Belföld

„Egy kastély nem hozza, hanem viszi a pénzt” – negligálta a kormány a főúri családok kéréseit

Mohos Márton / 24.hu
Gróf Zichy Pál a soponyai Zichy-kastélynál
Mohos Márton / 24.hu
Gróf Zichy Pál a soponyai Zichy-kastélynál
Illúzió azt gondolni, hogy egy kastély bármilyen módon el tudná tartani a tulajdonosát – mondta a 24.hu-nak Zichy Pál, a soponyai főúri kastély örököse. A történelmi családok még a kastélytörvény benyújtása előtt Lázár Jánoshoz fordultak a kéréseikkel és a javaslataikkal, de ezeket a miniszter nem vette figyelembe.

Hiába fordultak már tavaly Lázár János építési és közlekedési miniszterhez a történelmi családok képviselői a kastélytörvény miatt, megnyugtató választ a mai napig nem kaptak az aggodalmaikra. Miután kiderült, hogy a szocializmus idején az állam által kisajátított hazai kastélyállomány egy részét a törvény által meghatározott feltételek alapján ingyenesen magántulajdonba adnák, a történelmi családok leszármazottainak képviselői 2023 tavaszán levelet írtak Lázárnak, arra kérve a kormányt, hogy a készülő kastélytörvényben vegyék figyelembe az érintett családok szempontjait és kéréseit is.

„Szomorúan tapasztaljuk, hogy a kastélytörvény egy szóval sem említi azokat a családokat, amelyek építtették és évszázadokon keresztül gondos gazdái voltak e műemlékeknek” – mondta lapunknak Zichy Pál, a kormányhoz forduló leszármazottak egyike, egyúttal a Magyar Történelmi Családok Egyesületének elnöke. „E családok nem tűntek el. A leszármazottak élnek, némelyek külföldön, némelyek itthon, és, ha lehetőséget kapnának, tennének ezekért a történelmi emlékekért” – tette hozzá.

Mohos Márton / 24.hu Gróf Zichy Pál

A történelmi családok azt kérték a kormánytól: legalább az elvi lehetőségét teremtsék meg annak, hogy a kastélyok visszaadhatók legyenek az egykor kisemmizett leszármazottaknak, továbbá szorgalmazták a kastélyok címer- és névhasználatának a szabályozását, valamint a szükséges intézményi keretek megteremtését is – idézte fel Zichy, hozzátéve, hogy Lázár tavaly nyáron személyesen fogadta a minisztériumban a családok képviselőit, meghallgatta őket, ám a kéréseik és javaslataik a törvény szövegében semmilyen módon nem tükröződnek.

Zichy Pál rámutatott: amíg a környező országokban, így Romániában vagy épp Csehországban nagyrészt lezajlott a restitúció, Magyarországon a rendszerváltás után a döntéshozók erre kísérletet sem tettek. Ennek is betudható szerinte, hogy a kastélyok egy része enyészetre ítéltetett, és az állam nem igazán tud mihez kezdeni velük.

Tisztában vagyunk a gazdasági realitásokkal: egy kastély nem hozza, hanem viszi a pénzt

– fogalmazott Zichy, aki szerint illúzió azt gondolni, hogy egy kastély bármilyen módon el tudná tartani a tulajdonosát. „A leszármazottak többsége nincs abban az anyagi helyzetben, hogy saját erőforrásból felújítson és működtessen egy kastélyt. Viszont egy tőkeerős vállalattal együttműködve megvalósulhatna egy olyan modell, amelyben a tulajdonosi szemlélet, a történelmi legitimáció és a fenntartható működés szempontjai is érvényesülnének.”

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik