Rendszerszintű esélyteremtés szükséges, mert a gyermekszegénység nő, a leszakadó országrészek bajai egyre súlyosabbak – mondja az Igazgyöngy Alapítvány vezetője a Népszavának. L. Ritók Nóra úgy tudja, Berettyóújfalu környékén rajtuk kívül más iskolából nem álltak az oktatási tiltakozások mellé.
Sok lázadó kollégája adta fel, mert a tantestületben senki nem követte.
A mostani rendszer egyik legsúlyosabb hatása az, hogy közönyt alakított ki a pedagógusokban. (…) Ez is egyfajta kiégés. Ezt érte el a hatalom a pedagógusok önállóságának, kreativitásának, elhivatottságának szisztematikus felszámolásával.
L. Ritók Nóra szerint rosszabb a helyzet, mint a ’80-as években. Hátborzongatónak tartja az úgynevezett roma pedagógia visszatérését, mert az kaput nyit a kirekesztés, a rasszizmus előtt, miközben a kérdést a generációs szegénység, a szocializációs minták átörökítése felől kellene megközelíteni.
Elmeséli, mi mindent tettek, mit tapasztaltak, miért kevés a halmozottan hátrányos helyzetű diákok felkarolása, családgondozás, kríziskezelés, közösségfejlesztés nélkül. Hosszan sorolja a bajokat. Dühös, mert ha azokat mindig adományból orvosolják, az állam nem is fordít erőforrásokat a megoldásra, mondván, nélküle is rendeződik minden.
Karácsony körül sok civil szervezet keresi meg őket adományokért. Nekik ugyanis nem adnak, mert nem akarják, hogy kiderüljön, mekkora egy településen a szegénység. L. Ritók Nóra úgy véli, merni kell megmutatni a problémát, a valóságot, amelynek már része az is, hogy ezeken a településeken az életstratégia része lett több illegális szolgáltatás.
Az Igazgyöngy Alapítvány egyetlen civil szervezetként vesz részt a Felzárkózó Település programban, amely a kiválasztott 300 faluban hozhat változást, de nem ér el mindenkit. Ő a rendszer strukturális átalakításában látja a megoldást a társadalmi leszakadás mérséklésére, amiben az általános iskola, az alapozó szakasz a legfontosabb.
