„Meddig gyalázhatja nyilvánosan a neki nem tetsző politikai beállítottságú magyar állampolgárokat az a Lánczi Tamás, aki az adófizetők pénzéből fenntartott Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett állami förmedvényt vezeti?” Erről kérdezte Vadai Ágnes (DK) a legfőbb ügyészt. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője a Hír Tv Bayer show című műsorában Bayer Zsolt kérdésére válaszolva megtisztelőnek nevezte, hogy bekerült a TOP 5-be, akiket a liberálisok (libsik) utálnak.
Hát ez megtisztelő. Én azt gondolom, hogy ha a szuverenitás ellenségei nem tekintenek a barátjuknak, az egy jó hír.
A Telex szemlézte a hivatalvezető és a műsorvezető beszélgetését. Egyetértettek abban, hogy nemzeti szuverenitásunkra az EU jelenti az egyik legnagyobb veszélyt, Lánczi pedig megígérte, hogy a Transparency International Magyarország és az Átlátszó után folyamatosan tárják fel az újabb és újabb szervezeteket, amelyek szerintük Magyarország ellehetetlenítésén dolgoznak. Vadai Ágnes szerint a magukat liberálisnak tartó emberekben Lánczi Tamás szavai félelmet, fenyegetettséget, riadalmat kelthettek, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének feladatait meghatározó törvényben nem szerepel, hogy magyar állampolgárok csoportjáról úgy beszéljen, ahogyan ezt a Bayer Zsoltnak adott interjúban tette, miközben hivatala magánszemélytől is kérhet információkat, amelyekre kötelező a megadott határidőn belül válaszolni.
A Demokratikus Koalíció képviselője felhívta Polt Péter figyelmét arra, milyen nemzetközi szerződések alapján kellene az ügyészségnek eljárnia, illetve idézte a Btk. paragrafusait, amelyek alapján szerinte Lánczi Tamás több bűncselekményt is elkövetett a liberálisokról nagy nyilvánosság előtt mondott szavaival. Vadai Ágnes jelezte: kihívóan közösségellenesnek tekintendő minden olyan tevékenység, amely szembemegy a megszokott, általánosan elfogadott és egységesen értelmezett történelemszemlélettel, az erkölcsi és társadalmi szokásjoggal. A joggyakorlat egységesítésére a Kúria által rögzített értelmezés a közösség tagja elleni erőszak védett jogi tárgya a diszkrimináció nélküli együttéléshez fűződő társadalmi érdek. A közösség tagja elleni erőszak bűntettének sértettjei adott esetben a többségi társadalomhoz tartozók is lehetnek, ha csoporthoz való vélt tartozásuk miatt szenvednek sérelmet.
Vadai Ágnes ezek alapján azt kérdezte, hogy az ügyészség önállóan, hivatalból, külön vizsgálja-e az említett kijelentésekkel és történésekkel kapcsolatban az azok miatt esetlegesen megállapítható jogellenes cselekményeket és az esetleges törvénysértésekkel kapcsolatosan a konkrét, személyhez kapcsolt büntetőjogi és a közjogi felelősséget? Polt Péter az ügyészség vezetőjeként meghatározott hivatali kötelessége alapján az ügyben kíván-e büntetőeljárást indítani? Ha nem indult vizsgálat és eljárás, ezt a döntést milyen szakmai okokra, jogalapra és körülményekre alapozták? Mit tesz legfőbb ügyészként
az ehhez hasonló jogellenes, kirekesztő, erőszakos és félelemkeltő gyűlöletbeszéddel elkövetett (bűn)cselekmények megelőzése
és megakadályozása érdekében?
Polt Péter azt tette, amit szokott, tartalma alapján feljelentésként értékelte a kérdést, amit elbírálásra a Nemzeti Nyomozó Irodának továbbított.
