- A kormány a szélsőséges időjárásra hivatkozva az adófizetők pénzén kártalanítja a június 8-ai recski iszapömlésben érintett ingatlanokat. 500 millió forintot szánnak erre, arra ugyanakkor nem térnek ki, hogy a Kósa Lajos ügyvédje és barátja, Fiák István résztulajdonában álló bányának – vagy bárki másnak – van-e az ügyben felelőssége.
- Az időjárás valóban szélsőséges volt aznap Recsken, csakhogy erre fel lehetett volna készülni: például ha valaki visszanézi a közelmúltbeli meteorológiai adatokat. Mi megtettük, innen tudjuk: a faluban ennél két és félszer nagyobb csapadékmennyiségről is van adata az OMSZ-nek.
- Beszéltünk a bánya engedélyezésénél közreműködő szakemberrel: ő meglepődött azon, hogy beszerezhetők ilyen, településre vonatkozó adatok.
- A helyiek korábban is beszéltek a csapadékveszélyről, ez mégsem érdekelt senkit.
- Kiderítettük, hogy a bánya végül máshova került ahhoz képest, ahogy eredetileg tervezték. Ha az eredeti helyen nyitják meg, akkor nem vágják ki a dombtetőn található erdőt, és így kisebb kárt okozott volna a villámárvíz – ha egyáltalán elérte volna a házakat.
- A bányacégnél a sárlavina után alapvető átalakulások kezdődtek.
Jönnek majd az esős napok, ha felhőszakadás lesz, ez úgy fog onnan fentről jönni, mint a fos, bele a nyakunkba.
Márciusban jártam Recsken a Hunyadi soron, akkor mondta ezt az egyik ott lakó. Pár hónappal később derült ki, hogy okkal aggódott. Az ő háza mögött kezdődik a domb, amelynek a tetején korábban erdő volt, de azt ekkora már letarolták. A falu fölé emelkedő domb tetejét valósággal megskalpolta az ott kőbányát előkészítő Andezit-Bau Kft. – az ekkor készült légifelvételünkön jól látszik, hogy a kialakított kőbánya milyen tájsebet okozott:
Egy helybeli, aki nap, mint nap látta, hogy mi történt az év elejétől kezdve a falu feletti dombon, tömören így foglalta össze a folyamatot: „ledózerolták a domb felső részét, és párméternyi agyagos törmeléket, földet hordtak rá, ebből lett a támfal, amelyből a villámárvíz miatt iszap ömlött a házak közé.” Azt a falu polgármestere korábban elismerte a 24.hu-nak, hogy az iszap a bányából jött.
Mindezek a körülmények alapvető fontosságúak akkor, ha meg akarjuk érteni milyen folyamatok vezettek a június 8-ai iszapömléshez, amikor a helyieknek menekülniük kellett, és végül mintegy 50–60 embert evakuáltak.
Lehetett számolni a villámárvízzel
A recski sárlavina története túlmutat önmagán, és nem csak azért, mert nyilvánvaló politikai szálai is vannak, vagy mert a kormány közpénzen kártalanítja azokat, akiknek a házát veszélyeztette a bánya területéről lefolyó iszap.
Pár nappal a június 8-ai villámárvíz után jártunk Recsken: az alábbi képen jól látható, hogyan vágott utat magának a víz a támfalba.
Eddig senki nem feszegette a kérdést, pedig alapvető:
Pedig a helyiek már a villámárvíz előtt felvetették a nagyobb eső veszélyét – a hivatal vajon megtette ugyanezt?
A Mátrában több olyan villámárvíz is volt, amiről a sajtó beszámolt.
- 2005-ben Mátrakeresztest árasztotta el villámárvíz, amely olyan súlyos volt, hogy azt idén fel is idézte a megyei média.
- Egy a magyarországi villámárvizekről szóló tanulmány szerint 1995. június 15.-én Markazon néhány óra alatt 142,5 milliméter csapadék okozott árvizet.
- Pár éve, 2019-ben villámárvíz sújtotta Heves megye több pontját is. Ekkor azt írta a megyei sajtó, hogy „az utcákon hömpölygött a víz Egerszóláton, házakba, kertekbe a polgármesteri hivatalba is betört”, sőt a „kialakult útviszonyokra tekintettel a rendőrség lezárta a Recsk és Sirok valamint a Sirok és Szajla közötti útszakaszokat is”.
Ehhez teszi hozzá Molnár László, a Kiderül.hu meteorológusa, hogy 50–70 milliméter hirtelen leesett csapadéknál beszélünk villámárvízről. A villámárvíz a magasabb hegységekben, így például a Mátrában is gyakoribb, hiszen minél magasabb a hegy, úgy nő a csapadék mennyisége, másrészt amíg sík területeken a nagy mennyiségű víz inkább szétterülhet, addig a hegyekben a völgyesebb részeknél, a meredekebb hegy-, illetve domboldalon lezúdulhat a víz. Molnár hangsúlyozza:
A recski bányánál, ha nem vágják ki az erdőt a dombtetőn, a falu sokkal jobb eséllyel lett volna védett a villámárvíz ellen, ugyanis az erdő lassította volna a víz lezúdulását a domboldalon, illetve a talaj jelentősebb mennyiséget tudott volna elnyelni a csapadékból.
Esett már több csapadék Recsken
Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak külön adatsora van Recskre vonatkozóan, miután a településen mérőállása van. Az OMSZ-nél a 24.hu kérdésére mégis azt mondták: ilyen adatokat sem a recski, sem más bányahatósági vizsgálatokhoz nem kértek ki az elmúlt öt évben tőlük.
Egy szintén elküldött összesítő táblázatból az derült ki, hogy Recsken ez volt a negyedik legnagyobb csapadékmennyiség a közelmúltban. Azaz volt ennél több is.
- 2003. július 29-én 162 milliméter eső esett 24 óra alatt. Ez két és félszer több, mint a június 8-ai villámárvizet okozó mennyiség.
- 2016. július 28-án 75 milliméter,
- 2010. szeptember 10-én pedig 72 milliméter hullott.
A július 8-aihoz hasonló mennyiségű csapadék volt
- 2005. augusztus 4-én: 64 milliméter,
- 2010. május 15-én: 57 milliméter
- és 2020. június 26-án, amikor 55,4 milliméter esett.
Sőt, ha egy két nappal korábbi adatsort nézünk, azt látjuk, hogy június 6-án a 8-ai recski mennyiséget meghaladó csapadékmennyiség esett a környéken (az adatok milliméterben vannak megadva):
Ez a táblázat pedig azt mutatja, hogy a környéken, Bodonyban, illetve Kékestetőn is bőven esett 65 milliméter felett az elmúlt húsz évben:
Senkinek nem jutott eszébe a nagy eső?
Mindebből egy következtetés biztosan levonható: ilyen mértékű csapadékmennyiségre, amely június 8-án leesett Recsken, a korábbi évek adatai szerint számítani lehetett, sőt ennél többre is.
Vajon az engedélyezésnél ez a szempont felmerült-e valakiben? Nos, erre nem tudunk egyértelmű igennel válaszolni. A bánya egyik műszaki emberét például meglepte, hogy ilyen adatokat egyáltalán le lehet kérni – de erről kicsit később.
Egy bányanyitásnál alapvetően három területen folyik az engedélyezési folyamat.
- Első körben az érintett önkormányzatnak akkor van dolga, ha a településrendezési tervben módosítani kell a bányatevékenységgel érintett ingatlan besorolását. Recsken ez megtörtént.
- Szükség van egy úgynevezett környezetvédelmi engedélyre. Ezt a bánya megkapta a megyei kormányhivataltól, az engedély a 24.hu birtokában van.
- Folyik egy engedélyeztetés a területileg illetékes bányakapitányságon (jelen esetben ez a miskolci), ebben az eljárásban a hatóságnak el kell fogadnia a műszaki üzemi tervet. Ennek kell tartalmaznia például azt, hogy a területen konkrétan hol folyik majd a bányászati tevékenység.
A 39 oldalas környezetvédelmi engedélyben egy pontot találtunk, ahol felmerül egyáltalán a nagyobb mértékű csapadék kérdése. Eszerint „a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakkérdése annak elbírálása, (…) hogy a tevékenység vízellátása, hogy a keletkező csapadék és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, (…) továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.”
Ezek után írtam a Heves vármegyei katasztrófavédelemnek arról érdeklődve, hogy az engedélykiadásnál mennyire és hogyan vették figyelembe az esőzést. Figyelembe vették-e egyáltalán?
A szervezet azt válaszolta, ez nem az ő hatáskörük.
Az, hogy tartós eső esetén a hegytetőn lévő recski kőbánya védfalának milyen állékonysági követelményeknek kell megfelelni, a bányatelek területén a művelést hol és milyen védőpillérek kialakításával lehet végezni, a megfelelő állékonyság érdekében hol és milyen rézsűket lehet kialakítani, illetve a bányászati hulladékot (meddőt) hol és milyen műszaki követelmények szerint lehet elhelyezni, bányára vonatkozó bányabiztonsági szakkérdés, amelynek a vizsgálata nem tartozik a katasztrófavédelem hatáskörébe. A fenti kérdéskör vizsgálata és engedélyezése a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) a hatáskörébe tartozik.
Ezután írtam az SZTFH-nak, hogy foglalkoztak-e a nagy mennyiségű csapadék kérdésével a recski bánya esetében, választ azonban nem kaptam.
- Írtam a területileg illetékes, az SZTFH alá tartozó Miskolci Bányakapitányságnak is ugyanerről érdeklődve – innen sem érkezett válasz a múlt hét óta.
- Kerestem a bányacéget, az Andezit-Bau Kft.-t is, hogy utánanéztek-e a Recsket érintő csapadékmennyiségnek – ők sem válaszoltak.
Szakértő: Esőmennyiséget nem mérünk, ha ez baj, akkor ez szabályozási probléma
Sikerült elérnem Mihalecz József bányamérnököt, aki részt vett a bánya műszaki előkészítésében (ebben a videóban ő nyilatkozik). A szakemberrel több mint fél órát beszéltem a recski bánya sajátosságairól, ezalatt kiderült, hogy naprakész információi vannak a bányáról, sőt a júniusban indított hatósági vizsgálat ügyében is tájékozott volt. Akkor viszont őszintén meglepődött, amikor arról beszéltem, hogy a Recskre zúduló korábbi csapadékmennyiség adatai lekérhetők. Beszélgetésünk végén Mihalecz úgy döntött, mégsem nyilatkozna részletekbe menően a 24.hu-nak, noha korábban több, a bányával kapcsolatos mozzanatot, fejleményt is elárult, és meg is magyarázott. Azt a feltevést a szakember nem cáfolta, hogy nem volt olyan eljárás, amely a korábbi csapadékmennyiséget elemezte volna – ez pedig azért történhetett így, mert ez nem része az engedélyezési eljárásnak, amely Mihalecz szerint a recski bánya esetében teljesen jogszerű volt. Ezt egyébként alátámasztja az OMSZ nyilatkozata is, miszerint nem kértek csapadékadatokat a bányanyitáshoz sem Recsken, sem máshol.
A 24.hu birtokába került, bányászhatósági, SZTFH-s dokumentumokból az derül ki, hogy a hatóság felé az engedélyeztetés során Ruszkai István bányamérnök járt el, így a „csapadékkérdést” neki is feltettük, de nem válaszolt a megkeresésünkre.
Egy, a recski ügy konkrétumait nem ismerő bányaügyi igazságügyi szakértő ugyanakkor azt mondta a 24.hu-nak:
Ha a vállalkozó a kiadott engedély alapján működtette a bányát, akkor nem hibás, akkor az engedélyeztetésnél volt a gond. Ha a hatóság kiadta az engedélyt, és ez történt, noha számítani lehetett rá, akkor rossz volt az engedély. De akkor ez már a bányakapitányság asztala, a végső szót az mondja ki.
Egy másik, neve elhallgatását kérő bányamérnök azt mondja, az engedély kiadásának nem része a villámárvíz esélyének elemzése, „ha ez probléma, akkor szabályozási probléma, nem ezé a konkrét eseté vagy ezé a konkrét bányáé.”
Az ügyben eljáró, legmagasabb szintű állami hatóság, az SZTFH tehát nem válaszolt arra a kérdése, hogy vizsgálnak-e csapadékmennyiséget bányanyitás esetén. Ami Recsken azért lenne indokolt, mert a környéken a nagy mennyiségű csapadék gyakrabban fordul elő, mint az ország más részén, ráadásul a dombtetőt teljesen lepucolták Recsken, így nem fogja meg semmi a vizet – ahogy azt a meteorológus is hangsúlyozta.
Arról nem is beszélve, hogy a bánya végül nem is oda került, ahová eredetileg tervezték. Ez pedig a június 8-ai villámárvíz esetében lényeges körülmény.
Máshova tervezték a bányát
A recski önkormányzat 2020-ban hozott döntést arról, hogy a szóban forgó 03/12-es helyrajzi számú telek ezután bányatelekként legyen nyilván tartva. A birtokunkban lévő településrendezésiterv-módosításból az olvasható ki: „a környezetvédelmi javaslatok mellett itt is megemlítendő, hogy a lakóterületekre ható környezetterhelés csökkentése mellett a tájképi-, településképi szempontok miatt a hegy belterület felé eső felén javasolt a természetes hegykontúr és az erdőborítás megőrzése. Ennek érdekében a szabályozási terv a telek természetközeliként fenntartandó részét jelöl ki a 03/12 hrsz.-ú telken.”
Ez összecseng azzal a környezeti hatásvizsgálattal, amelyet az FTV Zrt. készített. Ennek a mellékletében az szerepel:
Szintén ebben a mellékletben olvasható: „A bányaudvar katlan jellegéből adódóan kevésbé fog látszani Recsk egyéb bányáihoz képest, a bánya tájromboló hatása kevésbé lesz feltűnő.”
Ehhez képest a valóság:
Amikor márciusban megkérdeztem a recski polgármestert, mit gondol arról, amit a faluban beszélnek, hogy tudniillik a bánya egyszerűen más helyre került, mint ahova korábban tervezték, azaz sokkal közelebb a falu lakóházaihoz, a független Nagy Sándor azt mondta:
Oké, de mit tudok tenni? (…) Sodrásban vagyunk ezzel az egésszel. Én tudom, hogy a vállalkozónak milyen kormányzati háttere van. (…) Párszor hívtam már telefonon, akkor mondta, hogy épp a Parlamentben van. Máskor elmondta, hogy neki nagyon jó barátja a Szijjártó meg a Kósa. És akkor gondoltam magamban, hogy basszus, hát, mit akarunk mi itt rugdosni? Innentől kezdve én úgy vagyok vele, hogy Magyarországon vagyunk, mit lehet ilyenkor tenni?
Megkérdeztük márciusban a bányacég vezetőjét, Nagy Istvánt, hogy tényleg barátjának mondhatja a külügyminisztert vagy Kósa Lajost, mire így reagált: „Ez a kérdés a bánya működésével kapcsolatban irreleváns.” Később megkérdeztük azt is, hogy miért került máshová a bánya ahhoz képest, ahova eredetileg képzelték, de erre sem kaptunk választ. Az Energiaügyi Minisztérium június 12-ei közleménye a recski iszapömléssel kapcsolatban azt jegyezte meg:
A bányanyitás Magyarországon a legszigorúbb törvényi előírásoknak megfelelően lehetséges, amelyeket mindenkinek be kell tartania.
Az ügyben nemrég nyomozást rendeltek el, és bányahivatali vizsgálat is zajlik. A kormány hétfőn arról döntött, hogy 500 millió forint közpénzből kártalanítja azokat, akiknek a háza megrongálódott. A bejelentést követő sajtótájékoztatón a Népszava próbálta megtudni a Belügyminisztérium államtitkárától, hogy a cég felelősségét is vizsgálják-e, de nem kaptak egyértelmű választ. Egyelőre az sem látszik, hogy a kormányban egyáltalán felmerült-e a cég felelősségének puszta lehetősége.
A polgármester korábban arról beszélt nekünk, hogy a június 8-ai esőzés után a bánya tetején változások történtek, a munkagépek elkezdték az odahordott földet átrendezni. Egy, a bányacég ügyeit ismerő forrásunk azt mondta a 24.hu-nak, megváltoztatták a villámárvíz után a támfal dőlésszögét, sokkal tompábbra vették – 40 fokról 20–25 fokra változtatták –, illetve egy új csapadék-elvezető rendszert is kiépítettek. Erről is megkérdeztük a debreceni székhelyű Andezit-Baut, de erre sem válaszoltak.
A kormányoldal politikusai közül akik eddig megszólaltak az ügyben, fel sem vetették, hogy bárkinek felelőssége lenne a sárlavinában, még a cég nevének kiejtését is kerülik: szerintük kizárólag az időjárás az oka mindennek. Tavasszal egyébként, amikor arról panaszkodtak a helyiek, hogy az amúgy magántulajdonban lévő bánya robbantásai zavarják az életüket, Horváth László, a körzet fideszes parlamenti képviselője vonult a helyszínre, hogy az újabb robbantások alkalmával azt hangoztassa: minden rendben van a bánya üzemeltetésénél, és azt reméli:
visszatérhet az élet a nyugodt kerékvágásába.
A cégadatok elemzésében közreműködött: Vitéz F. Ibolya
