Belföld

Nem árulnak el semmit arról, hogyan áll az állami vizsgálat Kósa Lajos barátjának bányájánál

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
Ötven napja pusztított sárlavina Recsken, az országos bányafelügyelet azonban még mindig nem szólal meg az ügyben.

Bő másfél hónapja, június 8-án történt Recsken az a sárlavina, amely miatt több mint 50 embert kellett átmenetileg kiköltöztetni lakóhelyéről, ugyanakkor az ügyben vizsgálódó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) továbbra sem árul el semmit arról, hogy áll a vizsgálat, egyáltalán mit vizsgálnak a Kósa Lajos barátjának és ügyvédjének tartott Fiák István tulajdonában álló Andezit-Bau bányájánál. A baleset óta a cég sem közölt portálunkkal semmilyen információt, noha többször kerestük.

A vizsgálatra azután került sor, hogy júniusban villámárvíz sújtotta a 2000 lakosú Heves megyei falut és környékét, a nagy mennyiségű lezúduló csapadék pedig a falu fölé telepített kőbánya támfalából mosott le nagyobb mennyiséget az alatta fekvő ingatlanokra. Mindezt felvételek is igazolják, de a lakók mellett a polgármester is megerősítette portálunknak.

Mohos Márton / 24.hu

A 24.hu hetek óta próbálja kideríteni, hogy áll ez a vizsgálat, egyáltalán mi a tárgya. Azért is érdeklődünk, mert úgy tudjuk, a helyszíni szemle még júniusban megtörtént, és születtek is megállapítások a villámárvízzel kapcsolatban. Ezért a héten a következőket kérdeztük az SZTFH-tól:

  • mit vizsgáltak, vizsgálnak pontosan?
  • Jutottak-e valamilyen eredményre?
  • A vizsgálatnak része-e annak megállapítása, hogy a bánya eredeti kialakítása, a támfalak elhelyezkedése az ingatlanok felett megfelelt-e a biztonsági előírásoknak, biztonságos volt-e?
  • Odakerültek-e a támfalak, úgy került-e kialakításra a bánya, ahogy az a korábban beadott műszaki üzemi tervben jelezve volt?
  • Megállapítható-e a június 8-ai eseményekkel kapcsolatban akár a bányacég, akár valamely állami szerv felelőssége?

Akárcsak korábban, most sem kaptunk választ a szervezettől. Az ügyben megszólaló kormánypárti politikusok ugyanakkor eddig nem vetették fel, hogy a sárlavinában felelőssége lehet Fiák cégének.

Megjegyzendő, hogy ma már minden bányakapitánysági nyilatkozati jogosultság az SZTFH-hoz tartozik, ahogy az országos bányakapitány, Káldi Zoltán is e szervezet kötelékében végzi munkáját. Az SZTFH 2021 októberében kezdte meg működését, és olyan, egymástól távol álló területek felügyelete, illetve engedélyeztetése tartozik hozzá, mint a dohánykereskedelem, a végrehajtói kar, a szerencsejáték-ipar és a bányászat. A szervezet vezetője, Bíró Marcell 2021 nyaráig Orbán Viktor jobbkeze volt a Miniszterelnöki Kormányiroda vezetőjeként.

A recski ügyben egyébként nyomozás is zajlik, miközben kormányhatározat született arról, hogy 500 millió forintos keretig kártalanítják a sárlavinában érintett ingatlantulajdonosokat.

Változások a bányacégben

Az iszapömlés után három héttel, június 29-én összeültek az Andezit-Bau Kft. tulajdonosai, és döntöttek a bányacég átalakításáról. Eszerint zártkörű részvénytársaság lesz a cégből augusztus végétől, és két új részvényes is beszáll a társaságba. A jelenlegi felállás szerint Nagy Istváné az üzletrészek 80 százaléka, a Kósa Lajos ügyvédjeként elhíresült Fiák István, illetve a Fiák István Ügyvédi Iroda 10–10 százalékot jegyez. Hozzájuk csatlakozik Füzesi Tamás és Nagy Balázs, akik az átalakításról döntő taggyűlésen meg is jelentek. A zrt.-ben a két új tagnak 250–250 ezer forint lesz a részvényhányada, Fiák és ügyvédi irodája tulajdonrésze 500–500 ezer, Nagy Istváné 3,5 millió lesz. Nagy részesedése ezek szerint 70 százalékra csökken, és az új részvényesek 5–5 százalékot szereznek.

Azt korábban feltártuk, hogy egyrészt nagyon is lehetett számolni a villámárvíz veszélyével, erre azonban az engedélyezésnél és a kivitelezésnél dolgozó szakemberek nem fordítottak kellő figyelmet. Arról is írtunk, hogy a recski polgármester, valamint több dokumentum szerint is a bánya végül nem oda került, ahova eredetileg tervezték. Molnár László, a Kiderül.hu meteorológusa azt mondta,

ha nem vágják ki az erdőt a dombtetőn, a falu sokkal jobb eséllyel lett volna védett a villámárvíz ellen, ugyanis az erdő lassította volna a víz lezúdulását a domboldalon, illetve a talaj jelentősebb mennyiséget tudott volna elnyelni a csapadékból.

Kapcsolódó
A sárlavina előtt is ismert volt a villámárvízveszély a NER-közeli bányánál, a hatóságok mégsem vették komolyan
Tudni lehetett, hogy Recsken képes ennyi eső lezúdulni, mégsem készültek fel erre. A polgármester ugyanakkor elismerte, hogy a bánya nem oda került, ahova eredetileg tervezték, ami a sárlavinánál döntő lehetett.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik