Telt ház volt az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság székházában Fábián István vegyészprofesszor előadásán – írta a Debreciner.
A Debreceni Egyetem (DE) korábbi rektorának Magyarország akkumulátor nagyhatalom lesz! Megéri? című előadását eredetileg az egyetemen rendezték volna meg, azonban Kun Ferenc, a Természettudományi Kar dékánja nem engedélyezte, hogy egyetemi rendezvényként, a felsőoktatási intézmény területén tartsák meg. Kun arra hivatkozott, hogy a DE működési rendje alapján nem adnak teret olyan programnak, ahol aktuálpolitikai kérdéseket vitatnak meg.
Fábián István az előadása elején leszögezte, az értelmiség felelősségének tartja, hogy megszólaljon a szakterületét érintő kérdésekben. Mint mondta, nagyon sok tévhit, félinformáció és téves információ látott napvilágot a témában, ő ugyanakkor a megbízható nemzetközi szakirodalomra és a hivatalos megnyilvánulásokra támaszkodott az előadás készítése során.
A vegyészprofesszor arról beszélt, hogy az előrejelzések szerint 2030-ra az eladott személygépjárművek fele elektromos meghajtású lesz, az elsődleges felvevőpiac pedig Kína. Miközben Magyarország is kezd átállni erre a trendre, a 4 millió hazánkban használt autóból egyelőre csak mintegy 50 ezer elektromos. Fábián szerint a számokból az látszik, hogy az akkumulátorgyártásban történő szerepvállalásunk nem Magyarországon fogja javítani az elektromos autók részarányát.
A tudós hangsúlyozta, egy elektromos autó nem lehet zöldebb, mint az a technológia, amellyel az áramot előállítják. Mint mondta, Európában csak az energiafelhasználás egy szeletét fedezik megújuló energiából, Magyarországon pedig ennél is jóval kisebb hányadát. Ezért Magyarországon elektromos autót használni nem olyan zöld, mint például Norvégiában, ahol döntően zöld forrásból származik az áram.
Fábián István részletesen bemutatta, milyen akkumulátorok vannak ma jelen a piacon. A lítium akkumulátoroknál grafitot használnak anódként, a katódban pedig lítium-kobald-oxidot (LCO) vagy lítium-vas-foszfátot (LFP). Az utóbbi mellett kötelezte el magát már több amerikai autógyár is, mert ez kevésbé balesetveszélyes, kevésbé környezetszennyező és olcsóbb is. A lítiumra a nátrium akkumulátorok jelentenek alternatívát, ezek hátránya, hogy kicsi energiasűrűségűek és korlátozott számban újratölthetők. Vannak cink-levegő akkumulátorok is, amelyeknek kedvező az energiasűrűsége, környezetbarátabbak a lítium akkumulátoroknál, de lassú bennük az elektrokémia.
Nem dőlt még el a csata, hogy a lítium akkumulátor nyer-e a piacon
– hangsúlyozta a vegyészprofesszor. A Debreceni Egyetem volt rektora szerint a kínai CATL cég a legkevésbé kedvező akkumulátortípus, a lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid akkumulátorok termelését hozza Debrecenbe.
Fábián István beszélt arról is, hogy a nyersanyagok terén Európa teljesen kiszolgáltatott, a kobaltot, a lítiumot, a grafitot és a nikkelt is döntően a kontinensen kívülről hozzuk be. Ez többek között azért is problematikus, mert Kongóban például gyermekmunkával termelik ki a kobaltércet.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Földön fogyóban van a lítium (elvileg még 80 millió tonnát lehet kitermelni) és más elemek, amelyekre szükség van az elektromos autók alkatrészeinek előállításához. 1 tonna lítium kinyeréséhez ráadásul 2200 tonna vízre van szükség, nem véletlen, hogy Chilében ez a folyamat már aszályok kialakulásához járul hozzá. Azt is megjegyezte Fábián, hogy 1 tonna lítium kinyerésekor 15 tonna üvegházhatású gázt szabadítanak a levegőbe, ezt pedig nem szokták beleszámítani az elektromosautó-gyártás környezeti hatásai közé.
