Magyarország az a hely, ahol a legkevésbé valószínű, hogy az egészségügyi ellátást jónak értékelik a lakosok – derül ki az Ipsos friss nemzetközi kutatásából. Hazánkban a válaszadók mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy jó az egészségügyi ellátás, míg 58 százalék szerint rossz.
Az eredmény illeszkedik a kutatóintézet Mi aggasztja a világot? című felméréssorozatában olvasottakhoz, mely azt követi nyomon hónapról hónapra, hogy az emberek szerint mik az országukat érintő legsúlyosabb problémák. Magyarországon általában az egészségüggyel kapcsolatos aggodalmak vezetik a rangsort. Az Ipsos rámutat, hogy a magyarok a jövővel kapcsolatban is pesszimisták,
A kutatásból három témakört emeltünk ki, amelyeket infografikán is bemutatunk. Az elsőn az látható, hogy mennyire tekintik veszélynek az egyes egészségi bajokat a magyar válaszadók.
- A legnagyobb, 38 százalékos említési arányt a rák kapta,
- a második helyen a mentális egészség szerepel. (Ez azért érdekes, mert a mentális betegségeket általában sokan nem kezelik egyenrangúan a testi bajokkal.)
- A harmadik a stressz,
- majd azt követi a túlsúly,
- végül a kábítószer-használat.
Az Ipsos kutatása egyébként megemlíti, hogy miközben a magyarok 55 százalék környékére tippelik a túlsúlyos honfitársaik arányát, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ez az arány valójában kicsivel 30 százalék fölött van.
A következő ábrán azt mutatjuk be, hogy az egyes országok lakói hogyan értékelik a számukra elérhető egészségügyi szolgáltatások színvonalát. Az összes vizsgált helyszínen a megkérdezettek 44 százaléka jó értékelést adott, 21 százalék pedig rosszat, de az egyes országokban nagyon eltérő válaszok születtek. A legelégedettebbek a malajziaiak, ott a megkérdezettek 66 százaléka adott kedvező választ,
A felmérésben részt vevő másik közép-európai ország, Lengyelország is hasonló minősítéseket adott, bár ott nagyobb volt a semleges válaszok aránya, és alacsonyabb a kisebb-nagyobb mértékben elégedetleneké.
A harmadik ábrán a magyarok és a lengyelek válaszait emeltük ki az egészségügyre vonatkozó nyolc állítással kapcsolatban. A magyarok 78 százaléka egyetértett azzal, hogy túlterhelt az egészségügy, és a lengyelek 73 százaléka is hasonlóan gondolkodik – ez jelentősen nagyobb arány, mint az összes megkérdezett ország átlaga.
Ennél is nagyobb arányban, egységesen 80 százalék felett mondták azt a magyarok és a lengyelek, hogy túl sokat kell várni az időpontra, annál az állításnál viszont már nagyobb különbség mutatkozik, mely szerint sokaknak nem telik színvonalas egészségügyre: a magyarok 86, a lengyelek 77 százaléka ért egyet ezzel.
A magyarok az átlagnál bő tíz ponttal kisebb arányban (47 százalék) értettek egyet azzal, hogy kötelezővé kell tenni a súlyos fertőző betegségek elleni védő oltásokat, igaz, mindössze 27 százalék utasítja el ezt kategorikusan. Lengyelországban az egyetértők aránya 62 százalék volt.
A legnagyobb különbség ugyanakkor abban mutatkozott, amikor erről az állításról kellett véleményt nyilvánítani: „Bízom abban, hogy az egészségügyi rendszer a legjobb ellátást nyújtja a számomra”. A lengyelek is szkeptikusak ebben a kérdésben, mert csak 31 százalékuk ért egyet vele, a magyarok viszont még ennél is kisebb számban vélik így, a megkérdezettek mindössze 9 százaléka.
