Belföld

Publicius: Magyarország európai megítélésén rontott a háború

Mihail Klimentyev / Kreml pool / Szputnyik / EPA / MTI
Mihail Klimentyev / Kreml pool / Szputnyik / EPA / MTI
A fideszesek 46, az ellenzékiek 88 százaléka szerint agresszió, amit Oroszország tesz. A többség a gáz további drágulásától tart.

Egyre több magyar gondolja úgy, hogy nem lehet egyszerre jó viszonyt ápolni az Európai Unióval és Oroszországgal. A Publicus Intézet Népszavának készített felmérése szerint 63 százalékra nőtt azok aránya, akik inkább agressziónak tartják, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az augusztusban mért adatok alapján 19 százalék szerint Oroszország valójában védekezik, 17 százalék nem tudott/akart válaszolni. A fideszesek 46, az ellenzékiek 88 százaléka szerint követett el agressziót Oroszország. Így látja a diplomások 80, a budapestiek 77 százaléka is.

A kutatás szerint a magyarok nagyjából ötöde (21%) „nagyon”, 27 százaléka „kicsit” fél amiatt, hogy háború van a szomszédos országban. 31 százalékot ez nem érdekel, 21 százalék „változó mértékben” aggódik. 51 százalék nem tartja valószínűnek, hogy a háború átterjed Magyarországra, további 30 százalék is az „inkább nem valószínű” lehetőséget jelölte meg.

A többség (53%) nagyon, 19 százalék „egy kicsit” tart attól, hogy a háború miatt tovább drágul a gáz. 13 százalék egyáltalán nem számol ezzel. 48 százalékra nőtt azok aránya, akik elvárnák, hogy Orbán Viktor a jelenleginél keményebben ítélje el Oroszországot. 34 százaléknak nincs ilyen igénye, 18 százalék nem felelt a kérdésre. A fideszesek 15, az elenzékiek 88 százaléka szeretne keményebb fellépést látni a kormányfőtől.

Egyre kevésbé elégedettek az emberek azzal, ahogy a kormány eddig a háborúra reagált. Míg februárban 60, áprilisban 66 százalék volt elégedett, augusztusra ez 42 százalékra esett, az elégedetlenek aránya 52 százalékra nőtt.

Jelentősen csökkent azok aránya – az áprilisi 45-ről 29 százalékra –, akik szerint lehet egyszerre jó politikai viszonyt ápolni az EU-val és Oroszországgal, 56 százalék azt gondolja, Magyarországnak választania kell, hova akar tartozni. Szintén 56 százalék sokáig elhúzódó háborúra és arra számít, hogy más országok nem „vonódnak be” a fegyveres konfliktusba.

A háború kezdete óta a lakosság 53 százalékának romlott a véleménye Vlagyimir Putyin orosz elnökről (a kiemelt képen),  43-43 százalékának pedig Oroszországról és Orbán Viktorról. Az Európai Unióról a válaszadók 37, az USA-ról 35, Ukrajnáról 32, a NATO-ról 19 százalékának lett rosszabb véleménye. A megkérdezettek 70 százaléka szerint a háború kitörése óta romlott Magyarország megítélése Európában.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálat 2022. augusztus 25–30. között készült a felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptak volna.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik