Dr. Karsai Dániel András vagyok, 46 éves, ügyvéd, alkotmányjogász. Valamint halálos beteg.
Így jelentette be 2023. szeptember 27-én Karsai Dániel a Facebook-oldalán, hogy egy évvel korábban ALS-t diagnosztizáltak nála, és ekkor kezdődött nyilvános, egy ország által nyomon követett küzdelme is az eutanáziához való jog elismeréséért, amit végül jogerősen is elutasított az Emberi Jogos Európai Bírósága.
Karsai Dániel 1977. március 28-án született Budapesten, édesapja Karsai László történész, a magyarországi roma és zsidó holokauszt, a magyar szélsőjobboldali mozgalmak, elsősorban a Nyilaskeresztes Párt történetének nemzetközileg elismert kutatója. Édesanyja, Kelemen Éva, a Budapest Műszaki Egyetem Tolmács- és Fordítóképző Központjának egyik alapítója és hosszú ideig vezetője volt, ő 2013-ban elhunyt.
Karsai a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd 2001-ben végzett az ELTE Jogi Karának győri tagozatán. Honlapján elérhető életútja szerint az egyetem elvégzése után az Alkotmánybíróságon dr. Czúcz Ottó alkotmánybíró személyi titkára volt, majd másfél év múlva az Igazságügyi Minisztérium Közjogi Kodifikációs Főosztályán helyezkedett el. Mindeközben szakmai gyakorlaton volt, majd később állást is kapott a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, 2009-es hazatérését követően pedig megkezdte ügyvédi pályáját, 2011-ben önálló ügyvédi irodát alapított.
Az iroda több mint 10 éves működése alatt számos ügyben képviselte sikerrel ügyfeleit mind az Alkotmánybíróság, mind a Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Egyebek mellett munkatársaival
- sikerre vitték Strasbourgban a 98 százalékos különadó ügyét,
- számos fogvatartással, eljárások elhúzódásával kapcsolatos panaszt,
- eredményesen képviselték a státuszuktól megfosztott kisegyházakat,
- a „molinós” akciójuk miatt megbüntett ellenzéki országgyűlési képviselők érdekében is sikerrel érveltek a szólásszabadságra hivatkozva az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarája előtt.
Szabadidejében sokat sportolt, évtizedeken keresztül focizott alacsonyabb ligákban, és a Vasasnak szurkolt. Nagyjából tíz éve akasztotta szögre a cipőjét, saját elmondása szerint azért, mert „elege lett az itthoni bunkó stílusból, a beszólogatásokból, és a győzelmi kényszerből.” Akkoriban kezdett el jiu-jitsuzni, és eljutott egészen a barna övig, amit 2021. novemberében már betegen szerzett meg, igaz, akkor még nem tudta a diagnózist. Emellett kétszer teljesítette az országos Kéktúrát, 2014-ben megmászta az 5500 méter magas Kala Patthart, meghódította a Himaláját, járt az Everesten, hétszer volt Nepálban.
Karsai Dániel gyerekkorától kezdve kereste a kihívásokat, két évvel ezelőtt viszont élete legnagyobb küzdelmével szembesült.
Az első tünettől a diagnózisig
Karsai Dániel 2021. júniusában érezte magán az első tüneteket, amikor a család köveskáli házában tartózkodott, erről testvére beszélt a Mindenségit! podcastjában. Karsai Péter elmondása szerint bátyja az egyik reggel felkelt, és a tarkójánál érzett egy „ütés, szúrás, nyomás szerű hirtelen fájdalomérzetet.” Másnaptól elkezdett egy-két órát rángani az izom a karjában, lábában, később az autóban sem tudta becsatolni a biztonsági övet, amivel eleinte nem foglalkozott, mert a tünetek hullámoztak a betegség első szakaszában.
Az első komolyabb problémák az első tünetek megjelenése után egy évvel, 2022. júliusában jelentkeztek. Karsai Dániel Norvégiába utazott magashegyi túrára, ahol már nem tudta becsatolni a hátizsákját. A kirándulást félbeszakította, hazarepült, és három héttel később először ment orvoshoz Kaposváron. Az orvos 2022. augusztus 27-én tárta eléjük a diagnózist: 50 százalékos ALS-gyanú. Nagyon gyorsan beszéltek más szakemberekkel is, akik megerősítették a gyanút, nem is 50, hanem 95 százalékosan.
Karsai Dániel padlót fogott, kataton depresszióba zuhant. Erre nem volt felkészülve, nem is lehetett, sosem járt kórházban, előtte sérült sem volt még soha. Testvére a HVG-nek adott interjújában mondta el, hogy a sorsfordító pillanat 2022. december 21-én jött el, Dániel ekkor vette át az új, akadálymentes lakása kulcsait, és döntötte el, hogy élni akar.
Strasbourgig vitte az ügyét
Emlékezetes, nagy visszhangot kiváltó tavaly szeptemberi posztjában arról írt, hogy az ALS rendkívül megalázó, az önállóságtól egyre jobban megfosztó élethelyzetbe sodor.
A betegség utolsó szakasza gyakorlatilag vegetatív létezés, bármiféle tudatos aktivitás vagy kommunikáció lehetősége nélkül. A létezés ezen formája számomra mindenfajta értelmet és méltóságot nélkülöz. Ebben a helyzetben szilárd meggyőződésem szerint joggal igényelhető, hogy az embernek legyen joga az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét
– fogalmazott akkor.
Bejelentette egyúttal, hogy személyes és szakmai véleménye szerint az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogokat sért, így különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát és a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot. Minthogy Magyarországon ezen jogsérelem orvoslására jogi út nem áll rendelkezésre, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Kérelmének lényege, hogy értelmetlen szenvedés helyett méltósággal vethessen véget az életének, amikor eljön az ideje, mert a hatályos magyar szabályozás ezt nem teszi lehetővé számára. Sőt, akkor arról is beszélt, hogy az, aki segítene neki kijutnia egy olyan országba, ahol legális az eutanázia, bűncselekményt követ el.
A kormánytagok közül elsőként Gulyás Gergely egy november eleji kormányinfón üzent a 24.hu újságírójának kérdésére válaszolva Karsai Dánielnek, mondván nem ismeri őt, de „jobbulást” kívánt neki, illetve azt mondta, mindig bízni kell a csodában. Karsai erre úgy reagált, „döntéselméleti szempontból a csoda fogalmával nem tudok mit kezdeni, hiszen az természeténél fogva meglepetés. Úgyhogy továbbra is követelem, hogy a kormány biztosítsa az életvégi döntéshez való jogot nekem és minden magyar állampolgárnak.”
Karsai kérelmét november 27-én és 28-án tárgyalták a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. A tárgyalás nyilvános részén arról beszélt:
nem meglepő, hogy ebben a helyzetben volt egy álmom. Azt álmodtam, hogy a nyolcvanadik születésnapomat ünnepeljük. Minden családtagom és barátom eljött hozzám. Focimeccset néztünk és bort ittunk. Beszélgettünk politikáról, fociról és az élet más dolgairól. A szívmelengető estét követően lefeküdtem. Álmomban békésen eltávoztam, mosollyal az arcomon. Aztán felkeltem és szembesültem a rideg valósággal. Csak 46 éves vagyok, és ALS-em van. Ez mozgásképtelenséggel, és másoktól való függéssel jár.
A kormány védekezése középpontjában az áll, hogy a bíróság korábban egy hasonló ügyben már döntött. Ez a Pretty-ügy, és a kormány álláspontja szerint ezt a kérelmet annak idején elutasította a bíróság, és a jelen ügyben, ennek mintájára a kormány szerint elutasító döntés kell, hogy szülessen. Karsai viszont úgy érvelt, ez egy 21 éves ítélet és azóta voltak életvégi döntésekkel kapcsolatos strasbourgi nagy döntések. A gyakorlat már nem ott áll, mint akkor.
A per első két napja után az Igazságügy Minisztérium közleményében megerősítette: Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és nem is kívánják legalizálni.”Határozott az álláspontunk, és elfogadhatatlannak tartunk minden olyan döntést, törekvést, ami emberi élet kioltását lehetővé teszi más számára” – állt a minisztérium közleményében.
Az EJEB június 13-án hozott ítéletet az ügyben. Elutasították Karsai keresetét, azzal az indoklással, hogy nem aránytalan az aktív eutanázia tilalma Magyarországon. „Az alperes állam (Magyarország) nem lépte túl a mérlegelési jogkörét” – írta az EJEB, hozzátéve, hogy szükség esetén felül kell vizsgálni a megfelelő jogi intézkedéseket, figyelembe véve az európai társadalmak fejlődését és a releváns nemzetközi orvosi etikai normákat.
Kósa Lajossal és Novák Katalinnal is beszélt, az ellenzék melléállt
Karsai Dániel ügye körül ekkorra már óriási társadalmi párbeszéd alakult ki: a Medián kutatása szerint a magyarok bő kétharmada helyeselné, ha Magyarországon élni lehetne a „kegyes halál” valamilyen lehetőségével, a Párbeszéd parlamenti vitát kezdeményezett az eutanázia bevezetéséről, Karsai pedig november végén ott is volt a parlamentben az érintett ülésen. Másnap Karsai vitázni hívta Kósa Lajost, aki egyedüli kormánypárti képviselőként állt szóba vele. Végül négyszemközt találkoztak, és Kósa támogatta is a népszavazási kérelmet, amit az eutanáziáról kezdeményezett egy nappal korábban Karsai és a Momentum. Ezt az NVB végül elutasította, majd Karsai alkotmányjogi panaszát sem fogadták el.
Karsai Dániel lapunknak december közepén adott nagyinterjút. Beszélt arról, hogy nincs ideje a halálra, az élettel kell törődnie, és elmondta, ő egy jogért harcol, de elmondása szerint akkor arról még nem döntött, hogy adott esetben élne-e egy ilyen megszerzett joggal. Mint fogalmazott: „pusztán azért nem kérnék egy méreginjekciót, hogy egy drámai befejezéssel zárhassuk le a valóságshow-t.”
Decemberben Balog Zoltán református püspök is levelet írt Karsai Dánielnek, amelyben amiatt aggódott, hogy az aktív eutanázia legalizálása súlyos károkat okozna. Karsai őt is nyilvános beszélgetésre hívta (még a kegyelmi botrány kirobbanása előtt), ezt Balog elfogadta, majd a reformatus.hu oldalon megjelent egy írás, amelyben az egyházi zsinat (a törvényhozó és legfőbb intézkedő testület) arra kérte a miniszterből lett püspököt, hogy hagyja abba a nyilvános diskurzust az eutanáziáról.
Novák Katalin lemondását követően az ATV műsorában elárulta, a volt köztársasági elnök egyáltalán nem volt elzárkózó, amikor azt kérte tőle: részesítse kegyelemben azokat, akik olyanoknak segítenek az eltávozásban, akik gyógyíthatatlan, halálos betegségben szenvednek és emiatt elviselhetetlen fizikai vagy mentális szenvedésnek vannak kitéve. Karsainak már akkor az volt a terve, hogy a következő köztársasági elnökkel – aki időközben Sulyok Tamás lett – folytatni fogja a párbeszédet.
Ez meg is történt, Karsai Dániel ugyanazt kérte Sulyoktól, mint amit az elődjétől is: a jövőben adjon kegyelmet az életvégi döntés véghezvitelében segédkezőknek. A köztársasági elnök viszont ezt elutasította, mert szerinte a kegyelmi jogkör ilyen gyakorlása ellentétben lenne ezen hatáskör különleges, utólagos és egyedi jellegével. Azzal is érvelt, hogy egy ilyen elnöki nyilatkozat előzetes menlevélként arra bátoríthatna embereket, hogy elkövessék az öngyilkosságban való közreműködés bűncselekményét. Karsai a döntés miatt egy kicsit csalódott volt.
Egyre nyíltabb üzenetek a kormánynak és Orbán Viktornak
Február közepén Orbán Viktor évértékelője hallatán elfogyott a türelme, és mint írta, amíg a valóban fontos kérdésekben a kormány nem kezd érdemi párbeszédet, kicsit kiabálósabb üzemmódba kapcsol és mindenkit arra bíztat, hogy a június 9-i uniós választáson ne szavazzon a Fideszre.
Mivel nem lehetett és még mindig nem lehet tudni, hogy mikor lesz döntés Strasbourgban a kérelméről, március közepén nyilatkozatot tett a bíróság felé, hogy amennyiben nem éri meg az eljárás végét, az öccse lép a helyére. Néhány nappal később orvosai arról beszéltek, megjósolhatatlan, mennyi ideje lehet hátra. Ehhez kapcsolódóan Karsai Dániel 2024 tavaszán lapunknak adott videóinterjújában arról beszélt, hogy az igazi hősök a szerettei, mert már a nap 24 órájában segítségre szorul.
Eközben az életvégi döntések szabadságának megteremtése érdekében nyújtottak be törvénymódosítást ellenzéki pártok az Országgyűlésnek. A módosító javaslat szerint nem lenne büntethető az, aki az életvégi döntésben olyan gyógyíthatatlan betegnek nyújt segítséget, aki cselekvőképessége teljes birtokában van, állapotában javulás kizárt és az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen szenvedéseken megy keresztül. A Fidesz erre úgy reagált, elfogadhatatlannak tartanak minden olyan törekvést, ami emberi élet kioltását lehetővé teszi más számára. Végül még a vitát is leszavazták arról.
Az alkotmányjogász májusban a közösségi oldalán üzent a kormánynak. Emlékeztetett, több mint 200 napja, hogy elindította a küzdelmet az életvégi döntések meghozatalához való jogért. „Magyarország kormánya azóta fülsiketítően hallgat. Pedig higgyék el, tisztelt kormánypárti politikus hölgyek és urak, meghalni nem habostorta. Elkélne a segítség. Vagy legalább az emberszámba vétel” – írta.
Június elején végül meglátogatta őt Gulyás Gergely. A miniszter azzal érvelt a beszélgetése során a kormány álláspontja mellett, hogy vallásos emberként nem tudja elképzelni, hogy felhatalmazást adjon emberi élet kioltására egy másik embernek. Karsai rámutatott, hogy egy világi államban pusztán vallási érvek alapján se pro se contra nem lehet jogot alkotni. Új érvek ugyanakkor nem hangoztak el a találkozón.
Nagy port kavart az ügyben, hogy Szakács István Megafon-influenszer egy Tiktok-videóban arról beszélt: „Karsai Dániel kapja be… Azért, mert az életről egyedül a jóistennek van joga rendelkezni. A Karsai Dániel annyira izél. Tehát ha annyira olyan állapotban érzi magát, vegyen be két doboz Xanaxot, oszt viszon’ látásra”. Karsai erre is reagált, de nem konkrétan a megszólalást minősítette, inkább a szabad akarat fontosságáról mondta el a véleményét.
Fokozatosan épült le
Január végén Karsai egy makacs fertőzés miatt kórházi kezelésre szorult, ahol méltatlan helyzetek tömegét élte át 12 nap alatt. Posztja szerint sokszor órákra magára hagyták. A problémát úgy írta le, hogy „a tisztába tevés, evés és ivás ritkasága egy dolog. De én már a tabletemet nem tudom nemhogy kézbe venni, de bekapcsolni sem. Így hosszú időre csak bámulhattam magam elé, és hallgathattam, hogy a másik kórteremben ki milyen sorozatot néz.”
Karsai Dániel április elején befejezte ügyvédi tevékenységét és kilépett a Budapesti Ügyvédi Kamarából. Példamutató kiállása, közéleti, a jogállam védelmében kifejtett tevékenysége miatt Karácsony Gergely javaslatára Pro Urbe Budapest-díjban részesült az alkotmányjogász. Öccse április 15-én átvette a Facebook-oldala kezelését és egyúttal közölte, testvére állapota az utóbbi hetekben rohamosan romlani kezdett. Tüdőgyulladása is volt, amiből kigyógyult, de már gyomorszondán keresztül kellett ekkor táplálni. Beszéde teljesen lelassult.
Karsai Péter május elején az ATV-nek adott interjújában beszélt arról, hogy nagyon nehéz mindig adaptálódni az új helyzethez, ami elé az ALS állítja őket. „Dani nagyon ügyesen adaptálódik, de nagyon nehéz megszokni neki az új helyzetet, hogy már nehezebben tud beszélni, és nehezebben értik meg a vele lévők. Nekünk is fel kell venni Dani tempóját, hogy megtanuljunk egy újfajta kommunikációt, ami valóban jelentős kihívás, de eddig mindig vettük az akadályokat.” Hozzátette: testvére azt nem szeretné, hogy csak gépek tartsák életben.
Június végén elhunyt Karsai Dániel egyik sorstársa, Dunavölgyi Erzsébet, akiről az alkotmányjogász azt mondta, a halála miatt szomorú, de örül azért, mert már nem kell szenvednie. Ugyanakkor dühös is volt, amiért Dunavölgyi az államtól nem kapott semmi érdemi segítséget. A nő visszautasította a mesterséges táplálást, így az állapota gyorsan romlott. Őt sokkal jobban megviselte a fizikai leromlás, de az alkotmányjogász szerint nem feladhatta a küzdelmet, hanem úgy döntött, hogy elege van, elutasította az értelmetlen szenvedést.
Augusztus elején Karsai Dániel még Csányi Sándor mellett szurkolt egy Vasas-meccsen.
Az alkotmányjogász úgy képzelte, hogy halála után az egyik legjobb barátja mond majd egy rövid búcsúbeszédet, nagyjából ilyesmit:
Danikám, sajnos ez már nem kamu, immáron nem vagy más, mint por és hamu.
Karsai Dániel 47 évet élt.
