedni. A vádirat alapján az elsőrendű vádlott tartott tőle, hogy a korrupcióból származó pénzét a hatóságok lefoglalják, ezért egy olyan dokumentumot készített, amely azt tartalmazta, hogy az egyébként széfben tárolt pénz a vidéken élő, korábban fogorvosként dolgozó – szintén megvádolt – édesanyjától származik, aki paraszolvenciaként kapta az összesen 180 millió forintot.
A vádakkal kapcsolatban megkerestük Vancsura Istvánt, aki elmondta, nem jegyezte ellen a dokumentumot, amivel az elsőrendű vádlott a 180 millió forint származását próbálta igazolni. Azt állítja, ez a vád egyszerűen nem igaz. Elmondta azt is, nem tudott arról, hogy régi ismerősének, az elsőrendű vádlottnak illegális jövedelme lenne. Az ügyfél-átvilágításra vonatkozó kötelezettség elmulasztásáról szólva pedig elmondta, csak magas kockázat esetén lett volna kötelessége jelenteni a pénzmosás gyanúját, ám nem tartotta kockázatosnak két panellakás megvásárlását családon belül.
Hozzátette, szerinte az ügyészség pontosan tudja, hogy Orbán Viktor ügyeivel és fideszes prominens személyekkel szembeni feljelentések készítésében ügyvédként aktívan közreműködik, amit most nem végezhet, mert nem gyakorolhatja hivatását a vádak okán. Szerinte koncepciós eljárásról van szó.
