„Ahogy a tetőzés elhagyta Budapestet, a védekezés fókusza a Duna főváros alatti szakaszára, délre helyeződött át ” – idézi a hvg Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjét.
A szakember megismételte, hogy több mint 750 kilométeren zajlik jelenleg árvízi védekezés Magyarországon, és az ideiglenes védművek mindenhol 100 százalékos állapotúak. Előfordulhatnak olyan jelenségek, amelyek miatt be kell avatkozni, például előfordult, hogy megcsúszott a töltés, de bíznak abban, hogy nem lesz sok hasonló eset.
A szóvivő külön megszólította a katasztrófaturistákat is, mondván, ha a figyelőszolgálatnak azzal kell foglalkoznia, hogy felhívja az emberek figyelmét, hogy ne menjenek fel a gátra, a töltésre, akkor az alapfeladatát nem tudja elvégezni: a gátak állapotát nem tudja nézni, miközben az lenne a legfontosabb. Példaként említett olyan, a fővárosban dokumentált eseteket, hogy emberek fürdőztek az árvízben, de azt is, hogy Tahitótfaluban két fotós csónakkal borult bele a vízbe.
A katasztrófavédelem munkatársai is figyelőszolgálatot látnak el, a gátakon, töltéseken a vízügyi szakemberek mellett tűzoltók is vannak, hogy ha bármilyen negatív jelenség alakulna ki, akkor a helyszínen azonnal be tudjanak avatkozni. Emellett szombaton még sok logisztikai feladatot kellett ellátni: homokzsákot, homokot kellett bizonyos helyekre szállítani, hiszen az árvízi jelenségek – folyások, csurgások, buzgárok – elfogása igényel homokzsákokat – zárta szavait.
