Kedden immár negyedik alkalommal folytatódott a koronatanúként szereplő F. Vivien meghallgatásával a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évek egyik legsúlyosabb, politikai szálakban is bővelkedő korrupciós büntetőpere, amelynek Schadl György, a végrehajtói kar volt elnöke és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár a főszereplői.
Az ügyészség legfontosabb tanújaként ismert nő azután kapott ismét szót, hogy a legutóbbi tárgyaláson többször ellentmondásba került saját korábbi állításaival, illetve maga ismerte el, hogy eddigi vallomásai tele vannak feltételezésekkel. F. Vivien tíz éven át dolgozott bizalmi emberként a végrehajtók volt elnöke mellett. Ő volt az, aki Schadl bizalmasaként – a vádhatóság szerint – nyilvántartotta a ki- és bejövő kenőpénzek útját. Mint a 24.hu a vádirat alapján megírta, az ügyészség megállapodást kötött vele, ezért nem lett vádlottja az ügynek, hanem tanúként szerepel az eljárásban.
A tanút ezúttal is védett módon, távmeghallgatás keretében hallgatták meg. A keddi tárgyaláson újfent korábbi állításaival szembesítették F. Vivient, aki a nyomozati vallomásaiban elmondottakkal ezúttal is ellentmondásba került. Például az általa nyilvántartott és könyvelt összegekről korábban azt mondta, a rögzített összegek csak arról szóltak, hogy Schadl György mennyit fizet az egyes végrehajtóknak, de azt, hogy mennyi osztalékot kap Schadl a végrehajtóktól, azt „fejben tartotta”. Ez azért érdekes, mert eddig arról volt szó, hogy a bejövő és a kimenő pénzeket egyaránt könyvelték, tehát elvben azokat a kenőpénzeket is, amiket a vádak szerint Schadl Völner Pálnak fizetett.
Az is elhangzott F. Vivien részéről, hogy a végrehajtói kar elnöksége alá volt rendelve Schadlnak, ám az elnökség tagjait nem tudta felsorolni. Azt mondta:
Nem tudok tényszerűen semmit, de úgy gondolom, hogy az elnökség alá volt rendelve Schadlnak.
A tanú arról is beszélt, hogy azt tapasztalta, hogy Schadl Györgynek volt olyan kapcsolata, amivel a végrehajtói kinevezéseket el tudta intézni. Mint mondta, számára tényszerű volt, hogy ha valakit ki akart neveztetni Schadl, azt elintézte. Védői kérdésre fel is sorolt három olyan végrehajtót, akik bevallották, hogy fizettek a kinevezésükért cserébe. Azonban a kinevezések körülményeiről nem tudott információkat adni.
Volt olyan részlet is a vallomásában, amire rákérdezett Schadl védője azzal, hogy csak azt mondja, amit konkrétan tud, ne feltételezéseket. F. Vivien erre úgy felelt:
Semmit sem tudok.
Ugyanakkor már korábban jelezte, hogy amiről tudott, azt Schadl Györgytől tudta. Tehát például pénzátadásokat nem látott.
A tárgyaláson firtatták a védők a tanú és az ügyészség által kötött megállapodást is. F. Vivien elmondta, hogy az ügyészséggel kötött megállapodás tekintetében a vádhatóság elsősorban Schadl György és Völner Pál korrupciós kapcsolatára volt kíváncsi. Az általa – e körben is tett – vallomásokról szólva viszont úgy fogalmazott:
sajnos most már látom, hogy az ügyészségen tett vallomásom nagyon jól cáfolható.
A tanú azokról a pénzekről is említést tett, amelyeket ő könyvelt Schadl részére. Mint mondta, előfordult, hogy például a monori végrehajtói irodából ő személyesen vitte át az osztalék egy részét a Schadl budaörsi végrehajtó irodába, és a karácsonyi vacsora alkalmával adta oda Schadl sofőrjének. A pénzekről szólva azt mondta, sokszor volt rossz érzése nagy összegekkel kapcsolatban, amelyekről tudta, hogy nem Schadl György végrehajtó irodájának az osztaléka.
Az egyik védő kérdésére úgy nyilatkozott, hogy befolyásolhatónak tartja magát. Azt, hogy pontosan mit ért ezalatt, nem fejtette ki, de példaként elmondta,
Szóva került a tanú és Schadl Györg kapcsolata is. Mint mondta, neki muszáj volt megfelelni, vagy megpróbálni megfelelni, mert neki olyan természete van. Neki nem lehet nemet mondani – közölte.
Múlt kedden a koronatanú szintén sokszor hivatkozott arra, hogy nem emlékszik, nem tudja, vagy tévedett egy-egy kérdésben. Ahogy fogalmazott, korábban az ügyészségen „nem ennyire tényszerűen” hallgatták meg, és a vallomásába belekerültek a következtetései, a vélelmei és a feltételezései is.
Beszélt arról is, hogy számára az volt a tét, hogy vagy vallomást tesz és együttműködik az ügyészséggel, vagy letartóztatják. Elmondása szerint úgy érezte, nincs abban a helyzetben, hogy a vádhatósággal kötött megállapodás szövegébe beleszóljon. Elmondta, felvetődött Schadl Györggyel kapcsolatban egy sor vád, és őt arról kérdezték, mit tud, illetve tud-e szolgáltatni bizonyítékot bármiről. Azonban – ahogyan ő is elmondta –, amit tud, azt Schadl György elmondásából tudja.
Nem ez volt az első eset, hogy látszólag gyengült a vád. F. Vivien korábban Völner Pál védőjének kérdéseire válaszolt, ebből derült ki, hogy
- konkrét ismerete nincsen arról, hogy Völner Pál korrupciós pénzt kapott.
- Arról sincs, hogy mi volt az államtitkár pontos hatásköre, feladata a minisztériumban.
- Nem tud arról sem, hogy szabályt szegett volna Völner.
- Továbbá sem a vádiratban szereplő, úgynevezett vízzel működő autó pályázata, sem a szintén a vád tárgyát képező iskola engedélyeztetése ügyében nem tud konkrét információkat arról, hogy Völner Pálnak volt-e bármi szerepe.
- Völner és Schadl közt az általa „vélelmezett” korrupciós kapcsolatról adott információkat.
A vád szerint Schadl majdnem egymilliárd forint illegális jövedelemre tett szert a Völner Pállal kialakított korrupciós kapcsolata révén. Az összeget az ő kérésére kinevezett önálló bírósági végrehajtóktól kapta vissza, miközben jogtalan előnyként, lényegében fizetésként – legalább 83 millió forintot – adott át a befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorló volt fideszes államtitkárnak.
A koronatanú szerepe azért fontos, mert a vád szerint e pénzek útját dokumentálta, ugyanis az ügyészség szerint a Schadl irodájában található páncélszekrényben tartott készpénz kezelésével, illetve az onnan kivett és betett összegek dokumentálásával volt megbízva. Schadl bizalmasa a vád szerint teljes mértékig tisztában volt azzal, hogy a végrehajtók volt elnöke legális bevételei mellett rendszeresen jut törvénytelen, korrupciós cselekményekből származó pénzekhez, illetve maga is fizet hivatalos személyeknek nagyobb összegű kenőpénzt.
Schadl helyzete egyébként egyelőre nehezebbnek látszik, mint Völneré, ugyanis a szintén megvádolt hét végrehajtó közül hatan beismerték bűnösségüket, így azt, hogy kenőpénzt fizettek a végrehajtói kar elnökének a kinevezésükért cserébe. Schadl és Völner ugyanakkor tagadják a vádakat. A végrehajtók volt elnöke szerint nem fizette le a Fidesz volt államtitkárát, csupán jó kapcsolata volt vele, és közös érdeklődési köreik vannak. Ilyen a hajózás, a vasút és a gasztronómia szeretete. Völner pedig azt mondta, szerinte csak segítőkész volt, és ezt próbálják most a terhére róni.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, míg Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
