Belföld koronavírus

Idea Intézet: A magyarok 12 százaléka zárkózik el teljesen az oltástól

A megkérdezettek 40 százaléka vagy már beadatta a harmadik oltást, vagy a jövőben biztosan meg fogja tenni. Sokan fontolgatják még, vagy nem akarnak válaszolni.

A 60 évesnél idősebb magyarok 31 százaléka már felvette a harmadik oltást – derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet az Idea Intézet készített. A felmérés szerint minél fiatalabb korosztályt nézünk, arányaiban annál kevesebben oltatták be magukat harmadszor, de ez bizonyára összefügg azzal, hogy az idősebbek oltása korábban kezdődött.

Az összes megkérdezett 22 százaléka mondta azt, hogy kétszer már beoltották, és biztosan kéri a harmadik dózist is, 18 százalék pedig már túl is esett rajta az október végi, november eleji adatfelvétel időpontjáig, 16 százalék pedig ugyan kapott két oltást, de hezitál, hogy kéri-e a harmadikat.

A teljes felnőtt népesség körében 12 százalék azok aránya, akik azt mondták, hogy biztosan nem fogják beoltatni magukat egyszer sem. A 30-39 évesek körében ez az arány már 23 százalék.

A valóságban a friss adatok szerint a harmadik oltással rendelkezők száma már kicsivel több mint 1,9 millió, az összes beoltott szűk egyharmada, ebből mintegy százezren hétfőn, az oltási akcióhét első napján kapták meg az emlékeztető oltást.

A felmérés során azt is megkérdezték, hogy mekkora veszélyt jelent a negyedik hullám az élet különböző területein. Az 1-től 5-ig terjedő skálán (1 – egyáltalán nem jelent veszélyt, 5 – nagyon nagy veszélyt jelent) a Fidesz-szavazók értékelése szerint a magyarok testi, fizikai egészségére, illetve az árak emelkedésére jelent veszélyt (3,7 pont) a járvány, a legkevésbé pedig a megkérdezett anyagi helyzetére.

Az ellenzéki szavazók szerint a legnagyobb veszély az árak emelkedése (4,2 pont), de nem sokkal marad le a magyar gazdaság veszélyeztetettsége sem (3,9 pont). Mind az ellenzéki, mind az összes szavazó esetében igaz az, ami a fideszeseknél, hogy a megkérdezettek a saját pénzügyi helyzetüket érzik a legkevésbé veszélyben.

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2021. október 26. és november 5. között vette fel. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. Ennek során figyelembe veszik, hogy a válaszadók mennyi időt töltenek és mennyire aktívak a közösségi médiában, illetve, hogy a különböző társadalmi csoportok milyen arányban, aktivitással használják a közösségi médiát. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,2 százalékpont.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik