Közel ötven oldalas dokumentumot adott be a bíróságra a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott tanárok ügyvédje, Tóth Balázs, aki a Magyar Helsinki Bizottság jogsegélyszolgálatán keresztül képviseli a pedagógusokat – írja az rtl.hu. A lap interjút készített a kirúgott tanárokkal és ügyvédjükkel, és ebből több részlet kiderült a példátlan jogesettel kapcsolatban.
Nem volt még ilyen munkaügyi per Magyarországon, úgyhogy izgalmas feladat az ügyvédeknek, meg valószínűleg az lesz a bíróságnak is
– kommentálta az eseményt Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom alapítója, a Kölcseyből kirúgott tanárok egyike, aki arról is beszélt, hogy a tanítványai empátiával és szolidaritással fordulnak felé. A pedagógus úgy tudja: a pótlásukról a középiskolában még nem gondoskodtak: a gimnáziumban óraösszevonásokkal próbálják megoldani a kirúgott tanárok helyettesítését, ami viszont nehezíti a végzősök felkészülését.
„Még a legjobb szándékkal és a legjobb helyettessel is nagyon nehéz megoldani, hogy ugyanaz a minőségű munka folyhasson, mint ami eddig” – mondta.
Palya Tamás, a másik kirúgott sztárpedagógus a múlt vasárnap a Pankotai Lili által elmondott – szokatlan hullámokat verő – beszédről a lap kérdésére azt mondta, személy szerint nem szereti a trágárságot, színpadon ő nem beszélne így, ennek ellenére nevetségesnek tartja, ami az egész körül zajlik.
Tóth Balázs ügyvéd azt mondta, a Helsinkinek jó ideje az az álláspontja, hogy képviselniük kell azokat az állampolgárokat, akik alapjogaikat gyakorolva kiállnak valamilyen ügy mellett, és emiatt retorzió éri őket. Hogy ők pedagógusok vagy egyszerű civil állampolgárok, köztisztviselők, bírák vagy más pozícióban vannak, ebből a szempontból szerinte lényegtelen.
Az alapjog gyakorlása, a tiltakozások miatt szankcionált állampolgároknak szerintünk jár az ingyenes jogsegély, és ezért minden ilyen ügyben, amennyire a kapacitásunk engedi, megpróbálunk részt venni
– fogalmazott.
A kirúgott tanárok jogesetét az ügyvéd „atipikusnak” nevezte. Úgy látja, itt nem pusztán munkajogi kérdést kell megítélni, hanem van az ügynek egy nagyon széles kontextusa. Szerinte a bíróság a közoktatás helyzetének és az azzal kapcsolatos tiltakozásnak a tükrében, illetve a sztrájkjog korlátozása vonatkozásában is mérlegelnie kell majd az ügyet. Mindez azt jelenti, hogy olyan alapjogi kérdéseknek a vizsgálatára is sor kerülhet majd, amire egy munkaügyi perben általában nem.
Az egyik a hátrányos megkülönböztetés: azokat az emberek rúgták ki, akik a közoktatással kapcsolatos politikai döntésekkel és a sztrájk korlátozásával szemben felléptek. Klasszikus munkajogi érvelés szerint – folytatta az ügyvéd – nem valósak vagy nem okszerűek azok az indokok sem, amelyeket felhoztak a felmentések indoklásában. Szerinte a tanárok magatartásának nem okszerű következménye volt a kirúgásuk – pláne nem az azonnali hatályú, rendkívüli felmentésük – például azért, mert ugyan valóban nem tartottak meg néhány órát, de a kirúgások következtében több mint száz óra elmaradt az intézményben.
A kölcseys tanárok ügyvédje azzal is érvelt, hogy tanárok százai, ha nem ezrei hasonló magatartást tanúsítottak, mással szemben azonban hasonló intézkedést nem alkalmazott senki. Szerinte ebből is az következik: nem okszerű kirúgni öt embert, ha a másik több százat hasonló esetben nem tartották indokoltnak kirúgni.
Ocskó Emese, a kirúgott pedagógusok egyike a lapnak azt mondta, bizakodó a jövőt illetően:
Azt érezzük, hogy törődnek velünk, nagyon jó ügyvédeink vannak, úgyhogy reménytelinek tűnik a dolog.
A gimnáziumból szintén rendkívüli felmentéssel eltávolított Molnár Barbara emlékeztetett: az áprilisi polgári engedetlenség mindössze egy napig tartott, és akkor „a kutya se figyelt” rájuk. Amikor viszont ősszel megkapták a figyelmeztetést, az „történelmi pillanat volt”, mert úgy tűnt, elkezdtek figyelni rájuk.
