A Budapest Corvinus Egyetemen tartott előadást Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója. A Portfolio beszámolója szerint az előadáson az orosz-ukrán háborúra adott gazdasági válaszok, a kialakulóban levő kétpólusú világrend, a rezsicsökkentés és a politika „úri huncutságai” is szóba kerültek.
A Mol elnök-vezérigazgatója szerint ez egy gazdasági szükségszerűséget teljesen nélkülöző, tisztán politikai megfontolás volt, arra egyszerűsíteni az oroszokkal való gazdasági együttműködést, hogy valaki elítéli-e az ukrajnai agressziót vagy sem. Szerinte ez a dilemma egy újabb két pólusú világrend kialakulásához vezet, ezúttal az USA és Kína között. Úgy látja, hogy az új keretrendszerben a geopolitika válik a legmeghatározóbb tényezővé a világgazdaságban.
Hernádi szerint Európa jelenleg egyértelmű elszenvedője az üzleti racionalitás hiányának, ami elsősorban a kontinens „örökségének” köszönhető: rendkívül magas az európai országok energiafüggősége, mindezt megváltoztatni pedig sok idő és sok pénz.
A politikai döntések miatt nem lehet behozni a kőolajat és a dízelt. Így rengeteget utaztatják az olajat nagy konténerhajókon, ami rendkívül drága, és környezetromboló.
Az egész utaztatásos történet tulajdonképpen olyan, mint amikor azt mondják a »Horgász a pácban« című filmben a kutyának, hogy »Gyere ide, Takarodj!«
– mondta Hernádi, aki szerint ez rendkívül drága, és „megesszük vele a jövőnket”.
A másik nagy vesztese a politika diadalának a gazdasági racionalitás fölött a klímavédelem. Példaként említi a szénerőművek és a tűzifa használatát, melyek a hosszú távú fenntarthatósági és klímavédelmi szemlélettel aligha egyeztethetőek össze.
Hernádi nincs jó véleménnyel a kormányzati beavatkozásokról, legyen az az ársapka, vagy az extraprofit-adó, ugyanis szerinte ezek az intézkedések nem segítik az energiavállalatokat abban, hogy megtakarítsanak.
Példaként említi, hogy az EU 27 tagállamában a megugró energiaár-környezetben átlagosan 11 százalékkal esett vissza a földgáz fogyasztása, ezen belül a lakosság körülbelül 25 százalékkal kevesebbet használt, mit korábban. Ezzel szemben itthon a rezsivédelem miatt a lakosság mindössze 7 százalékkal használt kevesebb földgázt, míg az ipari földgázfogyasztás, ami nem kapott rezsivédelmet, 45 százalékkal csökkent.
Ha elhitetik a lakossággal, hogy az energia nem drága, akkor az emberek nem fognak kevesebb energiát használni
– jelentette ki Hernádi, hozzátéve, hogy ennek így az ipar issza meg a levét.
A Mol vezére szerint ennek a következménye, hogy 7-10 milliárd euróval többet fizettünk az energiáért, pedig ezt az összeget megújulókba is fektethettük volna, például napenergiába.
Azonban ez nem történt meg, mivel a politikának a háború előtt rövid távú céljai voltak. Hernádi szerint ahhoz pedig, hogy a 2050-es nettó semleges célokat elérjük, érdemes megváltoztatni a kampányokban gondolkozó, rövid távú politikai személeten:
Minden globális vállalati nyereségnek a felét ennek a célnak az elérésére kellene fordítani, ha valóban meg akarjuk csinálni a szükséges beruházásokat, és el kell felejteni az összes »úri huncutságot« az út közben.
