Élő Belföld

Orbán: Jövőre talán már a 2040-ig szóló tervekről beszélhetek

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Közvetítésünk a miniszterelnök tusnádfürdői beszédéről.
  • Ötvenperces beszédet tartott Orbán Viktor szombaton Tusványoson, ezúttal a tavalyi, a kevert fajokról szóló értekezéshez hasonló botrányos kijelentések nélkül.
  • A román külügy előzetesen felszólította, miről ne beszéljen, ezt a figyelmeztetést felolvasta és kifigurázta a miniszterelnök.
  • A tábor bejáratánál román nacionalista tüntetők gyülekeztek, Orbán konvoja is az ő gyűrűjükben érkezett meg, de jelenlétük nem zavarta meg különösebben a rendezvényt.
  • A kormányfő azt mondta, az Egyesült Államok már nincs a világ tetején, Kína jön felfelé, már „két Nap van az égen”.
  • Szerinte az EU gazdag, de gyenge, és nem tud teljesen függetlenedni az oroszoktól, sőt valójában a nagy nyugati cégek sem akarnak kivonulni Oroszországból, ezért az ukránok támadása az OTP ellen hungarofób megnyilvánulás.
  • Európában meglátása szerint a szuverenisták és a föderalisták harcolnak, és az utóbbiaknak sikerült is éket verniük a V4-ek közé: a csehek átálltak, a szlovákok billegnek. Orbán ugyanakkor abban bízik: Olaszország, Ausztria és Spanyolország révén megerősödnek a szuverenisták.
  • A hazai viszonyokról azt mondta: 2024 nyarára a háború okozta gazdasági nehézségek ellenére az ország visszatérhet arra az útra, ami a 2030-ig kijelölt célok eléréséhez vezet. Ha így lesz, jövőre már a 2030 és 2040 közötti tervekről is beszélhet.

Kérdések és válaszok

Előadása után kérdésekre válaszolt a miniszterelnök, végezetül ezekből is idézünk.

  • Donald Trump tusnádfürdői látogatásához még fejlődésre van szükség, miután látta, milyen körülmények között él a volt amerikai elnök.
  • Az uniós pénzekkel kapcsolatban Orbán azt mondta: mivel az uniós költségvetés módosítása egyhangúságot igényel, ennek feltételeként tartani fogjuk a pénzeszsákot.
  • A felvidéki magyar politikusoktól többre van szükség, el kellene érniük a parlamenti képviseletet.
  • Nem szabad szembeállítani a mezőgazdaságot és az akkumulátorgyártást, mindkettő szükséges.
  • Az ellenzék olyan, mint a sör habja: jó, ha van, csak ne rontsa el az ízét.
  • „Szoboszlai Dominik a főnök, a király” – mondta azzal kapcsolatban, hogyan látja a Liverpoolba igazolt focista jövőjét. Szerinte ezért inkább már az a kérdés, Szoboszlai milyen jövőt jósol neki.

Itt a beszéd vége

Nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, az európai uniós vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak maradni

– sorolta végül a feladatokat a miniszterelnök.

2030 után 2040-ig tervez a miniszterelnök

„A céljainkkal időarányosan jól állunk, a magyar gazdaság összteljesítménye 13 év alatt megháromszorozódott”, az export a kétszeresére bővült – mondta a miniszterelnök.

A cél az, hogy 2030-ra a jelenleginek a duplája, 160 ezer milliárd forint legyen a magyar GDP, az energiafüggőségünk csökkenjen, sőt 2030-ra egyáltalán ne szoruljunk villamosenergia-importra Paks 2 és a napenergia, valamint az erőműépítések révén.

A foglalkoztatást 85 százalékra emelnék 2030-ra a jelenlegi 77 százalékról.

Megemlítette Orbán a haderő fejlesztését is, amire a GDP legalább 2 százalékát fordítják, „lassacskán lesz ütőképes hadseregünk, egyenruhás munkavállalók helyett lesznek harcosaink”, és alakul a magyar hadiipar is.

A gazdasági célok elérését azonban két „bökkenő” is visszavetette: a Covid-járványt átvészeltük, azonban jött az újabb „meteortámadás”, a háború, ami letérített minket a pályáról, ahová szerinte legkorábban 2024 nyarán tudunk visszatérni, de Magyarország a júniusi EP- és önkormányzati választás idejére újra azon a gazdasági pályán lesz, amit 2030-ig elterveztek, és akkor reményei szerint jövőre Tusványoson már a 2040-ig tartó tervekről is nyugodtan beszélhet.

Kitért arra is, hogy az erőforrásokat továbbra is a családalapítás támogatására kell fordítani, mert a termékenységi ráta 1,2-ről 1,5-re emelkedett, de még mindig nem elég magas, a jelenlegi népesség megmaradásához 2,1-es ráta kellene.

A kötődés alkotmánya

Megérkeztünk Magyarországra. Orbán szerint az EU liberális alkotmányainak középpontjában az „én” áll, a magyar alkotmány középpontjában viszont a „mi”, abból indul ki, hogy van egy otthonunk, egy közösségünk, egy életmódunk, kultúránk és nyelvünk. Az életben azok a legfontosabb dolgok, amiket egyedül nem lehet megszerezni, ilyen a béke, a család, a barátság, a törvény, a közösségi szellem és a szabadság is, hiszen aki egyedül van, az nem szabad, hanem magányos. A magyar ezért a kötődés alkotmánya, amely a kötődéseink mellett egyszersmind megerősíti a határainkat és a „férfi és női mivoltunkat is, mert ezt hívjuk családnak”.

Szerinte csak közösségi és gyermekvédelmi alapon lehet szembeszállni az „LMBTQ-propagandával” is, mint ahogyan a migráció sem kezelhető liberális alapon.

Jelzésértékű, hogy miután a kereszténység elutasításával „hedonista pogányok” lettünk Európában, a 2011-es magyar alkotmányt húsvétkor hirdették ki – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte az európai politikai osztály elutasítja a kereszténységet, lakosságcserét akar a migrációval és „LMBTQ-hadjáratot folytat a családbarát európai nemzetekkel szemben”. Példaként említette, hogy a litvánok e nyomás hatására visszavonták korábbi, a magyarok számára is mintaként szolgáló, nagyszerű gyermekvédelmi törvényüket. „Ide vezet az amerikai barátság” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy Magyarország viszont nem enged a zsarolásnak a „történelmi időhöz” tartozó kérdésekben.

A csehek átálltak, a szlovákok billegnek

Az európai föderalisták és a szuverenisták küzdelméről is beszél Orbán, szerinte ez a harc a brexit után az előbbiek felé billent el.

A csehek lényegében átálltak, Szlovákia billeg – mondja ezzel kapcsolatban a V4-ek helyzetéről, szerinte csak a magyarok és a lengyelek tartanak ki eredeti álláspontjuk mellett. Igaz, lát biztató jeleket is: Olaszországban Giorgia Meloni vezetésével szuverenista kormány alakult, Ausztriában is „mozog valami”, Spanyolországban pedig vasárnap rendeznek választást, ezért azt reméli, hogy a 2024-es EP-választást követően visszaáll egy számunkra kedvezőbb egyensúlyi helyzet Európában.

Szegény kicsi OTP

A nagy európai cégek nem akarnak kivonulni Oroszországból, csak a töredékük tette meg, az 1400 legnagyobb vállalat 8,5 százaléka tette ezt meg – állítja Orbán.

Ez alapján az a támadás, amit az ukránok indítottak „a szegény, kicsi magyar OTP ellen, nem más, mint hungarofóbia megnyilvánulása”, ezért ezt vissza is kell utasítanunk – közölte a kormányfő.

Varga Jennifer / 24.hu

Az EU gazdag, de gyenge

Közelít Európa felé a miniszterelnök. Szerinte az EU gazdag és gyenge, szorongás gyötri, bekerítve érzi magát, és erre jó oka van, hiszen több mint 7 milliárd ember él Európán kívül, akik közül sokan vágynak a 800 millió nyugatinak és azon belül a 400 millió uniós állampolgárnak megadatott életszínvonalra.

A miniszterelnök beszél az Oroszországgal szembeni szankciókról is, azt hangsúlyozva, hogy szerinte illúzió leválasztani az oroszokat a világgazdaságról, az EU viszont a szankciók miatt elveszítheti a versenyképességét, és már most szenved az inflációtól, miközben az orosz energiát megveszi más helyettünk, mi pedig többet fizetünk az energiáért, mint korábban.

Az Egyesült Államok lett, Kína pedig van  

Hosszú világpolitikai fejtegetésbe kezdett Orbán. E szerint a világ erőegyensúlya elmozdult, több évtizedes történelmi nyugalmi állapot után Kína mozdította el, és ennek súlyos következményeit nyögjük.

„Az Egyesült Államok lett, Kína meg van” – jelenti ki, megjegyezve, hogy az USA már nincs a világ tetején, az amerikai dominancia visszaszorulóban van, Ázsia pedig Kína vezetésével emelkedik fel, sőt Kína létrehozza a saját nemzetközi intézményeit is, miközben egy „termelési erőmű” lett, sorra előzi meg Amerikát az egyes iparágakban. Kína valójában visszatér, hiszen egy ötezer éves kultúráról van szó, egy 1,4 milliárd fős civilizációról, a nyugati ipari forradalom 300 éves útját 30 éve tették meg, így százmilliókat emeltek ki a szegénységből.

Orbán szerint az első számú nagyhatalom látja magát a második helyre süllyedni, a két nagy közötti összeütközés pedig ilyenkor valószínűbb, mint amilyennek gyakran látjuk, de a háború nem elkerülhetetlen. Ennek a feltétele az, hogy a világ képes legyen új egyensúlyt találni, a szemben álló felek egyenlőként ismerjék el egymást. Ennek a jele – folytatja –, hogy az amerikai vezetők egymásnak adják a kilincset Pekingben. Hozzátette, ne essünk szereptévesztésbe, nekünk ebben a kérdésben nem osztanak lapot, ám a nagyoknak el kell fogadniuk, hogy mára az amerikai dominancia helyett

két Nap van az égen.

Orbán a nyugati értékekről

Orbán szerint arra is felhívta a román külügy, hogy ne tüntesse fel rossz színben a nyugati értékeket. Szerinte azonban a migrációt, az LMBTQ-mozgalmat meg a háborút – amik szerinte ma a nyugati értékek – nem kell rossz színben feltüntetni, mert „rossz színben tűnnek fel ezek maguktól is”.

Végezetül ezzel kapcsolatban azt mondta: ha a román elnök Magyarországra jön, amire biztatják, nem fogják neki megszabni, hogy miről és mit mondhat.

Közölte azt is, hogy Magyarország támogatja Románia schengeni tagságát, ami jelenleg a szomszédos ország fő ambíciója, ezt teszi majd az unió soros elnökeként is. Egyszersmind üdvözölte az új román miniszterelnököt, megjegyezve, hogy Marcel Ciolacu már a huszadik román kormányfő azóta, hogy ő hivatalba lépett Magyarországon. „Új miniszterelnök, új esély, hátha kijön ebből valami, ami mindkettőnknek jó.”

Sosem mondtuk, hogy Erdély román közigazgatási egység

Orbán elmondja, a demars, amit kézhez kapott, arra inti, hogy ne beszéljen a román nemzeti érzékenységet sértő nemzeti szimbólumokról – mire üdvözli a magyar és székely zászlós egybegyűlteket. Nem szabad beszélnie a kollektív kisebbségi jogokról sem. „Jó, erről sem beszélek, csak megállapítom, hogy ezek léteznek, és megilletik az itt élő magyarokat” – jelentette ki Orbán.

Arra is felszólították, hogy ne beszéljen „nem létező romániai közigazgatási területi egységekről”. Erre úgy reagál: sosem állították, hogy Erdély és Székelyföld román közigazgatási egység lenne, amit nagy tapssal fogadott a közönség.

Orbán: Román hadakon átvágva érkeztünk meg

„Román hadakon átvágva érkeztünk meg ide” – utalt Orbán Viktor arra, hogy nacionalista tüntetők gyűrűjében vezették be a tábor területére.

A miniszterelnök azt mondta, inkább fogadóbizottságnak tekinti a demonstrálókat, mondván, a kereszténység védelmében a „román ortodoxiára” is szükségünk van „nekünk, meggyengült latin keresztényeknek”, ezért köszönti az „érdeklődő” román közönséget.

Orbán ezután ismerteti azt a diplomáciai iratot, amelyben a román külügy felszólította, miről ne beszéljen.

Tőkés az RMDSZ-t bírálja

Tőkés László a román kormányból nemrég kieső Romániai Magyar Demokrata Szövetséget bírálja, mondván, kisajátította a romániai magyarok ügyét, de kollaborál a román elittel, és a szavazatgyűjtésére koncentrál, mintsem hogy a nemzeti közösséggel foglalkozna. Ezzel szemben szerinte a Fidesz jó példával jár elöl a nemzeti erők hatékony egyesítésében.

Kritikái ellenére Tőkés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közvetítését ajánlotta fel a szemben álló erdélyi felek között. Emellett a román-magyar párbeszédet is sürgette, amire Németh Zsolt úgy reagált: Tusványos nélkül nem jött volna létre a magyar és a román miniszterelnök minapi találkozója.

Varga Jennifer / 24.hu

A prédikátor miniszterelnök és a forradalmár pap

„Köszöntöm a prédikátor miniszterelnököt és a forradalmár papot” – vezette fel Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke Orbán Viktort és Tőkés Lászlót.

A püspök-politikus azzal kezdte beszédét, hogy reméli, senki sem zavarja meg az együttlétüket.

A kormányfő konvoja egyébként szintén a román zászlókkal demonstrálók között érkezett meg a helyszínre, de a rendezvény némi késéssel, ám rendben elkezdődött.

Spirk József / 24.hu

Tavaly nagy port kavart Orbán kevert fajokról szóló beszéde

„A Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke. (…) Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni” – ez volt Orbán Viktor tavalyi tusványosi beszédének legemlékezetesebb része, ami komoly felháborodást okozott Romániában, és Magyarországon is sokan tiltakoztak miatta, Orbán pedig Bécsben volt kénytelen magyarázkodni, mondván, néha félreérthetően fogalmaz.

Gyülekeznek a román nacionalisták

Rövidesen kezdődik Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde, amire ezúttal román nacionalisták is érkeztek a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínére. A román zászlós tüntetők egy „Erdély mindörökre román föld” feliratú molinót hoztak magukkal.

A szervezők nem akarták beengedni őket a tábor területére, a rendőrök is felsorakoztak, mire ők azt közölték: mutassák meg a törvényt, ami alapján ők mint román állampolgárok nem mehetnek egy romániai tábor területére, amikor Magyarországra is átmehetnek személyi igazolvánnyal. Végül ígéretet kaptak arra, hogy elindulhatnak befelé, de fél 10 előtt pár perccel még mindig a kaput állják el, jelentős rendőri jelenlét mellett.

Varga Jennifer / 24.hu

Néhány nappal ezelőtt az úzvölgyi temető kapcsán elhíresült Ortodox Testvériség vezetője biztatta a szervezet tagjait arra, hogy „ne legyenek gyávák”, és menjenek el Tusnádfürdőre szombaton, amikor Orbán Viktor tart előadást, és lengessenek román trikolórokat.

Olvasói sztorik