Belföld

A magyarok közel 70 százaléka maradna, ha megtámadnák az országot

KISBENEDEK ATTILA / AFP
KISBENEDEK ATTILA / AFP

A teljes felnőtt népesség 68 százaléka akkor is maradna Magyarországon, ha támadás érné az országot – derül ki a Závecz Research kutatásából, melyet az Index közölt.

A kutatás szerint 3 százalékra tehető azoknak az aránya, akik háborús helyzetben biztosan elhagynák az országot, és további 11 százalék válaszolta, hogy valószínűleg így tenne. Összesen tehát a lakosság 14 százaléka gondolkodik menekülésben.

A sorkatonai múlttal nem rendelkező férfiak lényegesen nagyobb arányban hagynák el az országot (20 százalék), mint azok, akik rendelkeznek katonai tapasztalattal (9 százalék). Pártpreferenciák tekintetében a Fidesz és a Mi Hazánk (77 és 75 százalék) választói inkább maradnának háborús helyzetben, mint az ellenzéki összefogás hívei (60 százalék).

Arra kérdésre, hogy hányan ragadnának fegyvert már jóval kevesebben válaszoltak igennel: 20 százaléknyian mondták biztosra, hogy harcolnának, míg továbbá 30 százalék gondolja úgy, hogy valószínűleg megvédené az országot.

A kutatásban szóba került a sorkatonaság kérdése is.

A lakosság 40 százaléka szerint vissza kellene állítani Magyarországon a kötelező sorkatonaságot,

ami azt jelenti, hogy kétszer annyian gondolják, hogy szükség lenne kötelező katonai szolgálatra, mint 2003–2004-ben, amikor eltörölték azt. A leginkább a Mi Hazánk szimpatizánsai szorgalmazzák a sorkatonaságot (44 százalékuk szerint csak férfiak esetében, 13 százalékuk szerint nőkre vonatkozóan is be kéne vezetni), az ellenzéki összefogás szavazói utasítják el a leghatározottabban (80 százalékuk ellenzi).

A Závecz kutatása szerint a magyarok 65 százaléka tartja orosz agressziónak a háborút: 60 százaléknyian válaszoltak úgy, hogy Oroszországot terheli nagyobb felelősség a konfliktusért, a megkérdezettek 16 százaléka szerint pedig Ukrajnát, 25 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.

A Publicus májusban publikált felmérése szerint mindössze a magyarok 56 százaléka tartja orosz agressziónak az ukrajnai háborút.

Módszertan:

A felmérést Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő rendelte meg a közvélemény-kutató intézettől. A telefonos közvélemény-kutatás május közepén készült az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fős mintán.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik